Fotó: Slavica / Getty Images Hungary Sugár- / kemoterápia. Őssejt-transzplantáció. Immunterápia. Antitest-terápia. Gyógyszeres kezelés. 10 növény, ami segít megelőzni a daganatok kialakulását Finomak és szuperegészségesek, ajánlott sokat fogyasztani belőlük. (Képek forrása: Getty Images Hungary. )
A kutyák összes emlődaganatának körülbelül a fele rákos, de egy kutyának egyszerre lehetnek rákos és nem rákos daganatai. Az emlőrák tünetei kutyáknál Jelek Csomó az emlő láncán Mellbimbó kisülése Megnagyobbodott mellbimbó Fájdalmas mell Letargia Csökkent étvágy Köhögés A kutyák mellrákjának leggyakoribb jele egy csomó vagy többszörös csomók valahol az emlő láncán. Ezek a csomók általában szilárdak és közvetlenül a bőr alatt helyezkednek el. Lehetnek nagyok vagy kicsiek, a mellbimbó alatt vagy akár a mellbimbók között helyezkednek el. A jó- és rosszindulatú emlődaganatok szövettani típusai. Ha a csomók nincsenek közel a mellbimbóhoz, a tulajdonosok nem gondolhatják, hogy emlőrákról lehet szó, de mivel az emlő lánc a kutya hasában felfelé és lefelé fut, ezek a csomók még mindig érintettek lehetnek a mellszövetben. Ezek a csomók szintén kifekélyesedhetnek, elvérezhetnek, sőt finoman megszorítva a mell fájdalmasak lehetnek. Emlődaganatos kutyák ezért nem akarják, hogy a hasuk a szokásos módon dörzsölődjön. A mellbimbók közelében vagy alatt elhelyezkedő csomók a mellbimbó megnagyobbodását eredményezhetik.
Bővebben az örökletes emlőrákról! Hajlamosítható tényező lehet az életkor, a magas ösztrogénszint, bizonyos örökletes betegségek, valamint, ha valamelyik családtagnál előfordult emlőrák, illetve az mellkast érő ionizációs sugárzások pl. Bővebben a férfi-mellrákról! Rosszindulatú mellrák fajtái bőrrák képek. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a mellrák korai felismerésének leghatékonyabb, tudományosan is bizonyított módszere az esetenként ultrahangvizsgálattal is kiegészített mammográfia. Ne dőljünk hát be a mindenféle csodamódszereket — sokszor erőszakosan — népszerűsítő hirdetéseknek, melyek nemegyszer éppen a mammográfia nem létező veszélyeivel riogatva vagy a ténylegesen létező, ám csekély kockázatait hamisan felnagyítva igyekeznek magukhoz csábítani a nőket. Bár folyamatosan zajlanak a kutatások új szűrőmódszerek megtalálására vagy a már meglévők tökéletesítésére, ezek többnyire még csak kísérleti stádiumban vannak, vagy hatásuk nem nyert bizonyítást. Ma már mód van a mellek mágnesrezonancia- MR vizsgálatára is, ezt azonban a szűrésben rutinszerűen nem, csak szükség esetén a mammográfia kiegészítéseként alkalmazzák.
Stephen Hawking évtizedeken át viselt betegsége ritkaság, az viszont még szokatlanabb, hogy valaki ilyen sokáig éljen vele. Életminőségének fenntartásában jelentős szerepe volt a gépi segítségnek. Az amiotrófiás laterálszklerózis kifejezést nem sokan hallották. Ha Stephen Hawking betegségeként hivatkozunk rá, úgy már többen tudják felsorolni az izommozgásért felelős idegsejtek pusztulásával járó kór legjellemzőbb tüneteit. 1963-ban diagnosztizálták nála az ALS-t – ez nem jelentett feltétlenül azonnali halálos ítéletet, de az orvosok nem kecsegtethették sok jóval. Amint az ALS felismerhetővé válik, szinte mindig azonnal határozott romlásnak indul a beteg állapota. A folyamat legtöbbször olyan gyorsan végbemegy, hogy a betegség átlagos túlélési ideje mindössze három év. A diagnózis után öt évvel mindössze a betegek 20 százaléka marad életben, tizedük él tíz további éven át, és csupán 5 százalékuk él még húsz évig vagy tovább. "Ami Hawkinggal történt, az egyszerűen elképesztő" – summázta az orvostudomány álláspontját még 2012-ben a Scientific American című lapnak adott interjújában Leo McCluskey, a Pennsylvaniai Egyetem ALS-központjának orvos igazgatója.
Hawkingot a betegség kezdetben elkeserítette, de később szerencsésnek vallotta magát. Elmondása szerint betegsége hozzájárult tudományos sikereihez. Öt évtizeddel élte túl a neki jósolt időt. Tudta? Stephen Hawking a legfontosabb kutatásaiban a fekete lyukakkal foglalkozott. A legnagyobb tudományos érdemének azt tartják, hogy olyan alapvető, mégis nehezen összeegyeztethető fizikai elméletek összebékítésének szentelte az életét, mint a gravitáció, a kvantummechanika, a termodinamika és a kozmológia. Legelső nagyot robbant tudományos eredménye éppen az univerzum első nagy robbanásáról szólt. Stephen Hawking hagyaték múzeum kiállítás Kiállítják tudomány London
A cambridge-i archívumhoz, köztük Hawking írásaihoz a jövő tudósai bármikor hozzáférhetnek. A modern tudományos világ egyik legnagyobb alakja mindössze 22 éves volt, amikor diagnosztizálták nála az ALS nevű betegséget, amely a központi motoros idegrendszert és az izomzatot támadja meg. Akkor két-három évet adtak neki az orvosok, ám Hawking több mint ötven évvel élte túl saját megjósolt halálát. A világhírű tudós végül 76 éves korában, 2018 márciusában hunyt el. Betegsége hozta el a sikert Az ALS, amelyben Stephen Hawking maga is szenvedett, az akaratlagosan mozgatható izmokat beidegző agyi és gerincvelői mozgató idegsejtek pusztulásával járó végzetes betegség. Először csak a kisebb mozgásokért felelős izmok, majd egyre jelentősebb funkciókat ellátó izomcsoportok mondják fel a szolgálatot, míg végül (3-5 év alatt) a beteg teljesen elveszíti mozgásképességét, ágyhoz kötötté válik, lélegeztetésre és táplálásra szorul. Hawkingnál az ALS-t 1964-ben állapították meg. A háromgyermekes apuka 1969-től kényszerült kerekesszékbe, a kommunikációban gépek segítették, de előadásokat világszerte tartott.
Nyolcvan éve, 1942. január 8-án született Stephen Hawking angol elméleti fizikus, matematikus, korunk egyik legnagyobb elméje. Bár fiatal korában diagnosztizált degeneratív idegrendszeri betegsége, az amiotrófiás laterálszklerózis (ALS) korán tolószékbe kényszerítette, majd a beszédre való képességét is elvette, a huszadik század legjelentősebb elméleti fizikai áttörései közül több is az ő nevéhez fűződik. Stephen William Hawking Oxfordban jött a világra értelmiségi szülők első gyermekeként. Apja orvosnak szánta, azonban őt inkább a matematika, a fizika és a csillagászat érdekelte, de csak szabadidejében, középiskolai éveiben nem igazán szeretett tanulni. Tizenhét évesen került az Oxfordi Egyetemre, ahol fizikából szerzett diplomát kiváló eredménnyel. Kozmológiai-asztrofizikai tanulmányait Cambridge-ben folytatta, ahol 1966-ban szerzett doktori fokozatot. Az egyetemi évek alatt gyógyíthatatlan betegséget (amiotrófiás laterálszklerózist, ALS) diagnosztizáltak nála, amely a mozgató idegpályák elsorvadásához vezetett.
Ha az 55 éves túlélési időhöz ilyen jelző illik, akkor arra már tényleg nincsenek szavak, hogy mennyire kivételes, ha egy amiotrófiás laterálszklerózisban szenvedő beteg olyan minőségben és szellemileg olyan aktívan éli le az életét, mint Hawking. "Az orvostudomány nem volt képes rajtam segíteni, így a technológia volt az, amire támaszkodni tudtam a mindennapi kommunikáció során, és ami segített abban, hogy élni tudjam az életem" – mondta még 2014-ben. Hogy milyen hardverek és szoftverek segítették Hawking professzor életét, arról a HVG hetilap friss számának Tech + tudomány rovatában olvashat. Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Hawking szerepelt rajzfilmekben, sorozatokban, lemezeken is. A populáris kultúra részévé vált. 2001-ben jelent meg Az univerzum dióhéjban című munkája, amelyben arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberi fajnak nincs jövője, ha nem terjeszkedik a világűrben. 2005-ben adta ki első könyvének átdolgozott, kibővített változatát Az idő még rövidebb története címmel. A nagy terv című, 2010-ben megjelent könyve azért kavart vitát, mert azt fejtette ki, hogy a világegyetem keletkezése a fizika törvényeivel megmagyarázható, így nincs szükség a Teremtőre. Utolsó tudományos kutatásában azt a kérdést járta körül, hogy a fekete lyukak megőrzik-e a beléjük hulló objektumok információit. Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el, harminckét évesen lett a brit Királyi Akadémia tagja, harminchét évesen megkapta Cambridge-ben a matematika tanszék Lucas-professzor (tanszékvezetői) posztját, amelyet Newton is betöltött. 2009-ben nyugdíjba vonult, de professor emeritusként folytatta munkáját. Bár az orvosok rövid időt jósoltak neki, csodával határos módon több mint öt évtizedet élt együtt betegségével, amely testi állapotát lerontotta, de elméjét nem.