Az igekötős igék helyesírása feladatok Tedd jövő időbe a mondatot: Felveszem a cipőm és elindulok! Tedd jövő időbe a mondatot: Összeszedte a holmiját és elköszönt. Tedd jövő időbe a mondatot: Átjött a barátom és megírjuk a leckét. Alakítsd felszólítóvá a mondatot! Megiszod a tejet. Alakítsd felszólítóvá a mondatot! Rárakjuk a sajtot a tésztára. Alakítsd felszólítóvá a mondatot! Kiviszem a szemetet és behozom az újságot. Illeszd a kell szót a mondatokba és megfelelően alakítsd át őket! Hatkor felkelek. Indulás előtt átnézem a holmimat. Igekötős igk helyesírása. Illeszd a tudod szót a mondatba és megfelelően alakítsd át! Megoldod a matekpéldát? Illeszd a tudtok szót a mondatba és megfelelően alakítsd át! Átjöttök a meccsre?
Helyes blog Hírek, érdekességek, helyesírási kérdések Nyelvészet és helyesírás 2015. január 9. 12:30 Ha megtalálom a padláson a kölyköt, még meg találom pofozni! – Avagy hová is tartozik az igekötő? Kvíz: megfogja vagy meg fogja? Alsó tagozatban tanultuk, de sokan felnőttként is elhibázzák az igekötős igéket - Terasz | Femina. Nagy jelentősége van annak, hogy az igekötőt egybe- vagy különírjuk az igével: azt jelöli ugyanis, hogy az igekötő a közvetlenül utána álló igéhez tartozik-e, netán az azt követőhöz. Így például a fenti példák közül az első esetben a meg igekötő a talál igéhez tartozik, a második esetben viszont a pofoz igéhez. Ugyanez a helyzet a megvan, meglesz igékkel (jelentése 'tevékenység eredményeként elkészült, létrejött, ép, nem pusztult el, kielégítően lenni'): gyakori hibaforrást jelent ezeknek az írásmódja. Megvan a tizenegyedik aranyérem, de: meg van rakva a tűz. Utóbbi esetben tehát egy létige (van) és egy határozói igenév kapcsolatáról van szó (rakva), ahol a létige önálló elemként iktatódik be a határozói igenév két tagja (igekötő és ige) közé. Hasonló közbeékelődéses esetek: megtudták a jó hírt – meg tudták fejteni a rejtvényt elvagyok nélküled – el vagyok fáradva leszokott a dohányzásról – le szokott menni a lépcsőn beleszeretett a tanárába – bele szeretett volna szólni Előfordulhat olyan eset is, amikor az igekötőhöz tartozó igét nem tesszük ki, és csak az igekötő, illetve az eredetileg közbeékelődő elem van feltüntetve.
A három eset a következő: Az igekötő közvetlenül az ige előtt áll. Ilyenkor egybeírjuk az igével: elmegy, meghall stb. Az igekötő az ige után áll. Ilyenkor különírjuk az igétől: megy el, hallja meg stb. Az igekötő az ige előtt áll, de nem közvetlenül. Ilyenkor különírjuk a szerkezet tagjait: meg is ette, el kell mennie stb. Látható az is, hogy a fenti 3. esetnél az első példa, a meg is ette nem is olyan rázós; ezt valószínűleg a legtöbben tényleg három szóba írják. Az el kell mennie már nehezebb: itt rá kell jönnünk, hogy a kell ugyan ige, de az igekötő nem hozzá tartozik, hanem a menni főnévi igenévhez. Mindez nagyon egyszerű és köztudott. Csakhogy olvasónk, Iván a következő megfigyeléséről számol be: [A]rról az egyre elterjedtebb helyesírási trendről lenne szó, hogy az ige elé tett igekötőket nem írják egybe az emberek a neten (lehet, hogy máshol sem, de én csak itt találkozom vele). * Meg csinál, *át megy, *bele szeret stb. Ez a jelenség egyértelműen az elmúlt pár év terméke, tehát még azt sem tartom kizártnak, hogy valamilyen speciális platform elterjedése miatt jelent ez meg, de egyelőre nem sikerült rájönnöm az okára.