Károlyt azonban nem lehetett eltántorítani, ezért a királyi család szinte összefogott, hogy Károlyt januárjában haditengerészként nyolchónapos hajóútra küldjék a Karib-térségbe, Kamilla pedig hozzámenjen Andrew-hoz. Több bennfentes információ szerint az anyakirálynő – Károly nagymamája – még Kamilla és Andrew szüleit is meghívta a palotába, hogy a tudtukra adja, a gyerekeiknek össze kell házasodni. Így vagy úgy, meg is történt a dolog, Kamilla 1973 nyarán hozzáment Parker Bowleshoz. Károly teljesen összetört, és az sem könnyítette a helyzetét, hogy hatalmas nyomást helyeztek rá a nősüléssel kapcsolatban. Diana Spencerrel Károly akkor ismerkedett meg, amikor a nővérével Sarah-val randizott. Károly és kamilla. Diana ekkor még csak 16 éves volt, de miután 18 lett – és Sarah-val szakítottak–randizni kezdtek. De Károly és Kamilla viszonya ismét feléledt 1979 és 1981 között, amíg Dianával össze nem házasodtak. Diana hercegné tökéletes feleség volt Károly számára. Fiatal, gyönyörű, és egyáltalán nem volt múltja, amit kritizálni lehetett volna.
Károly herceg mellett Kamilla hercegné t is megkoronázzák majd a Westminster-apátságban egy áramvonalasított, olcsóbb és rövidebb koronázási ceremónián – értesült a The Mail on Sunday az Arany Golyó Műveletnek nevezett tervről. A walesi herceg eddig sem rejtette véka alá, hogy egy karcsúbb, modernebb monarchiát szeretne, így minden bizonnyal a koronázási szertartás is ezt az uralkodási felfogását fogja tükrözni. A koronázásra Károly trónra lépését követő egy éven belül kerül sor, és a modern Nagy-Britannia vallási és kulturális sokszínűségét fogja bemutatni. Károly herceg mellett Kamilla hercegnét is megkoronázzák majd (Fotó: Chris Jackson / POOL / AFP) A tervek radikálisan más ceremóniát vetítenek előre II. Erzsébet koronázásához képest. Karoly herceg és kamilla. Akkor hosszú menetben érkezett több mint 8 ezer méltóság a Westminster-apátságba. A felvonuláson több mint 40 ezer katona vett részt, ebből 30 ezer az utcákon. A ceremónia, amelyet először közvetített a televízió, több mint három órán át tartott, és a királynőnek többször át kellett öltöznie.
A drámai számok és jóslatok közepette Müller Cecília országos tisztifőorvos az operatív törzs pénteki bejelentkezésekor azzal nyugtat, hogy bár világszerte, így Európában és Magyarországon is exponenciális a fertőzöttek számának a növekedése, ezzel együtt persze a kórházi betegeké és a halottaké is rohamosan gyarapodik, nemzetközi összehasonlításban Magyarország nem áll rosszul, a fertőzöttek egymillió lakosra vetített számát nézve az EU 27 országa között az utolsó harmadban, a halottak számát illetően a középmezőnyben foglal helyet. Csakhogy a tisztifőorvos által idézett rangsorral több baj is van. Sokkal több halálért felelős a COVID-19, mint hitték - HáziPatika. Az egyik, hogy a járvány teljes időtartamára vetített számok nem relevánsak az aktuális helyzetre. A másik baj maga a járványgörbe, ami csak addig jelzi a járvány valódi alakulását amíg a görbe alapját jelentő, laboratóriumi vizsgálattal kimutatott pozitív esetszám nem haladja meg az összes elvégzett vizsgálat 5 százalékát és nagyjából állandó arányú a detektált fertőzöttek aránya. A görbe és a valóság elvált egymástól Ha a pozitivitási arány 5 százalék fölé nő, ráadásul állandóan változik, akkor a járványgörbe elválik a valóságtól.
Nyomasztó minden nap, minden forrásból azt hallani, hogy hányan haltak meg világszerte koronavírus-járványban. A szám itthon is viszonylag magas, ahhoz képest biztosan, hogy mennyi regisztrált fertőzöttről tudunk (nagyjából 8 százalékos a halálozási ráta a cikk írásának pillanatában) – ez az arány azonban valószínűleg jóval alacsonyabb, csak egyszerűen itthon olyan kevés tesztet végeznek, hogy jóval kevesebb a regisztrált fertőzöttek száma, mint a ténylegeseké. Covid-halálozás: valóban Magyarország vezeti a listát?. És éppen ez az, amiért nagyon fontos, hogy tudjuk, hányan haltak meg országonként lebontva a járványban – írja a Nature. A helyzet ugyanis nemcsak kis hazánkban ilyen: a világban több országban vészesen kevés tesztet végeznek, ezért nincs pontos képünk arról, hogy valójában mennyi fertőzött is van. Még ott is, ahol nagyobb mennyiségű tesztet végeznek, lehetetlen megmondani, pontosan hány ember fertőződött meg, hiszen a koronavírus gyakran csak nagyon enyhe tüneteket okoz, sőt, van, hogy valaki tünetmentesen átesik a fertőződésen.
A koronavírushoz köthető halálesetek száma megközelíti a 7 milliót, ami több mint a kétszerese a regisztrált összesítésben kimutatott 3, 25 millió halálesetnek – ezt állapította meg a Washingtoni Egyetem tanulmánya. És a többi között azt is, hogy Magyarországon viszonylag kicsi az eltérés a halálesetek regisztrált és becsült száma között. Egy most publikált tanulmány szerzői szerint az Egyesült Államokban eddig már több mint 900 ezren haltak meg a járvány következtében, ami 57 százalékkal magasabb a hivatalos adatoknál. A Washingtoni Egyetem Egészségügyi Mérési és Értékelési Intézetének kutatói 2020 márciusától 2021. május 3-ig vizsgálták a túlhalálozást. Az eredményt úgy kapták, hogy az elhalálozási adatokat összevetették egy átlagos, nem járványhoz köthető év statisztikai mutatóival, majd a számokat kiigazították egy sor egyéb, a világjárványhoz kapcsolható tényezővel. A végeredmény csak a "közvetlenül a SARS-CoV-2 vírus által okozott" haláleseteket veszi számításba. Nem, a koronavírus nem olyan, mint egy sima influenza: ezek a fő különbségek a két járvány között - Egészség | Femina. A kutatók szerint végletesen alulbecsülték az áldozatok számát többek között Indiában, Mexikóban és Oroszországban, ahol a hivatalos halálozási adatokhoz képest országonként 400 ezerrel többen haltak meg.
A kormány más szemszögből nézi a rosszat Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt héten beszélt arról, hogy a vírus második hulláma mindenhol Európában felfutóban van. Részletezte, hogy Spanyolországban 700, Franciaországban 483, Olaszországban 596, Portugáliában 197, Romániában 268, Írországban majdnem 400, Hollandiában 374 áldozat jut egymillió főre, Magyarországon viszont csak 90, ami a térség átlagának felel meg. Csakhogy ezek az adatok tartalmazzák az első hullám során elhunytak számát is, ami teljesen lényegtelen a mostani járványkezelést illetően. Inkább azt érdemes nézni, hogy az elmúlt 14 napban hány halottat követelt a vírus egymillió főre vetítve országonként. És itt már látszik, hogy most nagyon rosszul állunk. Az október 13-i adatok szerint az utóbbi két hétben 26 áldozat jutott egymillió lakosra, és ezzel nálunk a negyedik legrosszabb a helyzet Európában. Ha csak a közvetlen környezetünket és a visegrádi országokat nézzük, akkor Csehországban és Romániában szed jelenleg több áldozatot a fertőzés, ott 44 illetve 38 ugyanez az érték.
Így a vírus terjedését csak a biztos számok alapján, vagyis a halálozások mentén lehet visszakövetni. Amikor a halálozások száma csökken egy országban, nagy a valószínűsége, hogy a járvány már tetőzött, és onnantól fokozatosan csökken a megbetegedettek száma is, annak ellenére, hogy ezt nem lehet pontosan nyomon követni. A Washingtoni Egyetem kutatói például létrehoztak egy olyan modellt, ami megjósolhatja, mennyi betegágyra és lélegeztetőgépre lesz szüksége az amerikai kórházaknak a járvány alatt. Kép: Getty Images Azt is érdemes megjegyezni viszont, hogy a halálozási statisztikák sem mindig megbízhatók: sok ország nem teszteli a gyanús halottait, ráadásul számos helyen kozmetikázzák is a híreket, hogy kevesebb elhunytról kelljen beszámolniuk. Arról nem is beszélve, hogy még a halálozási statisztikák sem mutatnak objektív képet a járvány súlyosságáról, hiszen rengeteg tényezőn múlik, hogy hányan halnak bele a koronavírusba. Olaszországban például a lakosság jó része 65 év feletti, azaz különösen veszélyeztetett, és az országban mindenkit koronavírusban elhunytnak tüntetnek fel, aki meghal, és a szervezetében megtalálható a vírus – akkor is, ha nem is biztos, hogy ez okozta a halálát.
Az ábra a publikáció referenciájában elérhető adatbázis alapján készült, ami legútóbb március 4-én lett frissítve. Ahhoz, hogy átfogóbban lássuk a járvány dinamikáját az egyes országok összevetésében, szükség van a többlethalandóság (ezen belül a heti többlethalandóság) megállapítására is. Ugyanis a naponta az egyes országok által jelentett COVID-halálozást összefoglaló honlapok, mint a Worldometer vagy a Johns Hopkins Egyetem által közölt halálozás mértéke országonként jelentősen különbözik a heti többlethalandóság elemzéséből kirajzolódó képtől. Az idézett cikk szerzői példaként említik Lengyelországot, ahol is a 2020-as többlethalandóság 71 631 fő volt, míg a koronavírus szövődménye következtében jelentett halálozás mindössze 27 118 fő. Vagyis ez alapján a lengyel többlethalandóság csak közel harmadát (38 százalékát) tették ki azok, akiknek halálát koronavírussal hozták összefüggésbe 2020 52. hetéig. Márpedig ez elég valószínűtlen. Lengyelországban háromszorosára emelkedhet a halálozás Tehát Lengyelországban a többlethalandóság és a koronavírus-járvány következményeként riportált halálozás jelentősen eltért, a két adat hatalmas különbségét idővel tisztázni kell, ebből pedig az következik, hogy vélhetően meg fog ugrani a most alacsonynak tűnő Covid-halálozási szám.
2020. feb 18. 12:03 Védőruhás orvosok vizsgálják az egyik beteget egy vuhani kórház intenzív osztályán / MTI/EPA/Featurechina Több mint 44 ezer koronavírus-fertőzött adatainak elemzése alapján kutatók arra jutottak, hogy az esetek több mint 80 százalékában enyhe lefolyású a betegség, és a más betegségekben szenvedők és az idősek esetében a legnagyobb a vírusfertőzés kockázata - adta hírül a BBC hírportálja a koronavírus-járványról készült eddigi legátfogóbb tanulmány első, nyilvánosságra hozott részletei alapján. A kínai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CCDC) által készített vizsgálat jelentős kockázatot állapított meg az egészségügyben dolgozók körében is. ( Ez is érdekelheti: Kedden meghalt a vuhani járványkórház igazgatója is) Elemzésük szerint Hupej tartományt sújtja leginkább a járvány. A tartományban a járvány miatti halálozási arány 2, 9 százalékos, míg az ország többi részében 0, 4 százalék, így a Covid-19 vírus országos halálozási rátáját 2, 3 százalékra teszik a szakértők.