A lap azt is írja: szakmai forrásaik szerint szinte lehetetlen a semmiből 2025-ig kiválasztani egy magyar és felkészíteni az űrutazásra. A Népszava felidézte: az Európai Űrügynökség (ESA) nemrég űrhajósokat toborzott, május végéig lehetett jelentkezni. Az alanyokat azonban csak 2022 októberére választják ki ők 2023-ban kezdik meg alapképzésüket, mit 3-4 évet tesz ki. A kiválasztottak pedig 2026-27 körül kerülhetnek ki világűrbe. A lap rá is kérdezett erre a minisztériumnál, ami közölte: "Amikor 2019-ben Szijjártó Péter miniszter úr először beszélt egy lehetséges magyar űrhajósról, még kizárólag Oroszország volt képes embereket szállítani a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), ám időközben az Egyesült Államok újra rendelkezik embereket szállító űrhajók indításának képességével. Hamarosan jelentkezni lehet magyar űrhajósjelöltnek | 24.hu. " A KKM leveléből kiderül az is, hogy Szijjártó úgy jelentette be a magyar űrhajós programot, hogy nincs aláírt szerződés az amerikaiakkal. Az idei év egyik slágertémája az űrutazás, három milliárdos, az Amazon-alapító Jeff Bezos, és a Virgin Galactic tulajdonosa, Richard Branson is megfordult az űr peremén, a Tesla-vezér Elon Musk pedig óriási pénzt és energiát fektet űrcégébe, a SpaceX-be.
Lezárult a Hunor (azaz Hungarian to Orbit) nemzeti űrhajós programra a jelentkezés, és elkezdődött a leendő űrhajósok kiválasztási folyamata. A program célja, hogy 2024-ben magyar űrhajós közreműködésével valósuljanak meg a tudományos kísérletek, és Magyarország részt vegyen az emberes űrrepülésben – hangzott el az M1 Híradó műsorában. "Mindenkit szeretettel köszöntünk a Szaljut–6 űrállomás fedélzetéről" – így köszöntötte a magyarokat és magyarul beszélőket Farkas Bertalan a világűrből. Magyarország 42 évvel ezelőtt, 1980-ban küldött először asztronautát az űrbe. Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós 80 napon át végzett kutatásokat a kozmoszban a Szaljut-6 űrállomás vendégeként. Hamarosan újra magyar asztronauta indulhat a világűrbe, a kormány ugyanis tavaly nyáron elfogadta Magyarország első űrstratégiáját. Sztáray Péter államtitkár elmondta, hogy a dokumentum első alkalommal fogalmazta meg a magyar űrkutatás legfontosabb céljait. Új információk a magyar űrhajós kiválasztásáról | spacejunkie.hu - Egy blog az űrutazásról, magyarul, érthetően.. A programra mintegy 240 érvényes pályázat érkezett, közülük száz jelentkező jutott tovább.
Ahogy arról korábban is beszámoltunk, Magyarország a HUNOR program megvalósítása során az amerikai Axiom Space-szel dolgozik együtt, aki a NASA stratégia partnere, valamint a cég a SpaceX-szel is nagyszabású megállapodást kötött az ISS-re indított emberes küldetésekről, amelyek során űrturistákat szállítanak majd több mint egy hetes 'kirándulásra' és tudományos kutatómunkák elvégzésére a Nemzetközi Űrállomásra. Elindult a jelentkezés a magyar űrhajósprogramra, a Hunorra - TechWorld. Az első program résztvevőit, a februárban induló Ax-1 legénységét, Mark Pathyt, Larry Connort, Eytan Stibbe-t és a korábbi NASA űrhajós Michael López-Alegríát már tréningezik az ISS-specifikus kiképzésen. Mire a második (vagy Charles Simonyi űrturistával együtt a harmadik) magyar űrhajós megérkezik a Nemzetközi Űrállomásra, lehetséges, hogy a cég saját gyártmányú modulját is csatlakoztatják majd az ISS-hez, amit a NASA-val kötött szerződése értelmében valamikor 2024 második felében terveznek üzembe állítani. Jelentkezés az űrprogramba De hogyan lehet jelentkezni a Magyar Űrhajós Programba, ha valaki saját szemével szeretné látni a Nemzetközi Űrállomást, mielőtt az végleg kiöregszik és leváltják a kereskedelmi űrállomások?
A magyar '24-es hazai űrrepülésről már ebben a cikkben is írtunk. Dr. Ferencz Orsolya ismerteti a program részleteit. Kép forrása: Spacejunkie/Szabó Bence
Valószínűleg jól lett feltéve a kérdés, nem vált komolytalanná a jelentkezés. Fantasztikus önéletrajzokat kaptunk, talán nem is gondolnánk, hogy ennyi zseni van tartalékban Magyarországon. Büszkék vagyunk erre – hangsúlyozta a miniszteri biztos. Ezt követően bevonják a folyamatba az Európai Űrügynökséget. Az ESA csak korlátozott létszámot vesz át, ami jelen állás szerint 48 fő lehet, de még zajlanak az egyeztetések, a magyar fél több jelentkezőt juttatna tovább. Az ESA nyár végére felállítja a jelöltek között a sorrendet. Az utolsó körös tesztekbe az amerikai Axiom Space űrvállalat és a NASA szakemberei is bekapcsolódnak. Ebből őszre lesz egy 4-5 fős "elitalakulat", akik készülnek a misszióra. Az a kiképzés során dől el, hogy közülük ki az utazó, és ki a tartaléka. Magyarország a kiképzési folyamatba is minél erőteljesebben becsatlakozna, például a magyar orvosegyetemek, a Semmelweis Egyetem vezetésével, honvédségi részvétellel növelik ezen a területen a tudásbázist. Ferencz Orsolya arról is beszélt lapunknak, ha a partnerekkel sikerül megegyezni, akkor az utolsó pillanatban kiesett 2-3 embert bevonnák a küldetésbe a földi kontroll területén.
A szolgáltatást tehát még nem mindenütt lehet igénybe venni, de a Facebook "arra törekszik, hogy mindenkinek elérhető legyen". Borítókép: Shutterstock Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Digitális hagyaték | ÉLETVÉGI TERVEZÉS ALAPÍTVÁNY. Feliratkozom a hírlevélre
A halottak adatkezelésének kérdése még ugyancsak gyerekcipőben jár, ami önmagában is nyugtalanító. Minél több időt töltünk online, annál több hátborzongatóan informatív nyomot hagyunk magunk után, márpedig így teszünk minden egyes nap. A Google és a közösségi oldalak jobban ismernek minket, mint a legközelebbi hozzátartozóink: tudják, mikor hol jártunk, mit vásároltunk, mi az, amit csak megnéztünk, de nem vásároltuk meg, rendelkezésükre állnak akár pontos adatok az egészségünkről, a kedvenc ételeinkről és a világnézetünkről. Ezzel nagyjából mindannyian tisztában vagyunk és leginkább igyekszünk mindent megtenni azért, hogy az adataink, ha már rábíztuk őket a cybertérre, biztonságban legyenek. Na de mi történik a halálunk után? Mi lesz a digitális adathalmazzal, amit magunk után hagyunk? Bárki megtudhatja életünk minden apró intim részletét? Vagy tehetünk valamit azért, hogy megvédjük magunkat, azt, akik vagyunk? És fontos-e számunkra egyáltalán, hogy mi mindent tudnak rólunk mások, ha már úgysem vagyunk az élők sorában?
Ezek halálunk után hozzátartozóink számára felértékelődhetnek, ha szeretnének minél több emléket megőrizni rólunk. Életvégi döntéseink közé tartozhat, hogy kitaláljuk mi a szándékunk ezekkel a fiókokkal: szeretnénk-e megőrizni őket vagy sem, ha igen, ki kezelje a felületet, kívánunk-e esetleg valamilyen utolsó üzenetet, saját magunk által írt nekrológot megjelentetni, ha valakit felkérünk a digitális hagyaték kezelésére, akkor annak átadjuk-e saját belépési adatainkat vagy az egyes alkalmazásokban rendelkezésünkre álló lehetőségekkel élünk (pl. hagyatéki kapcsolattartó a Facebook-on vagy Google inaktív fiókkezelő beállítása). A legteljesebb gondoskodást az nyújtja, ha leltárt készítünk minden egyes felhasználói fiókról, és meghatározzuk a hozzáférés módját (saját adatainkkal vagy korlátozott kezelői jogosultsággal) illetve a fiók halálunk utáni sorsát. Mindezt végrendeletünkben is megírhatjuk, de ott sose adjunk meg személyes adatokat, jelszavakat, mivel ezek egy utólagos eljárás során nyilvánosságra kerülhetnek.