A törzsbetétnek forintban kifejezettnek és tízezerrel maradék nélkül oszthatónak kell lennie. Minden tagnak egy törzsbetéte van; egy törzsbetétnek azonban - a közös tulajdon szabályai szerint - több tulajdonosa is lehet. A törzsbetétek összessége a kft. törzstőkéje. Törzsbetét vagy üzletrész? A törzsbetét a tag vagyoni hozzájárulása kft. törzstőkéjéhez. Ehhez képest az üzletrész némileg tágabb fogalom, magában foglalja a tagot megillető jogokat is. A társaság bejegyzését követően a tagok jogait és a társaság vagyonából őket megillető hányadot az üzletrész testesíti meg. A társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában az üzletrész mértéke a tagok törzsbetétéhez igazodik. Ez alapján a törzsbetét az üzletrész névértéke. Azonos mértékű üzletrészhez azonos tagsági jogok fűződnek, a társasági szerződés azonban egyes üzletrészeket a többiekétől eltérő tagsági jogokkal ruházhat fel. Minden tagnak csak egy üzletrésze lehet. Mit kell tudni a korlátolt felelősségű társaságról?. Ha a tag másik önálló üzletrészt szerez meg, eredeti üzletrésze az átvett üzletrésszel megnövekszik.
Az új szabályozás szerint már a szándékosságot is bizonyítani kell, ha az ügyvezető kártérítési felelősségét akarjuk megállapítani, míg ez a korábbiakban nem volt. Vagyis mostmár nem csak az szükséges a felelőssége megállapításához, hogy előre látta a kár bekövetkeztét, hanem egyenesen szándékos magatartás szükséges ehhez. A szándékosság viszont a magyar jogban a büntetőjogban van csak jelen, az egyértelműen meghatározza, viszont a polgári jog nem ismeri ezt a fogalmat. Ahhoz, hogy ezeket az új felelősségi szabályokat alkalmazni lehessen, meg kell határozni a polgári jogi szándékossági fogalmat is. Az új szabályok mellett a társaság tartozásaiért továbbra is elsősorban a cég felel, de ha a károkozás mögött szándékosság áll, akkor a vezető tisztségviselő a céggel egyetemlegesen felelőssé tehető. Ez a szabály a szerződésen kívül, harmadik személynek okozott károknál egyszerűbb helyzetet teremt, de ha a károkozás a társaság valamelyik fennálló szerződésének megszegésén alapszik, akkor már nem biztos, hogy ennyire egyszerű a helyzet, hiszen egy eddig ismeretlen jogi helyzetet szült a jogszabály-változás, ami eddig nem volt a magyar polgári jogban.
A cégnek okozott károk esetében a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályait kell alkalmazni, amely felelősség egyébként is fennállna, ha megbízásos, ha munkaviszonyban áll is az ügyvezető a céggel. A korábbi szabályok szerint eddig a károsult perelhette a károkozás miatt a céget, és a cég vagyona került végül végrehajtás alá. Ezek után a cég külön pert indíthatott a károkozó ügyvezető ellen. Ez is csak akkor játszott, ha megbízásos jogviszony állt fenn a cég és az ügyvezető között, mert ha munkaviszonyban állt az ügyvezető, akkor a kártérítésnek korlátai is vannak. A gyakorlatban viszont ez elég ritkán fordult elő, hogy a cég beperelte volna az ügyvezetőjét, hiszen a legtöbb cégben ma Magyarországon az ügyvezető egyben a tulajdonosa is a cégnek. A 2016. július 1-i változás után az egyetemleges felelősség továbbra is megmaradt, viszont az ügyvezető felelőssége mind a szerződésen kívüli, mind a szerződéses viszonyban okozott károkra is fennáll. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a cég szerződéses partnerei is beperelhetik az ügyvezetőt károkozása esetében.