Egyre gyakrabban botlik az átlag fantasy-olvasó is olyan könyvekbe, amelyek igyekeznek levetkőzni magukról a zsáner nagy százalékát kitöltő klisés egyenvilágok jellemzőit. N. K. Jemisin regénye, Az ötödik évszak azért emelkedik ki a reformkönyvek sorából, mivel nem csupán hihetetlenül összetett univerzumépítésre adja a fejét, de még a nyelvezettel is játszik, mielőtt rádöbbentene, hogy valójában a manapság fontos társadalmi kérdéseket boncolgatja. Plusz a sztorija sem utolsó. Az elmúlt években (vagy talán évtizedekben) valami történt a fantasy műfajával. A könyvek lapjain egyre ritkábban harcolnak már feddhetetlen, halandó, ám mégis erős emberek a gonosz orkokkal, a főszereplők kénytelenek meglenni a bölcs és szépséges elfek tanácsai nélkül és sárkányok is csak néha-néha égetnek fel komplett városokat. De nem csupán a tolkieni hagyomány hosszas levetkőzéséről van itt szó, megcsappantak az egyértelműen angolszász középkort idéző világok is. Csakhogy mindez jó. Az ötödik évszak | Múlt és Jövő. Lehet siratni a Tolkien-klónokat és a lovagkor-kopikat, de azért ne olyan hangosan.
Így aztán a tompák rettegik az orogének hatalmát, és ahogy lenni szokott, a többség akarata győzedelmeskedik. A szerencsés orogéneket még fiatalon agyonverik, mielőtt visszavonhatatlan kárt okoznának, a kevésbé szerencséseket, akik némi önkontrollal már bírnak, a Fulkrumba, a különleges iskola-börtönbe szállítják, hogy kiképezve a Birodalom hasznos eszközévé kalapálják őket. A regény három főszereplője orogén. Damaya még kislány, szülei a pajtába zárták, miután majdnem megölt egy vele gúnyolódó kisfiút. Egy őrző jön el érte, egy orogénia-semlegesítő felügyelő, hogy a Fulkrumba vigye. Az ötödik évszak vendéghaz. Szienit egy fiatal nő, négygyűrűs orogén (a tudást gyűrűkben mérik), aki már vállalhat küldetéseket a Fulkrum megbízásából, illetve génjei továbbadása miatt szaporodnia kell egy tízgyűrűs férfival, akivel útra kel, hogy eltüntessék egy tengerparti város korallzátonyát. Essun családanya, orogéniáját titokban tartva egy kis falucska tanítója, békésen tengeti életét, míg egy nap arra tér haza, hogy a férje, miután ráébredhetett rogga mivoltára, megölte a kisfiukat, majd elviharzott a lányukkal.
A történelem és a szájhagyomány révén fennmaradtak a túlélés módszerei, amelyek kommunális és kasztrendszer-jellegű berendezkedést eredményeztek a társadalomban. Ha pedig mindez nem lenne elég, Rezdületlen-szerte felbukkannak a régmúlt civilizációk nyomai, amelyek hihetetlen erejű mágiát jeleznek. Az évszakoknak azonban van egy egészen más hozadéka is, mint a szimpla pusztulás-túlélés kettőse. Az ötödik évszak - N. K. Jemisin - könyváruház. Létrejöttek ugyanis az orogének – szitokszóval roggák -, akik a környezetük energiájának elvonásával képesek csillapítani a gyakori földmozgást. Csakhogy ha a képességüket ösztönösen, képzés nélkül használják, könnyedén megölhetnek másokat, ami miatt félnek tőlük. Valószínűleg azok az orogének járnak jobban, akiket még azelőtt megölnek, hogy bánthatnának bárkit, ugyanis hiába a képzés és a közszolgálatból fakadó látszólagos megbecsülés, egész életüket kitaszítottakként kell leélniük. Ráadásul iskolájukban, a Fulkrumban kapnak maguk mellé Őrzőket is, akik nem csupán őket védik a társadalomtól, hanem kérdés nélkül megvédik a társadalmat is tőlük, ha kell meg is ölik őket.
Ötödik Évszak – fiatal írók antológiája az Igaz Szó kiadásában (1980). Szerkesztette Jánosházy György, Gálfalvi György, Markó Béla és Nemess László. Az 1978-as "Fiatalok" c. folyóirat-melléklet folytatásának szánt önálló kötet a már többkötetes Balla Zsófia és Bogdán László mellett az 1970-es évek végének ifjú alkotóit szólaltatja meg. Az antológia bemutatása Verset közöl Kovács András Ferenc, Egyed Péter, Cselényi Béla, Balla Zsófia, Tompa Gábor, Veress Gerzson, Szávai Géza, Németi Rudolf, Kelemen Attila, Hunyadi Mátyás, Visky András, Kapui Ágota, Kőrössi P. József, Sróth Ödön. Prózai művel szerepel Borcsa János, Varga Gábor, Molnár H. Lajos, Bogdán László, Mózes Attila, Bölöni Domokos, Hadházi Zsuzsa, Tompa Z. Mihály. Kétívnyi műmellékleten a korszak fiatal művészei – festők, szobrászok, grafikusok, fotósok, textilesek – kapnak teret, köztük a MAMŰ (Marosvásárhelyi Műhely) alkotói. A névsorban többek közt Vetró András, Bocskay Vince, Gyarmathy János, Kocsis Előd, Diénes Attila, Székely János Jenő, Finta Edit, Damó István, Krizbai Sándor, György Csaba, Pusztai Péter, Szörtsey Gábor szerepel.
Habár Görög istenek vitathatatlanul ismertek, a görög és a római mitológiában gyakran ugyanazok az istenek vannak, különböző nevekkel, mert sokan Római istenek kölcsönözve a görög mitológiából, gyakran különböző vonásokkal. Például, Ámor a szerelem római istene és Eros a szerelem görög istene. Ares a népszerû és félt görög háború istene, római társa pedig Mars ki a tisztelt harcias termékenységi isten. Összehasonlító táblázat A görög istenek és a római istenek összehasonlító táblázata Görög istenek Római istenek Leírás Istenek a görög mitológiában, azaz az ókori görögök történeteinek vagy mítoszainak gyűjteménye az isteneikről, hőseikről és a természeti világról. Istenek a római mitológiában, azaz az ókori Róma városának istenekkel kapcsolatos mitológiai hiedelmei. Időszak Iliad 700 évvel a római civilizáció előtt terjesztett. Görög Római Istenek. Nincs pontos dátum a civilizáció megkezdésének. 1000 évvel a görögök után jött. Irodalmi forrás A görög mítoszok a Homer The Iliad könyvében szerepelnek. A római mítoszok az Aeneid könyvben szerepelnek.
A természet harmóniájának, az örökifjú lét megszemélyesítői. Hárman voltak: a legfiatalabb Aglaia a Ragyogó, Euphroszüné az Öröm és a legidősebb Thaleia a Virágzó. Kronosz – Saturnus a tizenkét titán egyike, Uranosz és Gaia legfiatalabb fia, Zeusz apja Mainaszok – Maenadok Dionüszoszt kísérő bakkhánsnők Moirák – Parcák sorsistennők, Zeusz és Themisz lányai Niké – Victoria a győzelem istennője Nüx – Nox az Éjszaka istennője Pallasz Athéné – Minerva a tudományok, a mesterségek, a bölcsesség, az igazságos harc istennője, és a városok védnöke, Zeusz lánya. Zeus fejéből pattant ki fényes fegyverzetben, magasra tartott dárdával. Pán – Faunus/ Pupercus kecskelábú, kecskeszarvú, pásztoristen, Hermész és egy nimfa fia, mezők, erdők, hegyek, nyájak istene Pégaszosz – Pegasus Bellerophontész szárnyas csodaparipája, aki forrást fakasztott a Helikonon Perszephoné – Proserpina az alvilág királynéja, Hádész felesége Poszeidón – Neptunus a tengerek legfőbb istene, Kronosz és Rheia fia Rheia – Ops Kronosz felesége, az istenek anyja Szeléné – Luna a Hold istennője, Héliosz nővére Szibillák – Sibyllák Apollón jósnői Themisz- Justitia az Igazság jövőbelátó istennője Themisz Uranosznak és Gaeának lánya.
materialista szemlélet alapjait. Hérakleitosz pedig (híres mondása: kétszer nem léphetsz ugyanabba a folyóba) a dialektika előfutára, e nézet szerint a világ lényege az örökös mozgás és változás, amelyet az ellentétek harca okoz. A következő fontosabb filozófiai nézetrendszer a szofistáké. Ők vándortanítók, hivatásos értelmiségiek voltak, mitológiára, ill. a szónoklat és vitatkozás művészetére tanították tanítványaikat. Problémafelvetésük: az egyes jelenségek a természettől vannak-e, vagy pedig emberi megállapodás eredményei. Nézetük szerint a valóság az emberi tudattól függ, nincsenek örök értékek, minden viszonylagos. Így gyakorlatilag megkérdőjelezik az erkölcsi értékeket is. Velük szemben lép fel Szókratész (i. 469–399). Véleménye: vannak az emberektől független, örökérvényű igazságok és értékek, mint pl. igazság, szeretet, amelyek önmagukban léteznek. Ezeknek megfelelően kell helyesen élni és gondolkodni. Megismerési módszere az ún. kérdve-kifejtés, párbeszédbe foglalt vita. Tanítványa Platón (i.