Munkaerő-kölcsönzés során az ellenőrzések sokszor fényt derítettek arra, hogy a kölcsönbeadók jogellenesen folytattak munkaerő-kölcsönzési tevékenységet, a munkavállalók munkaszerződésében megjelölt nyilvántartásba vételi szám ténylegesen nem is létezett. Példa: Egy Veszprém megyei sportrendezvényen a rendőrséggel és a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal tartott közös ellenőrzést a munkaügyi hatóság 2016. Munkáltatói szabálytalanságok bejelentése nyomtatvány. március végén, ahol 28 fő vagyonőr munkavállaló végzett személy- és vagyonvédelmi tevékenységet. A tanúnyilatkozatok szerint a munkavállalók közül 21 munkavállalót egyszerűsített foglalkoztatás keretében szóbeli megállapodás alapján alkalmazott a munkáltató a rendezvény napján, melyek közül 3 munkavállaló bejelentésére nem került sor. A munkavállalók elmondása szerint 7 fő munkaviszony keretében dolgozott. A munkavégzési helyen munkaidő-nyilvántartás nem került bemutatásra. Megállapítást nyert, hogy 7 fő esetében munkaszerződés nélküli foglalkoztatás és 28 fő esetében pedig a nyilvántartási kötelezettség megsértése.
5. Munkáltatói visszaélés-bejelentés – ki őrzi az őröket?. Ha a vizsgálat alapján a bejelentés nem megalapozott vagy további intézkedés megtétele nem szükséges, a bejelentésre vonatkozó személyes adatokat a vizsgálat befejezését követő 60 napon belül a Társaság törli. 6. Ha a vizsgálat alapján intézkedés megtételére kerül sor – ideértve a bejelentő személlyel szemben jogi eljárás vagy fegyelmi intézkedés megtétele miatti intézkedést is – a bejelentésre vonatkozó adatokat a Társaság legfeljebb a bejelentés alapján indított eljárások jogerős lezárásáig kezeli.
Így a bejelentések jogszerűségét a munkáltató jogos gazdasági érdekének és személyiségi jogainak védelmére vonatkozó munkajogi szabályokkal (Mt. 8-9. §) való összevetésben lehet megítélni. Ezek részletes ismertetése azonban meghaladná e cikk kereteit. A második esetben viszont nem kerül ki információ a munkáltatói szervezetből. Itt nem kerülnek veszélybe a munkáltató jogos gazdasági érdekei vagy személyiségi jogai. A kapcsolódó jogi szabályozás a bejelentő személyes adatainak, valamint személyiségi jogainak védelmére helyezi a hangsúlyt (Mt. 9. §, Info tv. ). Cikkünk folytatásában a második esetkörbe tartozó bejelentések szabályaival foglalkozunk részletesebben. Munkaügyi szabálytalanságok hálójában. 2018-07-24
Az összes munkaügyi jogsértéssel érintett létszám 27 százalékát teszi ki a munkaszerződés és a bejelentés nélküli munkavégzés. Az ismertté vált alkalmi munkavállalói könyves visszaélések visszaszorulásához nagyban hozzájárult az egyszerűsített foglalkoztatás új, visszaéléseket is nehezítő szabályozása. Árnyalja viszont a képet, hogy helyettesítő megoldásként sokan választották a hagyományos munkaviszony szerinti, gyakran részmunkaidős foglalkoztatást az egyszerűsített helyett. Munkáltatói szabálytalanságok bejelentése a navhoz. A visszaélések lehetőségét kereső munkáltatók a papíron 4, valójában 8, esetleg több órás munkaidő elrendelésének jogsértő gyakorlatával, és jellemzően a munkaidő nyilvántartások manipulálásával próbálják megkerülni a bérek és járulékok teljes összegének megfizetését. A szabálytalanságok egyéb formáinak előtérbe kerülése mellett kissé átrendeződött a feketefoglalkoztatás ágazati megoszlása is. Például az építőipar ban tapasztalt minimális csökkenés a gazdasági válság hatásaként is értékelhető. Tendenciaként állapítható meg, hogy egy bizonyos mérethatárig, amíg az alvállalkozói lánc egyértelműen nyomon követhető, a feketemunka csak elvétve fordul elő.
Továbbra is probléma, hogy az ellenőrzés alá vont munkáltatók a hivatalos, cégkivonatban szereplő címeken nem elérhetőek, nem vesznek tudomást az ellenőrzésről, a munkáltatókat nem érdekli a vizsgálatok kimenetele. A munkáltatók jelentős része – többnyire a vagyonvédelmi ágazat kis- és középvállalkozásai – láthatóan nem is törekszik a szabályos működésre, sőt minden lehetséges eszközzel akadályozza az ellenőrzéseket. Gyakran előfordul, hogy az ellenőrzésekkor a munkáltató kiléte is kétséges, a meghallgatott munkavállalók nem tudják megnevezni a foglalkoztatójukat. Azok a munkavállalók viszont, akik már régebb óta dolgoznak a vagyonvédelmi ágazatban, nem egyszer évekre visszamenőleg felsorolnak több munkáltatót, akiknél alkalmazásban álltak ugyanazon a munkahelyen. Munkáltatói szabálytalanságok bejelentése 2021. Sok az újonnan alakult cég, ahol az ügyvezető külföldi lakhellyel rendelkezik, megfigyelhető, hogy a legtöbb helyen a munkáltató személye két-három havonta változik. A vagyonvédelmi cégek általában budapesti székhellyel működnek, több alkalommal fiktív a székhelycím.
Az építőipar a munkaügyi ellenőrzések alapján az egyik "legfertőzöttebb" ágazat, tavaly tízből négy építkezésen ellenőrzött munkavállaló nem volt bejelentve. A minisztérium szerint az ellenőrzések nyomán nő a rendezett jogviszonyok száma - írta a Magyar Idők. Az építőiparban ellenőrzött munkavállalók közül tízből négyen feketén voltak foglalkoztatva, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatás-felügyeleti főosztályának jelentése szerint 2017 első három negyedévében az összes ágazatot tekintve a feketézők 36 százaléka építőipari vállalkozásoknál dolgozott. Súlyosabb büntetés jár a bejelentés nélküli foglalkoztatásért - Infostart.hu. A szabálytalanságok miatt az ágazatban kilenc hónap alatt 407 esetben szabtak ki bírságot, a vállalkozásoknak összesen csaknem 56 millió forintot kellett megfizetniük. További 1155 esetben a bírságot helyettesítő figyelmeztetést alkalmazott a hatóság. Ebben azonban változás várható az idei évtől, mert szigorodik a bejelentés nélküli foglalkoztatás szankcionálása. A munkaügyi bírság a kis- és középvállalkozások esetében is már az első ízben észlelt jogsértéskor alkalmazható lesz az NGM közlése szerint.