A képzés elvégzésével a résztvevők gyakorlati tapasztalatot szereznek a tanórát támogató interaktív tananyagok (feladattípusok) szerkesztésében, illetve az interaktív panellel tartott tanóra szervezésében, különböző munkaformák alkalmazásával. Megismerik a Bloom-taxonómia szerinti gondolkodási szintekhez és műveletekhez társítható feladattípusokat, valamint azok korosztályi jellemzőit. A képzésre való jelentkezés a KRÉTA-rendszerben az E-LEARNING menüpontban érhető el. Tanulói visszajelzések A képzésben eddig részt vevőknek köszönjük megtisztelő véleményüket! "Örülök, hogy létrehozták ezt a felületet. Nagyon segíti a tanulók érettségire való felkészülését, és szerintem a szaktanároknak is hasznos információkat tartalmaz. " "A képzés jól szervezett, a rendelkezésünkre bocsájtott információk alapján a zárótesztek könnyedén megoldhatóak. Pedagógus-továbbképzések - ELMS Informatika Zrt.. Az egyetlen hiányossága, hogy nem részletezi ki, hogy a tanár a tanítási folyamatban hogyan tudja a diákok felületét megtekinteni. Akár egy újabb képzés keretein belül szívesen folytatnám a tanulmányt. "
használata A Mentimeter használata Tanulókártyák készítése A kerettörténet (storyline) módszer alkalmazása a LapodaMese programmal Online parafatábla készítése a Linoit programmal Az EduBase használata További lehetőségek a jövő (? ) digitális oktatásában témakör: Az e-learning tanulás lehetőségei Tanulás térben és időben rugalmas keretek között Az elektronikus tanulás és tanítás fejlődése E-learning rendszerek: a Moodle MOOC A Klebelsberg Központ képzéseiről bővebb tájékoztatás Gaskó Krisztinától kérhető ().
A továbbképzés várhatóan május közepén kapja meg az akkreditációs engedélyt. Kérjük, figyeljék a Pedagógus-továbbképzések jegyzékét! A kurzusról bővebb információt Révész Lászlótól, a Komplex Alapprogram szakmai vezetőjétől kaphatnak (). Borítókép: Shutterstock
11 Történelem 11. tankönyv digitalizált változata A Közlekedő Kisokos e-Learning kurzus. a 4-5-6. évfolyamú osztályokba járó tanulók és az ezen osztályokhoz Tantárgyfelosztásban kapcsolódó pedagógusok számára elérhetővé vált a KRÉTA rendszer e-Learning menüpontjában. Tisztelt Felhasználóink! Ide kattintva olvashatják el a tájékoztatót a Közlekedési Kisokos e-Learning kurzusról. A funkciót bemutató videók az alábbi Tudásbázis aloldalakon érhetőek el: A Felületen, a felhasználó neve mellett található az e-Learning menüpont: Fontos tudni! Közlekedő kisokos KRÉTA e-Learning kurzus bemutatása - KRÉTA Videótár - KRÉTA Tudásbázis. A Közlekedési Kisokos e-Learning kurzus csak a tankerületi központ, illetve a nem állami szervezet fenntartásában működő intézménybe járó tanuló, a hozzájuk a rendszerekbe rögzített gondviselők, valamint ezen intézmények pedagógusai számára érhető el! A menüpontot megnyitva megjelenik az e-Learning kurzus: A "Tovább a kurzusra" gomb segítségével a rendszer automatikusan átlépteti a tanulót az e-Learning rendszerbe, ahol az "Indítás" gomb segítségével lehet a tanfolyamot megkezdeni (vagy félbehagyott kurzus esetén a "Folytatás" gomb segítségével folytatni).
A Segédanyag a KRÉTA rendszerbe belépve bármely pedagógus számára hozzáférhető, és az alábbi tematika szerint épül fel: témakör: A 21. századi iskola Tanulók és pedagógusok a 21. században A 21. századi képességek A 21. századi pedagógia előzményei a tanításról és tanulásról alkotott felfogásokban Korszerű technológiai eszközök alkalmazása a 21. századi iskolában A tanulásszervezés támogatása 21. századi eszközökkel Virtuális osztályterem témakör: Tartalomszerkesztés és -megosztás A web 2.
A -ván, -vén képzős határozói igenevek gyakori használata is az archaizálást szolgálja. Jónás Imája 1939-ben függesztette költeményéhez a Jónás imájá t, mely közvetlen líraiságában talán megrendítőbb, mint maga az egész epikus remekmű. Költészetének megújulásáért, újjászületéséért könyörög ez az ima, a Gazdához intézett rimánkodó fohász. Két nagy mondatból áll a vers. Az első, hatsoros egységben a nagybeteg költő még a régi szavak hűtlenségéről panaszkodik, melyeket sorsának szétesése, parttalanná válása hordalékként sodor magával. A következő, egy lélegzetvételnyi hatalmas, ziháló versmondat (20 sor) mégis a bizakodást szólaltatja meg. Áradásszerűen ömlenek a sorok-átlépve a gátakat, ritmikai egységek határait. Jones imja elemzés . Bátran, és nem bujkálva kíván megszólalni újra. A közeli halál tudata is sürgeti, hogy most már nem rest szolgaként, hanem fáradhatatlanul kövesse a Gazda, az Isten parancsait, sugalmazását mindaddig, míg lehet, " míg az égi és ninivei hatalmak engedik ", hogy beszéljen s meg ne haljon.
A jambikus és magyaros ritmus, a hangnemek váltakozása (ironikus, patetikus, archaikus, népies) erősíti a régi és a modern kor közötti párhuzamot. A kortársak egyértelműen az erősödő fasizmus bírálatát olvasták ki a Jónás könyvéből, de a tágabb értelmezés szerint a humánum, az erkölcs védelmének egyetemes érvényű szándéka minden koron átível. Hogy maga a költő is önarcképnek szánta a Jónás könyvét, a Jónás imája bizonyítja leginkább. Babits Mihály: Jónás imája (elemzés) – Jegyzetek. Az egyes szám első személyű könyörgésben "mértékül kívánja még a költő Istent és a Bibliát, költészetének művészi és erkölcsi tökélyéért, a hibátlan szavak hadsorának bátor kimondásáért, Isten sugallata szerint" (Melczer Tibor). Elbeszélő költemény: verses kisepikai műfaj; nagyfokú költőiség jellemzi; a romantika óta szinte normaként szerepelt irodalmunkban (Petőfi: János vitéz, Arany János: Toldi-trilógia). s n ne sznjam Ninivt, amely vszzak folytn plt vala fel? melynek tornyai vetekedve kelnek? mely mint egy gyztes harci tbor terjed {270. } a sivatagban, s utci mint kpesknyv amit a trtnet irt, nylnak elm?
1933. -tól Babity a Nyugat főszerkesztője, jelentős szerepet vállalt Illyés Gyula és Weöres Sándor irói elindításában. Közben a 1930. -as évektől felerősödnek betegségének tünetei, orvosai gégerákot állapítanak meg, 1938. - ban gégemetszést hajtanak végre, ekkor beszélgető füzeteken keresztül tartja a kapcsolatot a külvilággal. ekkor írja a Jónás könyvét. Majd 1941. Babits Mihály költői szerepvállalása a Jónás könyve és a Jónás imája című verseiben -. -ben állapota rosszabbra fordul Budapestre kerül a Siesta szanatóriumba és itt hal meg. A mű keletkezése: 1937. -ben Babitsnál orvosai gége daganatot állapítottak meg, 1938. -ban súlyos gége műtéten esett át. 1939-ben függesztette költeményéhez a Jónás imáját, mely közvetlen líraiságában talán megrendítőbb, mint maga az egész epikus remekmű. Költészetének megújulásáért, újjászületéséért könyörög ez az ima, a Gazdához intézett rimánkodó fohász. Két nagy mondatból áll a vers. Az első, hatsoros egységben a nagybeteg költő még a régi szavak hűtlenségéről panaszkodik, melyeket sorsának szétesése, parttalanná válása hordalékként sodor magával.
Aki ismeri Babits pályáját, költészetét, az nagyon jól tudja, hogy egyáltalán nem vádolhatta magát "cinkos némasággal". A költemény ironikus-komikus és patetikus hangnemének kettőssége végig jelen van a műhelyben. Szinte megszámlálhatatlan azoknak a szavaknak, szókapcsolatoknak, mondatoknak a száma, melyek a nyelv hétköznapi, nyersebb rétegéből való, s ezek egyértelműen az irónia eszközei. Ilyenek például a rühellé a prófétaságot, szakadós ruháját. A stílus emeltebb, patetikus jellegét elsősorban a nyelv bibliai ódonsága adja. Babits Mihály Jónás Könyve Elemzés. Igen bőven találhatók a mai beszédben már nem használatos, elavult múlt idejű igealakok, például: méne, elbocsátá, fölkele. A -ván, -vén képzős határozói igenevek gyakori használata is az archaizálást szolgálja. A versforma is a tárgyhoz s a kettős hangnemhez alkalmazkodik: egyenetlen hosszúságú, páros rímű, laza jambikus sorokból áll a költemény; gyakoriak a sorátlépések, s a rímekre sem fordít különösebb gondot a költő, pontosabban: rendszeresek a virtuózan pongyola rímek.
Készítette: Vajóczki Virág Babits Mihány életéről röviden Babits Mihály 1883-ban született Szekszárdon nagy múltú, értelmiségi családban. Elsősorban a gondolati líra területén hozott újat, de széleskörű érdeklődése más műnemekben is megnyilvánult. Rettegett, hogy nem is igazán tehetséges, hogy amit alkot, az nem is jó. Babitsot saját testi szenvedésein kívül az emberiségre váró kínok is gyötörték. A gondolkodó emberek előtt már a '30-as évek elején felrémlett egy új háború pusztításának látomása. A kultúra s az emberiség féltésének morális aggálya fordította szembe a jogtipró állammal, elsősorban a nacionalizmusra épülő militarizmusok diktatúrájával. Babits a Nyugat első nemzedékébe tartozott, ahogy Ady Endre, Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula, Tóth Árpád, Kaffka Margit és Karinthy Frigyes is. A 20. századi irodalom megújulásunk igazi határkövét a Nyugat című folyóirat megindulása jelentette. Legelső száma 1908. január elsején jelent meg és 34 éven át a magyar irodalom legmeghatározóbb központja volt.
A küldetéstudat emelkedett pátosza mellett itt is jelen van az irónia, sőt a groteszk humor is. A kezdetben a gyáva Jónás semmi áron sem akar Ninivébe menni, mert utálja a prófétaságot, menekül az Úr parancsa, lelkiismeretének szava elől. Egy békés szigetre vágyott, ahol magány és békesség veszi körül, egy magányos erdő szélén akart elrejtőzködni. Komikus és szánalmas figura lenn a hajófenéken, meggyötörten és elcsigázva a tengeri vihartól; groteszk alak, amint a cet gyomrának bűzös sötétjében üvölt és vonyít az ő Istenéhez; nevetségesnek, esetlennek mutatja be a költő Ninivében is. A korábban félénk, félszeg Jónás most önmagát is túlkiabálva, kérlelhetetlenül, kevélyen igyekszik teljesíteni küldetését, de szégyenben marad; az árusok kinevetik; a mímesek terén az asszonyok kicsúfolják, bolondos csapattal kísérik halbűzét szagolva, mord lelkét merengve szimatolva; a királyi palotában meg egyenesen gúnyt űznek belőle: egy cifra oszlop tetejébe teszik, hogy onnan jövendölje a végét a világnak.
Igen bőven találhatók a mai beszédben már nem használatos, elavult múlt idejű igealakok, például: méne, elbocsátá, fölkele. A -ván, -vén képzős határozói igenevek gyakori használata is az archaizálást szolgálja. A versforma is a tárgyhoz s a kettős hangnemhez alkalmazkodik: egyenetlen hosszúságú, páros rímű, laza jambikus sorokból áll a költemény; gyakoriak a sorátlépések, s a rímekre sem fordít különösebb gondot a költő, pontosabban: rendszeresek a virtuózan pongyola rímek. A testi-lelki gyötrelmek kényszerítették Jónást, hogy prófétáljon Ninive, a megáradt gonoszság ellen. Felismerte, hogy nem térhet ki a felelősségvállalás alól, mert aki életében hazug, az elveszíti a boldogságot. Kudarcai után feldúltan menekül a megátkozott, bűnös városból a sivatagba, mert lelki szemei előtt látta a város pusztulását. Babits verseinek története csaknem végig híven követi a bibliai elbeszélést, de olykor naturalisztikus részletezéssel bővíti ki annak tömör, szófukar előadását (pl. : a tengeri vihar szemléletes leírása).