A Cruiser kerékpárok az Egyesült Államokból indultak világ körüli hódító útjukra az 1930-as években. A Cruiser kerékpár jelentése: "cirkáló", ami kifejezi honnan indult és milyen célból készült ez a kerékpártípus a '30-as években. A kezdeti Cruiser biciklik sajátossága volt már abban az időben az acél váz, a ballonos gumi és az egyszerű hajtásrendszer, egy sebességgel, kontrafékkel. Az amerikai Schwinn fejlesztette ki az első Cruiser kerékpárt. A cég alapítója 1895-ben a német származású gépészmérnök Schwinn Ignaz volt. A cég hamar fejlődésnek indult és a 20. század meghatározó amerikai kerékpár gyártójává nőtte ki magát. A cég a Cruiser kerékpárt épp a nagy gazdasági világválság idején dobta piacra, amikor az emberek többségének nagyon kevés pénze volt és a kerékpárokra úgy tekintettek, mint luxuscikkekre. Ezt a piaci helyzetet jól mérte fel a német mérnök, és a Cruiser, a maga egyszerűségével, terhelhetőségével, tartósságával hamar elterjedt a piacon. E kerékpárok tartósságuk révén, több generáción keresztül öröklődtek a családokban.
Cruiser bicikli 1934-ben a Schwinn ismét sikeresen tért vissza a B-10E után átnevezett Aero-val. Míg az Aero szinte semmilyen technikai fejlesztésen nem esett át az eredeti B-10E-hez képest, azért áramvonalasabb teste és az elemmel működő fényszórója nagy sikert aratott, így ezek meghatározó elemei lettek a Cruiser -nek. A mai cruiser kerékpár is megtartotta ezeket a design elemeket a mai napig. Az 1950-es évek voltak a csúcspontja, a Cruiser értékesítésnek. Az '50-es években már megjelentek olyan variációi a Cruiser kerékpár oknak, amik például mesefigurát, vagy cowboy stílust képviseltek. A megvalósításnak csak a képzelet szabhatott határt. Az elterjedésükben nagy szerepet játszott, hogy a Cruiser kerékpárok kedvelt típusok lettek a kerékpáros kézbesítők és futárok körében is, főleg masszívságuk miatt. Az volt a minimum, hogy pl. egy újságkihordó fiú cruiser kerékpár ral járjon. A konkurens cégek, beleértve Roadmaster, Columbia, Shelby, Monark is elkezdték használni a Cruiser stílus jellemzőit, így hamarosan a más cégek álltal forgalmazott modellek is nagy sikernek örvendtek.
Felépült a főváros kerékpárstadionja, ami nyolcezer embert tudott befogadni. Az ünnepélyes megnyitó után két hónapig tartó versenysorozatot indítottak, melyben külföldiek és magyarok egyaránt részt vettek. Érdekesség, hogy a stadion megnyitása utáni hatodik versenyen már nők is indultak. Mindenkit letaglózott, hogy a női indulók térdnadrágot viseltek (hiszen akkoriban minden nő szoknyában járt), mellyel igazi szenzációt keltettek. Sajnos az ezredforduló után több nem várt fejlemény miatt egy időre hanyatlani kezdett az itthoni kerékpározás. A közgyűlés megszavazta, hogy vessenek ki 5 forintnyi kerékpáradót minden bringa után. Egyes utcákon rendeletek formájában betiltották a kerékpározást. Ekkoriban terjedt el a foci, ami szintén visszaszorította a kerékpározást mint sportot. A hanyatlást látva az egyesületek egyre többet veszekedtek, alapvető kérdésekben nem értettek egyet, pedig új szabályokat kellett volna alkotniuk és reformokat kellet volna bevezetniük a biciklizés ismételt felvirágoztatása céljából.
A vasabroncsok a kovácsok műhelyeiből kerültek ki. A futógépet és korábbi változatát nem árusították üzletekben, csak megrendelésre készítették. Az alacsonyabb termetűeknek kisebb, a magasabbaknak nagyobb kerekű járműveket állítottak össze. Ebből a kormányozható eszközből jóval többet készítettek, mint elődjéből. Sikerére jellemző, hogy nemcsak Európában, hanem még Amerikában is elterjedt. Főleg a nagy városok fiataljai körében hódított. Az első nagy, nyilvános futógépes versenyt, amelyről az újságok is írtak, Bajorország fővárosában, Münchenben 1829 áprilisában rendezték meg. A rajtnál több tucat futógépes sorakozott fel. A kürt hangjára nekivágtak a 4, 5 kilométer hosszú útnak. Az indulás után nagy volt még a tülekedés, egymás lábára léptek, de 300-400 méter megtételét követően a mezőny széthúzódott. A versenyzőket az út mentén futó fiatalok biztatták a célig. A győztes 31 perc és 30 másodperc alatt tette meg a távot. Tempója óránként 8, 6 kilométeres sebességnek felelt meg. Valamivel gyorsabban haladt, mint egy gyalogos.
Mint az Index is megírta, az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottsága elfogadta Pintér Sándor belügyminiszter beszámolóját a Pegasus-ügyben. Kósa Lajos a zárt ülés után azt mondta, az érintett szolgálatok minden esetben törvényesen jártak el, bírói, illetve igazságügyi miniszteri engedéllyel végezték a munkájukat. A fideszes politikus nyilatkozatának ugyanakkor volt egy ennél izgalmasabb eleme is. Kósa ugyanis arról beszélt, hogy a Belügyminisztérium a szoftver beszerzésekor vállalta, hogy használatakor senkinek nem sérti az emberi jogait. Ezzel pedig elismerte, hogy Pintér Sándor tárcája használta a Pegazust, amellyel újságírókat, közéleti szereplőket, politikusokat figyeltek meg. Vadai Ágnes, a bizottság Demokratikus Koalíció által delegált tagja ugyanakkor már az ülés után arról beszélt, hogy nem ismerhették meg a Pegazus beszerzéséről szóló szerződést. Az ott elhangzottakat 2050-ig titkosították, de annyit hozzátett, hogy a megfigyelt személyekről sem kaptak információkat.
A teszt – amit mostantól nevezzünk Kósa-kísérletnek (röviden: kósérlet) – eredményéről e hasábokon be fogok számolni az olvasóknak. A Gulyás-Dévényi SMS-ezés, a "kósárlet". Arról már beszélni sem érdemes egyébként, hogy Kósa (aki megint csak: nem egy egyszerű tag az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságában, hanem annak elnöke), azzal, hogy a bizottság zárt ülésén elhangzottakat kikotyogta, azaz minősített adatot hozott nyilvánosságra, bűncselekményt is követett el (az ülés anyagát jó szokás szerint 2050-ig titkosították). Főhősünknek csak a válla mögött hátra kellett volna pillantania, végig ott lógott a nyilatkozat közben a "zárt ülés" tábla a bizottsági ajtón. Várjuk Pintér Sándor indítványát, valamint Polt Péter megkeresését a mentelmi jog felfüggesztésére. Kósa Lajosnak pedig egészségére, de azért várjuk az újabb kártyavártüsszentéseket.
Kósa Lajos, a parlament Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának elnöke Pintér Sándor belügyminiszter meghallgatása után az RTL Híradó munkatársának kérdésére beismerte, hogy a Belügyminisztérium vett az izraeli Pegasus kémszoftverből, amivel mások mellett kormánykritikus újságírókat és aktivistákat ellenőriztek. "Igen" – mondta Kósa Lajos, majd kissé megint belebonyolódott a nyilatkozatába. Kósa Lajos szavai: Itt látható az RTL Híradó teljes beszámolója: Ezt tartalmat minden olvasónk elérheti. Ha összes írásunkat olvasni szeretné, legyen előfizetőnk! Előfizetéshez kérjük kattintson ide.