Gyermekkoromban az iskolában meg kellett tanulnunk egy kis versikét, ami elvileg segít a tájékozódásban. A versikére biztosan mindenki emlékszik: "Előttem van észak, hátam mögött dél, bal ra a Nap nyugszik, jobbra pedig kél. " Ez a vers segített sokunknak abban, hogy megtanuljuk az égtájak egymáshoz viszonyított állapotát. A versike pontosságához kétség nem fér. Cáfolni lehetetlen. Ám nekem már akkor felmerült egy kérdésem, ami nem hagyott nyugodni. Én a verstől függetlenül tudtam, hogy mik azok az égtájak, és, hogy melyik merre van. Szakácskönyv/Mit-mihez/B/Boróka – Wikikönyvek. Ám a versike, attól függetlenül, hogy segít megtanulni az égtájak egymáshoz való viszonyát, valójában semmit nem segít a tájékozódásban, hiszen az északi irány nem attól függ, hogy én merre fordulok. A versike szerint észak előttem van, ám az hogy én épp merre fordulok az nem befolyásolja a föld elhelyezkedését. Észak akkor is északra van, ha én épp háttal állok neki. Tehát a vers önmagában nem mond igazat. Sőt rendkívül megtévesztő. Képzeljük el, hogy valaki, egy sűrű erdőben, vagy a tengeren, csupán azért indulna el az északnak hitt irányba, mert az van előtte.
- mondta a farkas, és bekúszott a lucfenyő törzse alá. Ekkor a medve újból a szarvashoz fordult. - Te pedig engedd rá a törzset! Így ni! A szarvas ráeresztette a farkas hátára a fatörzset, s a farkas ismét benne volt a csapdában. Ha benne volt, benne is maradt. Ugyan ki segített volna még egyszer a bitangnak! Előző oldal: A harmadik csomó « » Következő oldal: Az úri paripa meg a paraszti ló
Mivel az egyházak képtelenek valódi megoldásokkal szolgálni, ezért az eltévedt, de az égtájakról szóló versikét hangosan szavaló túristához hasonlítanak. Fogalma sincs merre kell menni, de azt tudja, hogy északhoz képest merre van dél. De, hogy észak merre van, arról fogalma sincs. Az egyházak is a Bibliával a kezükben egymásnak ellentmondva, vitatkozva, össze vissza forgolódva próbálnak utat mutatni. Ahányan vannak annyi felé, és percenként változtatva a véleményüket, amiben még egy egyházon belül sem tudnak megeggyezni. Előttem van észak hátam mögött dél. Az emberek a lábukkal szavaznak. És ha nem érdekli őket a kereszténység, annak nem Sátán csábítása és eredményes tevékenysége az oka, hanem az egyházak, egyházi vezetők kudarca, akik képtelenek szembenézni a valósággal. Hogy mire is gondolok, azt ITT és ITT leírtam
Érdemes még a Global Needle kulcsszó után is keresgélni, ezek az állítólag mindenholjó iránytűk. De szerintünk a legegyszerűbb az iránytűt ott gyártani, ahol használni fogják, és akkor a tű balanszírozása egyben a lehajlás problémáját is megoldja. Amennyiben viszont a saját iránytűnket elvinnénk a Kalahári sivatagba, ott a tű ferdén állna és karcolná a szelence falait. Szerintünk ez az erővonal-kép hibás. De az mindenesetre világos, hogy van egy jelentős lehajlás a mi szélességünkön is. Akinek van teszlamétere, az utánozhatja ezt a videót is, de nekünk még széttörni való földgömbünk sincs. Persze házi módszerrel mi is szeretnénk ebből valamit látni. Finnugor népek meséi/Észt mesék/A szarvas, a farkas meg a medve – Wikikönyvek. Tudjuk, hogy az asztallapon megpörgetett bikamágneseink akkurátusan beállnak a földi mágneses irányba. Azt is sejtjük, hogy az erővonalak nem előre, hanem kicsit lefelé mutatnak. Ezért a két neodímium mágnesünk két oldalát random megjelöltük (vakteszt, hogy mi se tudjuk az ejtést befolyásolni) és mindkettővel végeztünk 30-30 ejtési kísérletet, kb 150 centiről.
Az irodalomtörténet szerint a címváltozás oka az lehetett, hogy a cenzúra miatt szükségessé vált a mű jelentéstartalmának múltba helyezése. Azaz a vers csak a ma ismert címmel jelenhetett meg. Bártfay László pesti ügyvéd, irodalombarát írta Kölcseynek 1830. október 31-i levelében: "Szobránci dalod… minden legkisebb változtatás nélkül keresztülment a cenzúrán, de ily cím alatt: Zrínyi dala. " Tehát Zrínyi neve vagy a cenzor kívánságára, vagy Bártfay ötleteként került a címbe. Akárhogy is, az új címmel jól járt a vers: mondanivalója nem tompult, hanem élesedett. Kölcsey Ferenc: Zrínyi második éneke (elemzés) - verselemzes.hu. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3
A Zrínyi dala párbeszédes formájú költemény. A kérdések és a válaszok versszakonként váltakoznak: a páratlan strófák kérdeznek, a párosak válaszolnak. Nem egyértelmű azonban, hogy Zrínyi a kérdező vagy a válaszadó szereplővel azonosítható. Az egyik elképzelés szerint a kérdező személy az idő vándora, aki azonos Zrínyivel: ő Zrínyi lelke, szelleme, aki saját korának értékeit keresi a jelenben, s kéri számon az utódokon. Ennek az értelmezésnek ellentmond az, hogy a címben a vers fontosabb szereplőjét szokás megjelölni, és itt a fontosabb szereplő nem a kérdező, hanem a válaszadó. Egy másik elképzelés (pl. Szauder József véleménye) szerint a Vándor kérdéseire válaszoló lírai hős Zrínyi (és rajta keresztül Kölcsey) személyével azonosítható. Azaz a vers a Vándor és Zrínyi párbeszéde. Kölcsey Ferenc: Zrínyi dala (elemzés) - Oldal 2 a 5-ből - Műelemzés Blog. (Ez esetben a Vándor egy messze földről ide vetődött idegen. ) Ennek az értelmezésnek az mond ellent, hogy a csüggesztő, elkeseredett válaszok nem passzolnak Zrínyi karakteréhez, s nem illenek bele a reformkor Zrínyi-képébe sem.
Kölcsey Ferenc: Zrínyi dala elemzés - Irodalom kidolgozott érettségi tétel | Érettsé Kölcsey Ferenc: Zrínyi dala (elemzés) - YouTube Kölcsey költészetében ez a szemléletbeli váltás az epigrammák megírásának korszaka. Ez a legmegfelelőbb műfaj a legfontosabb kötelességek, tettre kész, cselekvő hazafiasság kifejezésére. Zrínyi dala A vers eredeti címe: Szobránci dal. A vers egy lírai párbeszéd, de a valós dialógus helyére belső párbeszéd lép: megidézi: Zrínyi Miklós alakját. A vándor kérdez és a költőnek Zrínyivel egybeolvadó énje válaszol. A téma: a hősi múlt és a sivár jelen szembeállítása. Ennek aktualitást ad: a vándor, aki messze földön jár és keresi a régiek dicső világát (páros strófák), a válasz azonban leverő, kiábrándító, elutasító (páratlan strófák) "Hol van a hon, … a bérc, … a nép? " (kérdés) "Névben él csak, többé nincs jelen. Zrínyi Dala És Zrínyi Második Éneke Összehasonlító Elemzés. " (válasz) A költő nemzet alatt a nemesi réteget értette, Kölcsey így a saját rétegéből ábrándult ki. Kölcsey szemléletében változás következett be, feladja eddigi pesszimizmusát, és a közéleti tevékenységben találja meg életcélját, szerepét (reformország- gyűlések új reményt adnak).
Rímképlet: aabccb. Oldalak: 1 2 3
A kérdések patetikusak, emocionális telítettségűek, túlzóak. E túlzott érzelmi motiváltság a felidézett korok és tettek, alakok értékhordozó funkcióját hivatott képviselni. Jelentőségük, értékük azonban a válaszokban válik igazán érthetővé. A kérdések anaforikus indítására (" Hol van... ", "Hol van... ", "És hol... ") felelve a második és negyedik szakaszban ismétlődik a válasz indítása is, sőt a válaszok kontrapontozva – más kontextusban – olykor ismétlik a megidézett képeket, fogalmakat is. A múlt értékei a jelenben elsilányultak, elpusztultak, csak romok, a feledés homályába vesző emlékek. A múltat idéző kérdés a válaszokban a jelennel szembesül. A múlt vitathatatlan érték, a jelen vitathatatlanul értéktelen. A múlt alakjai hősök, a jelen embere satnya, névtelen, jelentéktelen figura. Az idő-érték ellentéteit fokozzák a térbeliség ellentétei. A múltbeli haza tágas, végtelen, termékeny világ, a jelenbeli a kietlen puszta. A bércen magasodó várnak még omladéka is megközelíthetetlen a "völgyben élő" jelenbéli ember számára.
A két vers keletkezési ideje között nyolc év a különbség. A Zrínyi dalá nak keltezése 1830. július 30., eredeti címe Szobránci dal (itt írta a költő a verset), a Zrínyi második éneke 1838-ban, a költő halála előtt nem sokkal született. A versek címében szereplő műfaji fogalmak nem a művek műfaját jelölik. A két vers a költő életének két korszakához tartozik. Az első vers születésekor Kölcsey még javában készül arra a politikai szerepre, mely országgyűlési képviselőségében teljesedik ki. A második versnél már ismert költő, esztéta és politizáló értelmiségi, akinek tapasztalatai is vannak a jelenbeli politikai életről (megyei hivatalnok), és jól ismeri a kor uralkodó eszméit is. Politikai, eszmei nézetrendszere ekkorra már kialakult, letisztultak történelmi tapasztalatai és tisztában van a kor és a korban élő ember feladataival. Annak ellenére, hogy Kölcsey politikai gondolkodásának centruma a jelen és a jövő kérdései, a Zrínyi dalában a magyar történelmi múlt egyik héroszát, Zrínyit idézi meg.
Azért drámai, mert két "szereplő" beszél a versben, ám mégsem párbeszédről van szó, hanem monológról, mivel mindkét beszélő érezhetően ugyanannak a személynek (a költőnek) a gondolatait mondja ki és a költő érzelmeit közvetíti. Így tehát egyik beszélő sem "objektív", mindkettő Kölcsey, aki két külön szereplőbe vetítette ki magát (önkivetítés), mivel egymásnak ellentmondó gondolatai, érzelmei voltak a haza témája kapcsán. A lelki válságtól szenvedő, meditáló, vívódó költő tehát egy meghasonlott lelkiállapotot akart kifejezni a versben, ezért bújt kettős szerepbe: a Magyarországot halálra ítélő sors ugyanúgy ő, mint Zrínyi (vagy ha tetszik, a Hazafi, a Költő). Nem arról van szó tehát, hogy Kölcsey könyörög, a sors pedig elutasítja a kérését: a párbeszédes forma ellenére a vers nem valódi dialógus, hanem egy belső vita, vagyis monológ, amelyben a költő önmagával, saját reményeivel és félelmeivel vitatkozik. Ezt az értelmezést támasztja alá az a tény is, hogy Kölcsey nem egy jelenetet írt meg a versben: nincs szituáció és nem jelölte a dialógust idézőjelek használatával, ahogy más verseiben – ahol valóban dialógust akart írni – megtette (pl.