MBA és executive mesterprogramjaik vannak. Mennyibe kerül ezeken az egyetemeken tanulni? Milyen tételekkel lehet csökkenteni a tandíjat, minimum mennyi pénzre van szükség ahhoz, hogy valaki elvégezzen ezeken az egyetemeken egy-egy képzést? Harvard: MBA – tandíj: 72 000 dollár (20, 7 millió forint). Ösztöndíjra lehet pályázni. Alapképzés – tandíj kb. 46 000 dollár (13, 3 millió forint). A megélhetés sok mindentől függ, de évi átlag 20 000 dollár szükséges (5, 7 millió forint). Minél erősebb az akadémiai profil annál inkább van esély, ösztöndíjra pályázni. Vilag legjobb egyetemi 2019. Van szociális alapú támogatási lehetőség is. London Business School: (csak posztgraduális képzés van) A mesterprogramok tandíja 30 000-32 000 font (10, 6-11, 3 millió forint). MBA: 75000 font INSEAD Tandíj: 77 000 euró (24 millió forint). Mint látszik ezek mind rendkívül drága és nagyon szelektív képzések. Gyakran a posztgraduális képzés borsos árát nem a diákok hanem a szponzoraik (jellemzően az őket foglalkoztató multinacionális vállalatok) fizetik, ezért is tudják ezek az intézmények megengedni maguknak hogy a tandijakat ilyen magas szinten tartsák.
Természetesen nem dőlhetünk hátra, hiszen nemcsak be, ki is lehet kerülni innen. Bízom benne, hogy a következő években még tovább javítjuk pozíciónkat a különböző nemzetközi rangsorokban, ezt a célt szolgálja a jelenleg is zajló nemzetköziesítési stratégia, nem beszélve az egyéb fejlesztésekről, amelyek részben az infrastruktúrát, részben a kutatás-fejlesztést szolgálják.
Az SZTE hallgatói 13 képzési területen tanulhatnak - egyes szakterületeken angol, német, francia nyelven is. Az egyetemen már több mint 4000 külföldi diák tanulhat több mint 60 teljes idejű nemzetközi képzésben. Karrier: A világ legjobb egyetemei: tarolt a Cambridge | hvg.hu. Az intézmény kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenysége nemzetközi szinten is elismert. Az SZTE stratégiai kapcsolatot épített ki a K+F+I terület ipari szereplőivel, és a világ legmodernebb lézerközpontjával, az ELI-ALPS-szal. Magyarország egyik kiemelt oktatási, egészségügyi, tudományos, és innovációs műhelye az intézmény, pezsgő kulturális életével együtt a dél-alföldi régió és az ország egyik vezető kulturális, gazdasági és szellemi központja. Az SZTE tagja a EUGLOH (European University Alliance for Global Health) projektnek, részt vesz az Európai Egyetemi Szövetségben.
Az Index környékéről is Totalcar, Totalbike, Velvet, Dívány, Comment:Com, Könyvesblog, Tékozló Homár
Egy férfi alapból nem szeret nővel versengeni. Nem szeret veszíteni, de ugyanígy nem szeret győzni sem a nő felett. Ha teheti, inkább kerüli a nőkkel a versengést, mert ha a verseny mégis élesben megy, számára a győzelem is vereség. A férfi a nővel küzdve általában nem nyúlhat férfias eszközökhöz, a nőies eszközökhöz pedig nem ért. Úgyhogy vagy lovagias, vagy veszít, vagy visszaveszi a férfias eszközeit és kelletlenül beáll mégis a harcba. Nordjevel – Klippremier – Devilry | Rockvilág.hu online rockmagazin. A Titanic elsüllyedésekor a férfiak – néhány gazdag trógert leszámítva – előre engedték a mentőcsónakokba a nőket. Száz évvel később a Costa Concordia süllyedésekor a férfiak már a nőkön is átgázolva jutottak ki először a hajóról (vö. : Csak macsók vagy feministák lehetünk? ). Ha nincsenek nemek közti különbségek, és nem a szeretet és tisztelet határozza meg a kapcsolatokat, akkor a harc, legyen harc. A feminizmus harmadik hulláma lehetővé tette aztán a nemek hátrahagyását (vagy annak illúzióját), és ez egészen új dimenzióba helyezte a versengést. A nők a történelemben először férfivé válhattak, ha belül inkább azok szerettek volna lenni.
A 2016-os Nordjevel folytatása – Necrogenesis címmel március 29-én, az Osmose Productions jóvoltából jelent meg. Az album felvételei a norvégiai Spydeberg-ben zajlottak, a Velvet Recording stúdió falai között, Christer Krogh hangmérnök társaságában. A keverés és a maszter Patric Darkhyrys és a francia WSL Stúdió nevéhez fűződik. A lemezborító Vincent Fouquet (Above Chaos) műve. A lemezen szereplő Devilry című tételhez most pedig egy videoklip is érkezett. Jó hír, hogy hamarosan Budapesten is fellép a Nordjevel, a Suffocation és az osztrák Belphegor társaságában. A Dürer Kertben április 26-án megrendezésre kerülő koncerten játszik az osztrák DarkRise is, hazai részről pedig a Kill With Hate. Tixa hu amen tv. Az Emptiness Booking, a Cudi Purci Booking és a Dürer Kert bemutatja: 2019. április 26., péntek) Dürer Kert / Nagyterem Suffocation (US) Belphegor (AT) Nordjevel (N) DarkRise (CH) Kill With Hate (HU) Jegyek: 4500 HUF – Early Bird (csak online) 5500 HUF – Limitált elővétel 6500 HUF – Normál ár Online: a Tixa rendszerében Offline: Dürer Kert, Wave A Nordjevel (jelentése: Northern Devil) 2015 legelején állt össze.
A harc azonban újabb ijesztő fordulatokat vett. Egyrészt a férfiak elkezdték összeszedni magukat. Legalábbis vannak arra utaló jelek, hogy a férfiak hosszú távon nem fogadják el a rájuk osztott új szerepet, sem azt, hogy férfi mivoltukat kerülőutakon éljék meg: megbetegítő szenvedélyekbe meneküljenek vagy titkos "birodalmakat" építsenek ki (a virtuális térben vagy felelősség nélküli hobbikban), ahol dominálhatnak. Mert a férfi létezésnek a hódítás ugyanúgy természetes és ösztönös része, mint a nőknek a törődés. Tixa hu amen 3. Jordan Peterson, Philip Zimbardo és sokan mások a férfiakat az egyik leginkább veszélyeztetett állatfajként kezdték kezelni, felhívva a figyelmet az önpusztító letargiára, amely a férfiakat tömegesen sújtja a feminizált nyugati világban. Részben az ő hatásukra egyre többen ki akarnak lépni újra férfiként a való életbe. De nem a férfiasság újraéledéséről szeretnék most írni, mert nem ez az, amitől a nőknek igazán félnivalójuk van. Ez önmagában pozitív fejlemény. A nőknek attól van félnivalójuk, ha a kultúránkból kihal az egészséges férfias ösztön, amely a nőt védelmezni akarja, és a férfiak elkezdenek valódi riválisként funkcionálni.
De ugyanez a lehetőség megnyílt a férfiak előtt is. Ahogy a harmadik hullámos feminista Judith Butler mondta: "a nem performativitás". Az tesz férfivá vagy nővé (vagy bármivé), hogy hogyan viselem magamat, milyen szerepben élem meg saját sorsomat. Az ókori görög színházakban a női szerepeket is férfiak játszották el. Ma ez megtörténik a való életben is. Úgyhogy Terry Miller és Andraya Yearwood például úgy döntöttek, hogy nőkként fognak létezni és nők között fogják kamatoztatni atlétikai tudásukat. Meg is nyerték a connecticuti női futamot. A férfiak legyőzték a nőket - Divinity. Hiszen a férfi test az élsportokban minden statisztika szerint nagyobb erőkifejtésre képes, mint a női test, akkor is, ha azt éppen nőként hordják és regisztálják. Ezen persze sokan – teljes joggal – felháborodtak, de mivel nem egyszeri esetről van szó, hanem trendről, egyre többször fogjuk hallani, hogy a valódi nők leszorulnak a női élsportok dobogóiról. A leghangosabban tiltakozók már most a második hullámos feministák, akik a férfiuralom és férfidominancia jelét látják abban, hogy férfiak a nők területére lépve győzik le a nőket.
Nem szeretem a nők és a férfiak kapcsolatát a hatalom aspektusában szemlélni, mert a hatalmi aspektus túlhangsúlyozása szinte biztosan megbetegíti a két nem közötti dinamikát és olyan mezőbe tolja, ahol az egymás különbözőségében való gyönyörködést felváltja az egymással való versengés. Ez a bajom a feminizmussal is, különösen annak második és harmadik hullámával. A feminizmus második hulláma már nem a nők választójogáért és a férfiakkal egyenlő lehetőségeiért harcolt, hanem a nemi szerepek eltörléséért, a férfi és női szerepek megszüntetéséért, a nők hatalommal való felruházásáért. A feminizmus harmadik hulláma valamikor az 1990-es évek elejétől a hatalmi harcot megint új szintre emelte, oda, ahol maguk a nemek szűnnek meg, illetve ahol az egyén kapja meg a jogot, hogy teljesen önmagát határozhassa meg. A feminizmus második hulláma a férfivel akarta minden tekintetben egyenlővé tenni a nőt, a feminizmus harmadik hulláma arra szabadította fel, hogy ha akar, férfivá legyen. Tixa hu amen. Az eredményt néhány hete hirdették ki Spanyolországban: a férfiak végleg legyőzték a nőket.
A régivágású feminista Germain Greer egyenesen a nőgyűlölet rejtett formájának nevezte, amikor a Bruce Jennerből Caitlyn Jennerré átváltozó transznemű nő (valójában férfi) került a Vanity Fair címlapjára. A harmadik hullám logikus, de groteszk következtetései fényében korábbi hullámos feministák is sejtik már, hogy a nőiesség mégsem csak társadalmi konstrukció, ahogy évtizedekig tanították, de már nincs hová visszamenni. A férfiak az elmúlt hetekben nyerték meg végleg a versenyt. Az idei spanyol szépségkirálynő (! ) egy férfi lett. Őt jelenleg Angela Poncénak hívják, ő fogja képviselni Hispániát a Miss Universe döntéjében. Ez teljesen komoly. És ha Conchita Wurst sikeréből következtethetünk bármire is, nem kizárt, hogy a világversenyt is meg fogja nyerni. Nehéz lenne ennél megalázóbbat és méltatlanabbat elképzelni a nemek kapcsolatában. És bizarrabbat. Egyébként dehogy nyertek a férfiak. Mindenki veszített.