Sarolt lehetett keresztény, álmodhatott Szent István vértanúval, csakhogy egy másik történet szerint e nevet nem ő, hanem Szent Adalbert adta a gyermeknek, amikor megkeresztelte őt. Vajk megkeresztelése (Benczúr Gyula munkája, 1875) Ráadásul első királyunk valószínűleg nem is e nevet használta a mindennapokban, hanem azt a Vajkot, amely néven őt Merseburgi Thietmar ismerte felnőttként is. A Vajk pogány név, sokkal inkább adhatták a gyermeknek a szülei, mint bárki más. Elsődlegesnek mindenesetre inkább ez tűnik, mint az István (ami akkoriban még inkább Sztefanosznak hangozhatott). Okostankönyv. Mindent egybevetve nem elképzelhetetlen, hogy a kicsi Vajk megszületéséhez valamiféle álombeli jövendölés kapcsolódott, amelyet azután a keresztény hagiográfia a saját képére formált. A fejedelemasszony Querfurti Brúnó a magyar fejedelemasszonyról mint uralkodó egyéniségről emlékezett meg, az ő történetéből már egy hús-vér nő képe bontakozik ki. A sokszor felidézett, emblematikus sorok szerint a fejedelemasszony kemény kézzel irányította az országot, férjének méltó társa volt, s bár az ő idejében kezdett elterjedni a keresztény hit, az bizony pogány elemekkel keveredett.
Kilencszázhetvenhárom évvel ezelőtt, 1038 augusztus 15-én, 69 esztendős korában halt meg I. (Szent) István király, a keresztény magyar állam megalapítója, első törvénykönyveink megalkotója, akit I. László király – VII. Gergely pápa engedélyével – 1083. augusztus 20-án avatott szentté. I. István, Géza fejedelem és Sarolt – az erdélyi Zombor gyula (itt török méltóságnév) – lányának fiaként látta meg a napvilágot Esztergomban, 969-ben. Szentistván.hu – Szentistván nagyközség hivatalos honlapja. Eredetileg a Vajk nevet kapta, amely László Gyula történész szerint törökül hőst, vezért jelent. Az írott források szerint 25, vagy 27 éves korában keresztelték az első keresztény vértanú, István nevére, a Gizellával, II. Henrik bajor király lányával 996-ban kötendő házassága előtt. István kezdetben csak a Nyitrai Fejedelemség és Hercegség ura volt. Apja, Géza fejedelem, 997-ben közvetlenül a halála előtt megeskette a főurakat, hogy Istvánt fogják támogatni a trónutódlási harcban. Géza halála után a hatalom, nomád szokás szerint, az új nagyfejedelem felavatásáig Sarolt fejedelemasszony kezébe került, akinek székhelye Veszprém volt.
A kortárs Theotmár merseburgi püspök úgy tudja, hogy azt III. Ottó császártól kapta. A két adat nem mond ellent, a császár ekkor Rómában, a pápával együtt tevékenykedett. Ez nem tette Istvánt a császár vazallusává, a koronaküldés az ország függetlenségét jelentette a római egyház védnöksége alá helyezve. Ezután István lerakta a magyar állami és egyházi szervezet alapjait, kijelölte a királyi birtokok székhelyeit, a várispánságokat – ezzel megalapozta a megyerendszert, kibocsátotta az első magyar ezüstpénzt s kiadta első törvénykönyvét. Ki volt Sarolt, Géza fejedelem társa és Szent István édesanyja? » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Megalapította az esztergomi érsekséget s a püspökségeket, latin szertartásrenddel, de engedte a görög rítust is. Megújította a 996-ban alakult pannonhalmai apátság kiváltságait, s bencés monostorokat alapított, ezek az írásbeliség műhelyei lettek. 1003-ban erdélyi hadjáratában leverte nagybátyja, Gyula hadait, a területet országához csatolta s ott püspökséget alapított. 1008 körül rokonát, Csanádot küldte a Maros-vidék ura, a bizánci hitű Ajtony ellen. A győzelem után a terület ispánja Csanád, püspöke később Gellért lett.
Ráadásul a szerző szerint valójában ő, és nem férje irányította az országot. Merseburgi Thietmar pedig a mértéktelenül ivó, férfi módra lovagló, haragjában embert ölő, őrjöngő lelkületű nő képét festi elénk, aki bizony jobban tenné, ha inkább orsót forgatna. A leírások kései, ezredforduló környéki adatai okán felmerült, hogy esetleg ezek a leírások Adelhaidhoz köthetőek, tartalmuk azonban szöges ellentétben áll a lengyel hagyományok szent életű, a magyarokat megtérítő fejedelemasszonyéval, így aligha kétséges, hogy a cseppet sem hízelgő sorok Saroltot jellemzik. Elképzelhető persze, hogy a rosszallás a másféle életmódnak, másféle szokásoknak tudható be: a sztyeppei népek körében minden nő "férfi módra" lovagolt, nadrágot és csizmát viselt, ezeket a hagyományokat követhette Sarolt is. Az is elképzelhető, hogy a szülők pogánysága valójában a szent király érdemeinek kiemelésére szolgál. Szent istván pogány neve ii. Ami már csak azért is elgondolkodtató, mert Sarolt apja, Gyula Konstantinápolyban megkeresztelkedett, térítő püspököt hozatott Erdélybe, így könnyen lehetséges, hogy maga Sarolt is keresztény volt.
Szentistván Nagyközség Önkormányzata Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén megye Kistérség: Borsod-Abaúj-Zemplén megye – Mezőkövesdi Járás Cím: 3418 Szentistván, Széchenyi u. 10. Telefon: 06-49/438-021 Fax: 06-49/338-635 E-mail: Aljegyző: Dr. Hajdú András Polgármester: Dobóné Koncz Judit Ügyfélfogadás: Hétfő: 8:00 – 12:00 Kedd: nincs Szerda: 13:00 – 17:00 Csütörtök: nincs Péntek: 8:00 – 12:00
Koppány, Géza vérrokonának, Tar Zerindnek a fia, a fejedelem halála után a sztyeppei népekre jellemző szeniorátus (a nemzetség legidősebb férfitagja örököl) elve alapján magának követelte a hatalmat. Régi magyar sztyeppei szokás szerint feleségül akarta venni Sarolt fejedelemasszonyt, Géza feleségét. Géza családja viszont a nyugatról származó primogenitúra (az elsőszülött fiú örököl) elve alapján Istvánnak szánta a hatalmat. Szent istván pogány neve te. Koppány, aki korábban azért kapta meg Somogyot – amely akkoriban egészen Zágrábig nyúlt –, hogy területi igényeiről lemondjon, ekkor hadat indított Veszprém ellen és ostromolni kezdte. István Esztergomba hívta össze a főembereket, majd értesítette sógorát, Gizella bátyját, Henrik bajor herceget és maga is Esztergomba vonult, ahol egyházi szertartás keretében felövezték a nagyfejedelmi karddal. A döntő ütközetre, a hagyomány szerint, Veszprém és Várpalota között, valószínűleg Sólyon került sor. István megverte a pogány seregeket; a csatában Koppány is életét vesztette, testét István felnégyeltette.
!! FIGYELEM!! 19. rész: Ömer Demir (Engin Akyürek) a fiatal nyomozó, tanítónő jegyesével Sibel-el az esküvőjüket tervezgeti. Mindeközben Elif Denizer (Tuba Büyüküstün), egy gazdag mágnás középső lánya, aki ékszertervezőként Rómában dolgozik, hazalátogat a családjához Isztambulba. Egy éjszaka két holttestet találnak egy autóban és a két fiatal élete innentől összefonódik. Lélegzetelállító történet rejtélyekről, eltűnt gyémántokról és szerelemről. 54 részes török romantikus-, akció-, dráma sorozat magyar felirattal 2014-2015 között volt látható a török ATV csatornán hetente egy rész. Magyar felirattal, eredeti török nyelven 2016. szeptember 07-től hetente egy rész (2-2 és fél órás) került feltöltésre a youtube csatornámra. 2017. Piszkos Pénz, Szerelem 18.rész- Kara Para Ask (Hungarian subtitles) – TURKISH SERIES. nyarától az Izaura tv adja szinkronizálva napi 40 perces részekben. A sorozatról további információ a 'Török hírességek – Hungarian Fan Club' facebook oldalon található. … A feliratozott videók engedély nélküli felhasználása tilos! Post navigation
Töltsd le alkalmazásunkat Töltsd le alkalmazásunkat