Kamu, szemfényvesztés, átverés. Soha, egyetlen szervezetet sem vádoltak annyiszor és annyiféleképpen csalással, mint a NASA-t a Holdra szállások miatt. A kétkedők szerint az Apolló-küldetések asztronautái soha nem jártak a világűrben, csak egy földi filmstúdióban. Bár az összeesküvés-elméletek híveinek vannak egészen meggyőzőnek tűnő érveik is, kizárt, hogy igazuk legyen. One small step for (a) man, one giant leap for mankind. / Kis lépés az embernek, hatalmas ugrás az emberiségnek. Ezeket, a valószínűleg előre begyakorolt szavakat használta Neil Armstrong negyvenkilenc évvel ezelőtt, 1969. július 21-én, amikor első emberként a történelemben a Hold felszínére lépett. Valóban nagy, talán túlságosan is nagy ugrásnak tűnik ez, ha belegondolunk, hogy alig több mint hat évtizeddel korábban, 1903-ban emelkedett először a levegőbe a Wright fivérek első repülőgépe. Kevésbé hihetetlen azonban a történet, ha hozzávesszük, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok már 1958-ban nekiláttak a Hold meghódításának, egy évvel később, 1959. szeptember 13-án pedig a szovjet Luna 2 volt az első, ember által készített eszköz, amelyik egy idegen égitest felszínén járt.
Neil Armstrong fotója az amerikai zászlóval pózoló Buzz Aldrinről © NASA Nem csak az amerikai űrügynökség vizsgálja rendületlenül Földünk hűséges társát. A japán űrkutatási hivatal, a JAXA például 2007 szeptemberében indította útjára a SELENE (Selenological and Engineering Explorer), vagy japánul Kaguja nevű űrszondát, amely a Hold eredetét és fejlődését kutatja majd, emellett az égitest jövőbeli hasznosításának előkészítése érdekében a felszín összetételére vonatkozó mérési adatokat gyűjt. A kínai űrprogram vezetői sem tétlenkedtek, s bő egy hónappal a Kaguja után fellőtték a Csang-o ji-hao (Holdistennő) nevű szondát, amely egy három fázisú program első lépcsőjét jelentette. A következőkben először újabb űrjármű landol az égitesten, majd 2012 után robotszonda szállítaná vissza a Földre a begyűjtött kőzetmintákat. A holdra szállás magyar tálalása A magyar sajtó a szovjet hadicélok rekálmozásával, valamint a Luna 15 űrszondáról szóló tudósításokkal igyekezett háttérbe szorítani az amerikai űrkutatás sikerét.
Aldrin a frissen kitűzött amerikai zászló mellett áll, a Nyugalom tengere nevű térségben 1969. július 20-án. Balról a Sas leszállómodul egyik lába, a talajon az űrhajósok lábnyomai láthatók. A felvételt a Holdra elsőként lépő Neil Armstrong amerikai űrhajós, az Apollo-11 parancsnoka készítette egy, az űrutazáshoz átalakított Hasselblad fényképezőgéppel, 70 mm-es gyújtótávolságú objektívvel. A holdra szállás 50-ik évfordulója alkalmából felújították a felvételt. Egy amatőr fotós úgy döntött, felújítja a Holdra szállás egyik ikonikus képét, amelyen Buzz Aldrin űrhajós éppen az amerikai zászló előtt pózol. A fotó kidolgozása után Aldrin arca tisztán láthatóvá vált: a kamerába pillantott és mosolygott. A fényképész, Andy Saunders eleinte csupán néhány részleten változtatott, hogy növelje a fotó részletességét: aprólékosan, képpontról képpontra haladva variálta az árnyékok keménységét és a világosságot, egészen addig a pontig, míg fel nem bukkant a fotón az asztronauta arca. Itt azonban nem állt meg, hanem órákat töltött a kontraszt és a színerősség állítgatásával.
A parancsnoki kabin július 24-én a sikeresen leszállt a Csendes-óceánon, a hősöket a Hornet anyahajó fedélzetén Richard Nixon amerikai elnök várta. Az űrhajósok azonnal biológiai védőruhát kaptak, és csak augusztus 12-én "szabadultak", miután kiderült, hogy a Holdon nincs élet. A Holdra szállás nem csak propaganda-siker volt, az Egyesült Államok átvette a vezetést az űrversenyben. Az eseményt 528 millió ember látta a tévében (természetesen a Szovjetunióban és a szocialista országokban nem vették át az adást). Ennek ellenére máig sokan kételkednek: szerintük a sugárzott felvételek egy titkos laboratóriumban készültek - bizonyítékként a csillagok hiányát, irreális árnyékokat, a hajtóművek által hagyott nyomok hiányát hozzák fel, a visszaszálló egységet pedig csak kilökték egy repülőgépből. A Holdra még hat expedíció indult, az Apollo-13-nak műszaki hiba miatt vissza kellett fordulnia. Égi kísérőnkön az Apollo-program befejezéséig tizenketten jártak, de a tervek szerint a következő évtized második felében az ember visszatér a Holdra.
És a sorozatnak talán épp ez a töredékesség a legnagyobb problémája. 2021-ben, számos sok évados szériát elfogyasztva a nézők elég "képzettek" a sorozatokra vonatkozó üzleti megfontolásokban is. Így pontosan tudjuk, hogy egy első évad egyben a folytatás lakmuszpapírja is – sajnos. Az Európa a jövőben esetében ez azt jelenti, hogy bár annak ellenére, hogy az epizódok jól felépített dramaturgiát követnek, és az egész történet érezhetően egy nagy kifejlet felé halad, vélhetően az előre elkészített több évadnyi sztori miatt az első évad epizódjai még mind a bevezetés tárgykörébe tartoznak. Ha ezt azzal a kockázattal társítjuk, hogy talán nem lesz folytatás, hiszen a döntéssel megvárják a számok alakulását, akkor elkeserítő a helyzet. A "beetetés" megtörtént, de ki tudja, "jól lakunk-e", és hogy mikor. (Az egyik mellékszereplőt remekül alakító Ana Ularu egyébként éppen egy hasonló, egyetlen évadot megélt sorozat sztárja volt néhány éve: a Tarsem Singh rendezte Emerald City ben játszotta remekül a Nyugati boszorkányt. Európa a jövőben (sorozat, 2021) | Kritikák, videók, szereplők | MAFAB.hu. )
Nézzünk szembe a tényekkel: Soha nem fogjuk megunni az apokaliptikus és poszt-apokaliptikus történetek nézését és olvasását, még akkor sem, ha néha úgy érezzük, hogy épp egy valami ilyesmit élünk át. Európa a jövőben - Sorozatjunkie. Nos, az ezúttal is hülye magyar címet viselő Európa a jövőben (Tribes of Europe, vagyis Európa törzsei) is egy ilyen sorozat, méghozzá Németországból, akárcsak a zseniális Sötétség. Az Európa a jövőben sztorija Az Európa a jövőben körülbelül 50 évvel a jövőben játszódik, a Fekete December néven ismert pusztító eseményt követően, amikor a világ elektromos energiarendszerei meghibásodtak, és energiakatasztrófába sodorták a Földet, épp mint a Revolution sorozatban. Ebből a népességpusztító válságból különböző törzsek alakultak ki, amelyek a vadonban éltek, vagy elfoglalták a korábbi városokat, és mindannyian a túlélésért harcoltak. A sorozat három fiatal testvér sorsára összpontosít, akik az Origines törzs tagjai, akik elzárkóznak minden olyan technológiától, amely a régi világot tönkretette.
23 hozzászólás | kategória: Európa is létezik, kampány, Tribes of Europa A Tribes of Europa kötelező eheti, vagyis mai premier, legalábbis a posztapok rajongóknak. A német Netflix-sorozat scifisebb plakátja a tovább mögött van. Mivel most elég sok pilotról jön írás, így nem tudjuk, hogy ez hamarabb vagy később kerül sorra kritika kapcsán – ha már végignézte valaki, vagy bepróbálta, jelezheti a többieknek, hogy milyen lett. UPDATE: Itt a kritikánk az évadról.
A történet viszont a kis, magát a küzdelmek alól kivonó erdei Origine törzzsel és azon belül is három testvér, Elja, Liv és Kiano által veszi fel az események fonalát, az ő szemszögükből fogjuk megismerni a különböző történetszálakat. Miután együtt megtalálnak egy látszólag meglepően fejlett technológiát használó, másik törzstől származó lezuhant légi járművet és egy hozzá tartozó, rendkívül értékes, de rejtélyes kockát, el kell szakadniuk egymástól. Ezt követően pedig velük nyerünk betekintést a sorozat posztapokaliptikus világába. A régmúlt körülményeit idéző helyzet tárul elénk, amit egy kellően részletes és kreatív kidolgozással akár egy nagyon is érdekes világ megteremtésére lehetett volna használni. Ha kicsit a mélyére ásunk a látottaknak az erdei, békés, törzsfő által irányított apró közösségek, a kereskedéssel foglalkozó kisvárosok vagy a keletről érkező veszedelem – ami akár a pestis járványra is utalhat -, mind a középkorra célozgató elemekként is értelmezhetőek. Míg az őket, illetve leginkább a területeket összefogni készülő katonai csoportosulások a korábbi, egymás között is viaskodó hatalmakat szándékozhatnak megjeleníteni; erre utalnak a modernebb már-már államszerű vonások.