Csütörtökön a napsütés mellett ÉK-en és DNY-on fordulhat elő zápor-zivatar. Pénteken többfelé kell záporok-zivatarok kialakulására egy hidegörvény hatására. Szombaton is a hidegörvény határozza meg az
Magyarország Országok Europe America Africa Asia Oceania Városok Hegyek Síközpontok Magyarország Síközpontok Úti célok Magyarország Úti célok Koordináta-keresés Tengeri időjárás-jelentések Csúsztassa a piros jelölőt az érdekes pontra Szél. : 47, 18 | Hossz: 20, 42 | Előrejelzés a magasságra: 84m | Térképek Törökszentmiklós, jelenlegi időjárási körülmények Időjárási állomás: SZOLNOK 15, 7km távolságra Törökszentmiklós Állomás elhelyezkedése: Szél. 47. 117 Hossz 20. 233 Magasság 94m Legutolsó jelentés 19m perccel ezelőtt (1:45 helyi idő) 3 °C 60° Szél: 11 Km/h Rel. Időkép törökszentmiklós 30 napos előrejelzés nyíregyháza. páratartalom: 45% | Látástávolság: > 10000m | Légnyomás: 1031, 0mb 4:00 6°C 63° 9 Km/h 7:00 7°C 340° 6 Km/h 10:00 14°C 277° 4 Km/h 13:00 18°C 51° 2 Km/h Törökszentmiklós: Óránkénti időjárás előrejelzés 19:00 13°C 24% 11 Km/h 10° 22:00 10°C 28% 7 Km/h 360° 01:00 5°C 42% 15 Km/h 60° 07:00 7°C 55% 6 Km/h 340° 10:00 14°C 35% 4 Km/h 277° 13:00 18°C 24% 2 Km/h 51° Törökszentmiklós: A Nap & a Hold most Élő műhold képek Időjárás térképek Legutolsó frissítés: márc.
Törökszentmiklós Napos tavaszi idő hideg hajnalokkal Jelenleg Derült 3˚C Napkelte 5:35 Napnyugta 17:54 Balaton: 6 ˚C Nem várható fronthatás A következő órákban ma 3:00 3 6:00 -1 9:00 12 12:00 18 15:00 21 18:00 21:00 11 0:00 6 Részletes előrejelzés Nálad milyen az idő? Észlelek Az észleléshez jelentkezz be: Nincs még felhasználóneved? Regisztrálj itt Van egy jó időjárás képed? Küldj fotót Hirdetés Sípályák Bánkút zárva Eplény nyitva Kékestető zárva Mátraszentist. Törökszentmiklós időjárás - Időkép. nyitva Sátoraljaújhely zárva Visegrád zárva Légszennyezettség (szálló por, µg/m 3) Mosonmagyaróvár 86 Miskolc 70 Nyíregyháza 65 Budapest 64 Veszprém 62 Győr 60 Dorog 52 Százhalombatta 51 Időkép Podcast Legfrissebb képeinkből Tovább az összes képhez Legutóbbi észlelések majorosjozsef Ibrány 16 perce sigma75 Kecskemét 25 perce lecsapo999 Hódmezővásárhely winterman Budapest - Pesterzsébet 32 perce Tovább az összes észleléshez Mit vegyek fel holnap? Kora tavaszias öltözet 23 Sz 24 Cs 25 P 1 26 20 27 V 19 28 H 4 29 K 17 5. 30 15 31 14 2 16 5 7 30 napos előrejelzés Jelenlegi időjárás Időkép Felhőkép Hőtérkép Tovább az Időkép térképre Tovább a Hőtérképre Felhőképre Friss híreink 29, 5 fokos volt a napi abszolút hőingadozás Zabarban Zabari mérőpontunk elképesztő 29, 5 fokos napi hőingadozást regisztrált kedden.
Szerdán napos időnk lesz 20 C fok körüli csúcsértékekkel, de még országszerte várható fagy. Csütörtökön 1-2 C fokkal alacsonyabb lesz a csúcshőmérséklet. A fagyzugokban továbbra is fagyok várhatóak. Pénteken is marad a kevéssel 20 C fok alatti csúcshőmérséklet, hajnali fagyokkal. Szombaton is sok napsütés várható, fagy már csak a fagyzugokban fordul elő. Időkép torokszentmiklos 30 napos előrejelzés nyiregyhaza. Vasárnap már több lesz felettünk a felhőzet, kisebb zápor sem zárható ki, de több órás napsütésben lesz részünk így is. Hétfőn is sok napsütésre számíthatunk, csapadék nem várható, 20 C fok körül alakulnak a csúcshőmérsékletek.
Tavaszi idő sok napsütéssel Csütörtökön folytatódik a napos, száraz idő. Helyenként megélénkülhet az északi-északnyugati szél. A reggel ismét hideg lesz, még többfelé fagyhat. Napközben a legmagasabb hőmérséklet 18 és 22 fok között alakul. Pénteken is sok-sok napsütésre számíthatunk, csak helyenként jelenhetnek meg kisebb felhők az égen, csapadék továbbra sem várható. Keleten élénk lehet az északias szél. 30 napos időjárás előrejelzés - Törökszentmiklós. Egy-két fokkal enyhébb lesz a hajnal, már csak kevés helyen fordulhat elő gyenge fagy. Délután 16-19 fokot mérhetünk. Hétvégén is sokat fog sütni a nap, de időnként már megjelenhetnek felhők az égen, de ezekből számottevő csapadék nem várható, legfeljebb egy-egy helyen fordulhat elő átmenetileg jelentéktelen zápor. Több tájegységünkön lehet élénk a szél. Szombaton 17-21, vasárnap 14-21 fokra van kilátás, a hét utolsó napján északkeleten mérhetjük az alacsonyabb maximumokat. Kiadta: Berceli Balázs (tegnap 17:53)
56% UV-index 0/10 Holdnyugta 20:34 V 03 | Nappal Helyenként felhős. A legmagasabb hőmérséklet 16°C. Szélerősség NyÉNy 15 és 25 km/h közötti. 44% UV-index 4/10 Napkelte 6:13 Napny. 19:10 V 03 | Éjjel Helyenként felhős. 54% UV-index 0/10 Holdnyugta 21:45 H 04 | Nappal Helyenként felhős. Szélerősség DDNy 15 és 25 km/h közötti. 42% UV-index 4/10 Napkelte 6:11 Napny. 19:11 H 04 | Éjjel Túlnyomóan felhős. 53% UV-index 0/10 Holdnyugta 22:54 K 05 | Nappal Túlnyomóan felhős. Időkép torokszentmiklos 30 napos előrejelzés ejelzes nyiregyhaza. DDNy a(z) ÉNy értékűre változó szélerősség később 15 és 25 km/h közötti értékű lesz. 43% UV-index 4/10 Napkelte 6:09 Napny. 19:13 K 05 | Éjjel Túlnyomóan felhős. 53% UV-index 0/10 Holdnyugta --
VII. kerület, Rumbach Sebestyén utca 11-13. A Rumbach utcai zsinagóga A MÓR, A ZSIDÓ ÉS A NÁCI Mivel az 1859-ben átadott Dohány utcai zsinagóga neológ szertartásrendje nem elégítette ki a kicsot ortodoxabb felfogású izraelita közösség igényeit, így a csoport 1867-ben inkább megvette ezt a Rumbach Sebestyén utcai telket, hogy ideiglenes jelleggel, de Paul Antal terve alapján egy imaházat építhessenek fel ide. Az Isten háza azonban nagyon hamar kicsinek bizonyult, így 1870-ben bár Buzzi Bódog terve alapján kibővítették a templomot, ám a zsinagóga így sem tudta befogadni a nagyszámú közösséget. A "status quo ante" hitközség egy teljesen új templom felépítését határozta el. Az új épület terveit a 26 éves, pályakezdő, bécsi építész, Otto Wagner készíthette el. Az osztrák mérnök társtervezője, a jóval nagyobb szakmai tapasztalattal rendelkező Kallina Mór volt. A templomot 1869 és 1872 között építették fel. Wagner az ókori hagyományt folytatva centrális teret tervezett, melynek középpontjában kapott helyet a Tóraolvasó pult, a bima.
Nemrég állították helyre teljes pompájában a budapesti Rumbach Sebestyén utca legértékesebb ingatlanát, a "Rumbach zsinagógát". Ennek apropóján tanulságos felidézni az épület történetének néhány fontosabb időszakát, illetve a zsinagóga megszületésének körülményeit. A zsinagóga felépítésére 1869 és 1872 között került sor, ennek hátterében pedig azok, a magyarországi zsidó vallási irányzatok közötti viták húzódtak meg, amelyek az 1868-as zsidó kongresszust követően végleges szakadáshoz, a neológ, az ortodox, majd a status quo ante hitközségek létrejöttéhez vezettek. Az ellentét lényege életmód- és szemléletbéli különbségekre, többek között arra a kérdésre vezethető vissza, hogy van-e létjogosultsága a zsidóság közéleti szerepvállalásának és ezzel szoros összefüggésben a vallási életet érintő modernizációs elképzeléseknek. A reformokat sürgető irányzat, a neológia hívei – ők jellemzően a zsidóság gazdagabb, nagyvárosi, polgárosult és nyitottabb életformát képviselő rétegét alkották – a vallási élet megújítását szorgalmazták, amely a zsinagógaépítészettől, az öltözködésen (pajesz, valamint a megkülönböztető vallási ruhadarabok, jelképek viselésének elutasítása a civil életben), a rabbi szerepének újragondolásán, a magyar nyelvű prédikáció bevezetésén át az orgonahasználatig számos területet érintettek.
Ez volt az Európában utoljára felszabaduló gettó. Épp ez, a miénk, a budapesti. A VII. kerületi Klauzál téren. Itt zsúfolódott össze 1944 novemberétől 1945 januárjáig mintegy 70 ezer zsidó, akinek átlagban fejenként négy négyzetméter volt az élettere, és tizenöt deka kenyér a napi fejadagja. Egyéb élelmiszer, gyógyszer csak ritkán jutott, az is akadozva. Tisztálkodni alig, fürdeni egyáltalán nem lehetett. A gettó elkerítésére szánt hosszú palánkot fegyveres őrök figyelték. Se ki, se be. Csak kivételes indokkal, konkrét személyre szóló engedéllyel. A Dohány utca, Nagyatádi Szabó István utca (mai Kertész utca), Király utca, Csányi utca, Rumbach Sebestyén utca, Madách Imre út, Madách Imre tér, Károly király út (mai Károly körút) által határolt gettó közepe egy egybefüggő tér volt, ez a mai Klauzál tér. Ide érkeztek meg a budapesti zsidók otthonaikból, itt adták le ékszereiket, értékeiket. Itt "vették őket fel" a gettóba, és itt kezdődött el számukra az a borzalmas időszak, ami alatt a gettóból ki csak temetésre vagy kórházi kezelésre szabadulhattak.
Az alapkérdés az volt ugyanis, hogy melyik irányzat elképzelése érvényesüljön a hitközségek belső életében. A gyűlésen, miután az ortodoxok elhagyták az üléstermet, az újítók elfogadták a hitközségi szervezet alapszabályát, amelynek alapján létrejöhetett az egységes (valójában neológ) hitközségi szervezet. Az ortodoxok tiltakoztak, így az országgyűlés 1871-ben lehetővé tette számukra, hogy ne csatlakozzanak az egységes hitközséghez, helyette saját szervezetet hozhassanak létre. Ezzel a zsidóság kétfelé szakadt, neológ és ortodox irányzatra, úgy, hogy ezekhez képest egy számban jóval kevésbé jelentős kisebbség nem sokkal később a kongresszus előtti állapot visszaállítását szorgalmazta. Ez a harmadik szárny, amely sem a neológ, sem az ortodox szabályzatot nem kívánta elfogadni, status quo ante irányzatnak nevezte magát, saját hitközségeket állított fel, amelyek 1877-ben törvényi szinten is elfogadást nyertek. A felekezeti ellentéteket tükrözték a kor zsinagógaépítései is. A neológ imaházak méretüket, ahogy esztétikai megjelenésüket tekintve is impozáns épületek lettek, a mór stílus, a szecesszió, a romantika, az eklektika jegyeit viselték magukon.
A nyolcszögletű építmény elé az utcafrontra egy bérházat emeltek, amelynek földszintjén keresztül közelíthető meg a templom. A bérház homlokzatára a spanyolországi Alhambra épületegyüttesének díszeit ültette át az építész, a szerkezet azonban ízig-vérig modern: fémvázas. Itt rabbilakások kaptak helyet, valamint a Bérkocsis utcai épület átadásáig itt működött a tanítóképző, illetve egy ideig a közösség leányiskolája is. 1941 nyarán egy belügyminisztériumi rendelet előírta a "rendezetlen állampolgárságú" zsidók internálását. Az épület egy része így a más kelet-európai országokból ide menekültek egyik gyűjtőhelye lett. Az itt elhelyezett kb. 15 ezer főt meglátogatta Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886-1944) újságíró is, aki megpróbált közbenjárni értük Bárdossy László (1890-1946) miniszterelnöknél, ám a zsidókat 1941 augusztusában inkább a podóliai Kamenyeck-Podolszk (ma Кам'янець-Подільський, Ukrajna) város mellé szállították, ahol a németek legyilkolták őket. A gettóban lejátszódó események ellenére a zsinagóga komoly sérülést nem szenvedett.
A hetvenes évek végére a helyzet tovább romlott: a tetőn és a kupolán rés tátongott, így a tóraszekrény a szabad ég alatt erősen megrongálódott, a női karzat egy része pedig leszakadt. A galambok szabadon ki-be röpködtek az épületben. A hitközség végül a '80-as évek végén eladta a menthetetlennek tűnő romos épületet a székesfehérvári Alba Regia Állami Építőipari Vállalatnak. A cég terveket készített az épület felújítására, amit iroda- és konferenciaközpontként (! ) kívánt hasznosítani, ám mivel a rendszerváltást követően csődbe ment, a felújítást nem tudta befejezni. Az ingatlan állami tulajdonba került. 2006-ban a zsidó hitközség ingatlancserével visszakapta az épületet, így újra hozzá lehetett fogni a rekonstrukcióhoz. Szerencsére a felújítás során néhány viszonylag épségben maradt elemre lehetett támaszkodni: csodával határos módon vészelték át a viharos évtizedeket például a női karzat alatti fakazetták, az ajtók, vagy a bima acélrácsa. Tekintettel arra, hogy a felújítási koncepció értelmében a szakrális tér helyreállítását úgy kellett megvalósítani, hogy a zsinagóga közösségi, kulturális tér szerepét is betölthesse, az egykori fapadok helyére székeket helyeztek el.
Velük szemben álltak a változásokat elutasítók, az úgynevezett hagyományőrzők, akik többnyire kimondottan szegény körülmények között éltek és a nem zsidó környezettől elzárkózó rétegekből kerültek ki. A többségi társadalomhoz való viszony kérdése kulcsmomentumnak tekinthető, így a neológia újító törekvései az emancipáció és az asszimiláció folyamatába illeszkednek. A hagyományőrzők, azaz az ortodoxok úgy látták, a zsidóság, a zsidó hit fennmaradásának záloga a hagyományok szigorú megőrzése és az elkülönülés fenntartása, így minden, lazítás irányában tett engedmény – legyen az nyelvi, vagy akár öltözködésbéli – a zsidó közösség, a zsidó hit gyengüléséhez vezet. A zsidóság polgári és politikai egyenjogúságát 1867-től törvény garantálta. Tekintettel a zsidó felekezeten belüli egyre élesebb vitákra, az 1868. december 10-én, a pesti vármegyeházán összehívott és mintegy két és fél hónapon át ülésező kongresszus (az ún. Izraelita Egyetemes Gyűlés) célja egységes zsidó álláspont elfogadására, az izraelita hitfelekezet autonóm, ugyanakkor egységes testületének felállítására irányult – ám végül szakadással zárult.