Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe Bükki Nemzeti Park Képgalériába lépés Alapítás éve: 1976 Központja: 3304 Eger, Sánc u. 6. Címere: Hat bükkfalevél vesz körül egy szártalan bábakalácsot Jellegzetes növényei, állatai: boldogasszony papucsa, őszi kikerics, turbán liliom, bérci rózsa, bíboros kosbor, sárga ibolya, vaddisznó, szarvasbogár, pannongyík, darázsölyv, vadmacska. Címerkép: Elhelyezkedése, tájegységei Az Északi-középhegységnek a többi vulkanikus hegyeitől eltérő földtörténeti múlttal rendelkező tagja a Bükk hegység. Nagy részét tengeri üledékes eredetű kőzetek, főként dolomit és mészkő építik fel. 800 méternél magasabb fennsíkját meredek sziklaszirtek, a Bél-kő, a Pes-kő, a Tar-kő, a Vörös-kő és a többi "Kő" öleli körül, melyekről csodálatos kilátás nyílik a hegység déli lábára. GUIDE@HAND - A Buda-hegy állatvilága. Utóbb felsorolt csúcsok nagy részén halad keresztül az Országos Kéktúra útvonala. A Bükk-fennsík felszínét a legkülönbözőbb karsztformák: töbrök, víznyelők, zsombolyok teszik változatossá. A Bükk-hegységben több mint 850 barlangot ismerünk.
Jellemzők a bércek és a szurdokvölgyek. A hegység szép formái a barázdákkal, üregekkel tagolt, lyuggatott mészkőfelszínek, a karrok és ördögszántások. A hegységben eddig 853 barlangot tártak fel, közülük 45 fokozottan védett. Az ország legmélyebb barlangja, a 250 méter mély István-lápai-barlang, amely a Szepesi-barlanggal, és a lillafüredi István-barlanggal a legszebb cseppköves karsztjáratok közé tartozik. A Bükk sajátos ékességei a karsztforrások vizéből kiváló mésztufa képződmények. A mésztufa gátakat épít a mederben, s a víz a gátakon átcsobogva kicsiny vízeséseken szalad tovább. Híres Szalajka patak Fátyolvízesése, vagy a Szinva patak forrásmészkő-dombja, a mésztufakiválás által bezárt üregben létrejött lillafüredi Anna-barlang. Bükki nemzeti park állatvilága location. Jellegzetes tájképi elem a Szarvaskői Várhegy: a víz alatti vulkáni működés szép maradványai az oldalában feltáruló párnalávák. Archívum Naptár << Augusztus / 2019 >> Statisztika Online: 2 Összes: 493584 Hónap: 7369 Nap: 271
Ezzel ellentétben nyár elején, terméséréskor, a terméseken fejlődő, hófehér, vattaszerű szőrcsomóknak köszönhetően már messziről felhívják magukra a figyelmet. Április környékén virágzik. KEREKLEVELŰ KÖRTIKE 10-30 cm magas, kopasz növény. A levelek kerekdedek, tompa csúcsúak, nyelesek, A levélnyél hosszabb, mint a lemez, tőlevélrózsában állnak. A virágfürt mindenoldalú, a párta harang alakú. Június-júliusban virágzik. A csészecimpa 2-4. 5 mm hosszú, lándzsás, kihegyezett. A párta fehér, 8-12 mm átmérőjű. A bibe 4-10 mm hosszú, a bibeszál görbült. KÖKÉNY 1-3 m magas, erősen ágas cserje. Levelei hosszúkás tojásdadok, ék vállúak, fűrészesek. Állatvilág - Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. Lombfakadás előtt virágzik, a virágok magánosak, a törpehajtáson csomósan állnak, a szirmok fehérek, hosszúkásak. Március-májusban virágzik. Termés csonthéjas, 10 mm átmérőjű, hamvas kék, fanyar. ERDEI UJJASKOSBOR 15-50 (65) cm magas évelő. Szára felálló, vékony. Levelei hosszúkás-tojásdadok vagy hosszúkás-lándzsásak, 8-15 cm hosszúak. A virágzat tömött, hengeres fürt.
A nyugdíjszámítás fő elemei: nettósítás, valorizálás, azaz szintre hozás, degresszió, szolgálati idő szerinti mérték. Az 1950-től minden egyes évre vonatkozó új valorizációs szorzók az itt elérhető kormányrendeletben találhatóak. A nyugdíjszámítás folyamatáról és a valorizációról pedig ebben a cikkünkben olvashat részletesebben.
A valorizálás fő oka, hogy a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmek nagy változáson mentek keresztül. Nem lehet egy az egyben beszámítani a nyugellátásba például egy 1998-ban kifizetett munkabért egy 2021-ben elért jövedelemmel. A szintre hozás az úgynevezett valorizációs szorzószámokkal történik, amelyek évente határoznak meg. Az új nyugdíjvalorizációs szorzók Év Szorzószám 1950 411, 364 1960 180, 288 1970 131, 004 1980 71, 294 1990 26, 867 2000 4, 830 2008 2, 204 2009 2, 164 2010 2, 026 2011 1, 904 2012 1, 866 2013 1, 778 2014 1, 726 2015 1, 655 2016 1, 536 2017 1, 360 2018 1, 222 2019 1, 097 Forrás: Magyar Közlöny A friss valorizációs szorzót Farkas András nyugdíjszakértő még e hónap elején pontosan eltalálta, azt írta ugyanis, hogy 9, 7 százalékkal nőhetnek a 2021-es nyugdíj-megállapítások esetén. A nyugdíj-megállapítás évében hatályos valorizációs szorzókat az adott év márciusában megjelenő kormányrendelet határozza meg. Emiatt a 2021. első negyedévében nyugdíjat igénylők részére a végleges nyugdíjösszegük meghatározására nyitva álló ügyintézési határidő csak 2021. április 15-én jár le, addig csak nyugdíjelőleget állapíthatnak meg a részükre.
Kijöttek az új valorizációs szorzók. A kormány a szerda esti Magyar Közlönyben közzétette a nyugdíjszámításhoz használatos friss valorizációs szorzókat, vette észre a Ez a szorzó azért kell, hogy hozzá tudják igazítani a nyugdíjazás előtti évek, évtizedekben szerzett fizetéseket a nyugdíjba vonuláskor kapott keresetekhez. Logikus, hogy egy évtizedekkel ezelőtti fizetést összhangba kell hozni egy maival, ennek a számításához kell az a szorzótábla, amit minden márciusban frissítenek. A mostani így néz ki: év - szorzószám 1950 411, 364 1960 180, 288 1970 131, 004 1980 71, 294 1990 26, 867 2000 4, 830 2008 2, 204 2009 2, 164 2010 2, 026 2011 1, 904 2012 1, 866 2013 1, 778 2014 1, 726 2015 1, 655 2016 1, 536 2017 1, 360 2018 1, 222 2019 1, 097 A korábbi jogszabályban szereplő szorzók alacsonyabbak voltak. A szorzók 9, 7 százalékkal nőttek a 2021-es nyugdíj-megállapítások esetén. Mivel a friss táblát a hagyományoknak megfelelően csak most tették közzé, a 2021. első negyedévében nyugdíjat igénylők részére a végleges nyugdíjösszegük meghatározására nyitva álló ügyintézési határidő csak 2021. április 15-én jár le, addig csak nyugdíjelőleget állapíthatnak meg a részükre.
Egy adott évben nyugdíjba vonulók havi nyugdíjának megállapítása összetett számítással történik, az legfontosabb paraméterek közé tartoznak az egyes évekre megállapított úgynevezett valorizációs szorzók, amelyek az átlagos nettó keresetek alakulásához igazodnak. A szerda esti Magyar Közlönyben pedig kormányrendeletként megjelent - és péntektől lép hatályba - a legújabb szorzótábla, amely szerint például az 1950-ben szerzett fizetésekre 411, 364-es (! ) szorzó vonatkozik, az 1980-as kereseteknél pedig 71, 294 a szorzó értéke, míg a 2000-esnél 4, 83. Majd például a 2010-es nettó bérek esetében ez az érték 2, 026. Az öt legutolsó évben pedig: 2015-re 1, 655-ös, 2016-ra 1, 536-os, a 2017-re 1, 36-os, 2018-ra 1, 222-es, 2019-re pedig 1, 097-es szorzó vonatkozik. A korábbi jogszabályban szereplő szorzók alacsonyabbak voltak - itt is jól látszik tehát a magas nettó kereseti dinamika. Nem csoda, hiszen 2019 volt az utolsó, a koronavírus-járvány és azt követő gazdasági válság előtti utolsó békeév.
Töltsd le alkalmazásunkat Töltsd le alkalmazásunkat