A személykocsik felosztása, személykocsi-típusok [ szerkesztés] A személykocsik szerkezetük, rendeltetésük, kényelmi szintjük és szolgáltatásaik szerint csoportosíthatók. Közleményt adott ki a MÁV a mindszenti balesetről: kiderült, hibázott-e a vonat vezetője. Járműszerkezeti sajátosságok [ szerkesztés] A jármű szerkezeti jellemzői határozzák meg, hogy a kocsi milyen pályán (ívsugarak, lejtviszonyok), milyen sebességű vonatba sorozható be. A járműszerkezet jellegzetességei behatárolják a jármű befogadóképességét is. A szerkezeti jellemzők ismérvei: a járműszekrény jellege hagyományos emeletes csuklós alacsony padlószintű a hordmű jellege egyedi tengelyes (két- vagy háromtengelyű) forgóvázas a legnagyobb engedélyezett sebesség a fékberendezés jellege kézifékes légfékes egyéb kiegészítő fékberendezéssel felszerelt Közlekedtetési terület [ szerkesztés] A közlekedtetési terület meghatározza a járművek felszereltségének, szolgáltatásainak, utazási komfortjának szintjét, közvetve a járművel kényelmesen leutazható időtartamot. A közlekedtetési területek felosztása vázlatosan: városi mellékvonali (helyiérdekű) fővonali (nagyvasúti) elővárosi távolsági belföldi gyorsvonati belföldi kiemelt szolgáltatású nemzetközi nemzetközi kiemelt szolgáltatású nagysebességű Kocsitípusok [ szerkesztés] A személykocsikat alapvetően az utasok számára nyújtott elsődleges szolgáltatásaik alapján osztják fel.
Innentől egy kályha volt középen, az utastér tisztán nemdohányzó kivitelben készült, de középen a szakaszajtó megmaradt. A MÁV által üzemeltetett keskeny nyomtávolságú vonalakon a legnagyobb darabszámban ilyen kocsik közlekedtek, sok még ma is forgalomban van. A Kecskeméti KK és Nyíregyházi NyK hálózat leállítása miatt az itteni kocsik egy része más honállomásokra került át, többek között Balatonfenyvesen is futnak korábban Kecskeméten szolgáló kocsik. A MÁV-START Balatonfenyves GV-n jelenleg egy darab Bax 200 típusú, illetve 5 darab Bax 300 típusú kocsi közlekedik. Mindszenti baleset: a MÁV szerint a kisiklott vonat vezetője betartotta a szabályokat | Alfahír. Eredeti színük fenyő zöld volt, később azúrkékre fényezték őket, Balatonfenyvesen pedig egy kivételtől eltekintve zöld-sárga színben közlekednek. Budapesten, a MÁV Gyermekvasúton négy felújított, átalakított Bax 200 kocsi közlekedik. A típus az Állami Erdei Vasutaknál is népszerű, szinte minden vonalon közlekednek. A gyártás óta eltelt több, mint 50 év alatt számos kisebb-nagyobb átalakítást végeztek az üzemeltetők, néhány jármű légfűtésesre lett átépítve, készült 1.
A MÁV Gyermekvasúton is közlekedik egy hasonló kocsi, apró különbség, hogy ebben a mosdó helyett kézmosó fülkét alakítottak ki. Ba-w "vadászkocsi" (Bak) A GV Nemzeti Vállalat, majd később a Gazdasági Vasutak vonalain kezdetben csak áruszállítás zajlott, azonban később elindult a személyszállítás is. Tények - Megszólalt a MÁV az öt életet követelő vonatbalesetről. Ennek ellátására különböző teherkocsiból átalakított, vagy saját készítésű járműveket alkalmaztak, de ezek minősége messze elmaradt az elvárttól. A szolgáltatás fejlesztése érdekében 1952-től új, kis tengelyterhelésű, egyszerű felépítésű, viszonylag rövid kocsitípust fejlesztett ki a MÁV Debreceni Járműjavító, ez lett a Cak, majd Bak sorozat. A járművek kifejezetten a gazdasági vasutak igényeinek megfelelően készültek, ezért – az ekkor már szintén gyártásban lévő – Bax kocsiknál is egyszerűbb kivitelűek voltak. A 28 ülőhelyes sorozat jellemzője a vas alvázra épített favázas felépítmény, WC-vel és villanyvilágítással ellátva. A növekvő utasforgalom miatt a fenyvesi vonalon is egyre inkább kiszorították a Bak kocsikat a nagyobb befogadóképességű, korszerűbb Bax kocsik.
2000-ben illetve 2001-ben egy-egy kocsit a MÁV Nyíregyházai Gépészeti Főnökség műhelyében személykocsivá építettek át, innentől kilátókocsiként közlekedtek a nyári menetrendi időszakban. A Nyíregyházi NyK hálózaton 2009 végétől szünetel a személyszállítás, ezért ezekre a kocsikra itt már nem volt szükség. A Balatonfenyves GV utasforgalma viszont növekedésnek indult, nyaranta egyre több kiránduló veszi igénybe a MÁV-START járatait, ezért a két nyitott kocsi 2015-ben át lett állomásítva Balatonfenyvesre, ahol már korábban is közlekedtek nagy népszerűségnek örvendő nyitott kocsik. Ka-w pőrekocsik A Balatonfenyves Gazdasági Vasút hálózatán 1950 és 56 között kizárólag áruszállítás volt, de a személyszállítás elindulása után is megmaradt a rendszeres teherforgalom. Ez a kocsi jól szimbolizálja a bereki gazdaság szállítási feladatait, ami főként erre a típusra hárult. A szállítási teljesítmény 1973-ban kezdett csökkenni, az áruszállítás végül 1990. május 14-ig tartott ki a vonalon. A különböző igények kielégítésére sokféle teherkocsi közlekedett, többek között az 1955-ben gyártott félmagas oldalfalú teherkocsik.
A teherkocsit ma más csak üzemi célból, például a pályakarbantartásoknál sínek szállítására használjuk, illetve szerepelt már kisvasúti napon is "színpad kocsiként". F-w (lóré) teherkocsik A hazai gazdasági vasutak születésének idején, 1947-49 körül a teherszállítás fő eszközei a lórék voltak. A kocsik több változatban készültek, eredetük nem teljesen tisztázott, nagy részük még a Monarchia idején készült. 1955-től egységesítették a kocsik, majd R 35 sorozatként új pályaszámot kaptak. A majdnem 5000 darabból álló flotta mára jelentősen megfogyatkozott, mindössze három eredeti állapotú kocsi maradt fenn, melyből kettő Balatonfenyvesen, egy pedig Nagycenken látható. 1992-ben átszámozták őket, akkor az F-w 600 sorozatszámot kapták. A két megmaradt járművet 2015-ben korhűen felújították a MÁV-START Nagykanizsai Járműbiztosítási Központ munkatársai a Balatonfenyves GV napjára, ekkor visszakapták eredeti pályaszámukat.
Egy miskolci, illetve egy szilvásváradi mozdony remotorizációs korszerűsítésen esett át, ezek Európai Uniós támogatással hibrid meghajtásúvá lettek átépítve. C50-es mozdonyok (2920) A második világháborút követően a hazai gazdasági vasutak a meglévő vegyes összetételű járműparkjukkal nem voltak képesek ellátni a növekvő szállítási igényeket, ezért a Gazdasági Vasutak Igazgatósága 1948-ban pályázatot írt ki 600 - 760 mm nyomtávolságú dízelmozdonyok beszerzésére. Néhány kisebb sikerű típus után a Szállítóberendezések Gyára a MÁV Északi Járműjavítóval közösen fejlesztette ki a C50-es típust, amely a Csepel dízelmotor 50 lóerős teljesítménye után kapta típusjelét. A gyártás 1952-ben kezdődött az Északi Járműjavítóban, majd 1968-ig közel 250 mozdony gördült ki az üzem kapuján. A MÁV és a különböző hazai gazdasági vasutak mellett egy 20 darabos megrendelés Észak-Koreából is érkezett. Egyszerű szerkezetüknek köszönhetően kevés karbantartással is megbízhatóan üzemelnek, így máig sokfelé találkozhatunk a típussal.
A vasúti közlekedésben vonatnak nevezik egy vagy több vasúti jármű olyan szerelvényét, ami a vasúti pálya vonalán együtt közlekedve személy- vagy teherszállításra alkalmas. A vonat erőforrása vagy vontatójárműve általában a mozdony, amely vasúti kocsikat vontat, de vannak olyan vasúti járművek is, amelyek saját motorral képesek önmagukat mozgatni vagy vonatokat vontatni. A vonat erőforrása általában dízelmotor vagy a sín mentén (alatt, felett) elhelyezett vezetékből származó elektromos áram. Lengyelországban, Kínában, Indiában azonban még napi rendszerességgel is közlekednek gőzösök. A vasúttörténelem során számtalan más erőforrást is használtak ( lovak, gázturbinák stb. ). Vonattípusok [ szerkesztés] A vonat a mozdony és a vele összekapcsolt kocsik kombinációjából, vagy több önjáró motorkocsi összekapcsolásából áll. Előfordulhat az egyedülálló motorkocsi is mint személyszállító vonat (például az Árpád sínautóbusz). A vonatot húzhatja ló, vontathatja drótkötél, de hajthatja a gravitáció is.
Arról pedig még nem is beszéltünk, hogy új, megfizethető díjszabással rendelkezik, és megszűnt a kauciós díj, így bárki számára hozzáférhető az új bringa. Egy hónapos bérlet 500 forintot kóstál, egy évre pedig 5000 forintért használhatjuk bármikor az almazöld vasparipákat. Van mód perc alapú fizetésre is, valamint hogyha bérletünk van, az első félóra mindig ingyenes, ezután kell csak 20 forintot fizetnünk percenként. Néhány percnyi regisztráció után már indulhatunk is Amennyiben van mobilnet a telefonunkon, fél perc alatt le lehet tölteni a Mol Bubi alkalmazást, amelynek használata elengedhetetlen a tekeréshez. Ezután csak regisztrálnunk kell, néhány adatunk, például telefonszámunk és kártyaszámunk megadása után pedig csak kiválasztjuk, hogy havi vagy éves bérletet vásárolunk, esetleg alkalmilag használjuk csak, és már mehet is a menet. Fontos azonban, hogy az alkalmazáson belül található egy folyton frissülő térkép, amelyen láthatjuk a saját helyzetünket, és azt is, hogy hol vannak gyűjtőállomások a városban, ráadásul azt is, hogy hány bicikli áll ott, vagy esetleg hány üres hely van ott lerakni a kerékpárt.
Az egyenlegfeltöltésről és a túlhasználati díjról bővebben ide kattintva lehet olvasni. A 100 Ft-os díjterméket megvásárló felhasználók egyszerre 1 darab kerékpárt tudnak felvenni. Akinek jelenleg is van használatban lévő MOL Bubi jegye vagy bérlete, az az aktív díjtermékével tudja továbbra is használni a közbringarendszert. A jegy vagy bérlet érvényességének lejárta után természetesen a jelenlegi felhasználók is válthatnak új, 100 forintos havi bérletet. Fotó: BKK
Jön az elszállítási díj – Nem éri meg széthagyni a MOL Bubikat 02. 09. 2021 2021. szeptember 1. – Lezárult a megújult MOL Bubi három hónapos tesztidőszaka: folyamatos rekordok mellett fontos tapasztalatokat szerzett a BKK és a rendszer üzemeltetője. A fővárosiakigényeinek eleget téve a BKK lépéseket tesz azért, hogy minél többen használhassák az almazöld kerékpárokat. Szeptember 15-től 5000 forint elszállítási díjat kell fizetnie azoknak, akik nem a gyűjtőállomásokon rakják le a bicikliket, valamint a bérletesek mostantól 2 kerékpárt használhatnak egyidőben díjmentesen. A budapestiek 2021. május 20-án vehették először igénybe az újjászületett MOL Bubit. A megújulás óta folyamatosan emelkedett a rendszerben regisztrálók száma, és szinte naponta dőltek meg korábbi, sokéves rekordok: napi 7-8000 bérléssel augusztus 31-ig összesen 684 ezer utazás történt. Tehát a közbringarendszer mindössze 100 nap alatt meghaladta az eddigi legsikeresebb évét (2015-ben egy év alatt 652 ezerszer használták a MOL Bubit).
Harminc percen túli folyamatos használat esetén külön használati díjat is kell fizetni, aminek összege a túlhasználat idejétől függően fokozatosan emelkedik. A 100 forintos havidíjat fizető felhasználók egyszerre egy darab kerékpárt tudnak felvenni. Azok, akiknek jelenleg is van használatban lévő jegyük vagy bérletük, azzal tudják továbbra is használni a közbringarendszert. Miután annak érvényessége lejárt, a jelenlegi felhasználók is válthatnak 100 forintos havi bérletet. © MTI / Kovács Tamás A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) a járványveszélyre való tekintettel arra kéri a felhasználókat, hogy a vásárláshoz elsősorban a MOL Bubi alkalmazást vagy a honlapot használják, ez ugyanis egészségügyi szempontból sokkal alacsonyabb kockázatot jelent, mint a gyűjtőállomásokon található terminálon keresztüli fizetés. A 100 forintos bérlet megvásárlásához nem szükséges a BKK ügyfélközpontba személyesen bemenni, és ezt jelenleg a járványveszély miatt nem is ajánlják; ha valaki mégis így dönt, akkor lehetőség szerint érintésmentes bankkártyával fizessen, mert a készpénzforgalom is hordoz magában fertőzésveszélyt.
A 100 forintos MOL Bubi és az online regisztráció bevezetése óta a közbringarendszer közel 4500 új ügyfelet tudhat magáénak. Március 16-a óta több mint 37 ezer alkalommal vették fel a 157 fővárosi gyűjtőállomáson a 2071 bringa valamelyikét. Az elmúlt évek azonos időszakát tekintve az utazások száma a tavalyi és a tavalyelőtti adatokat is mintegy 20 százalékkal felülmúlja. A növekedés mértékét érdemes összehasonlítani azzal az adattal, hogy a járványveszély óta a "hagyományos" közösségi közlekedési járművek utasszáma - a kormányzati intézkedéseknek, a bevezetett kijárási korlátozásnak, az iskolabezárásoknak és a rengeteg fővárosi cégnél elrendelt home office munkavégzésének köszönhetően - a tizedére esett vissza. A felhasználók továbbra is elsősorban rövidebb utazásokra használják a közbringákat. A március 16. óta regisztrált 37 ezer utazás során több mint 23 ezerszer valamelyik új felhasználó pattant bringára. A BKK a felhasználók számának további növekedésére számít a járványügyi veszélyhelyzet feloldása utáni időszakra halasztott fejlesztések hatására, amelyekkel kapcsolatban Dr. Varga Ivett, a BKK vezérigazgatója korábban elmondta: A 100 forintos havidíj és az online regisztráció egy jelentős fejlesztés és nagyon örülünk, hogy ezek villámgyors bevezetésével is hozzá tudunk járulni az aktív közlekedési módok használatához azok számára, akiknek a MOL Bubi alternatívát jelent.
Az elmúlt hónapokban több mint egymilliószor használták a zöld kerékpárokat városszerte. A BKK egyéves Mol Bubi-bérlettel jutalmazta meg az egymilliomodik bringást. Szeptemberben ráadásul volt olyan nap, amikor új abszolút rekord született és egy nap alatt 10 ezerszer utaztak Mol Bubikkal Budapesten. A megújult Mol-bringák könnyebbek elődjeiknél (Fotó: BKK) Májusban helyezték ki a fővárosban a megújult Mol Bubi bringákat, amiket azóta rekordmennyiségben vettek igénybe az emberek. Négy helyen számlálók segítségével mérték meg, mennyien élvezik a Bubik nyújtotta haladást: a Bem rakparton, az Árpád hídon, a Hungária körúton és a Weiss Manfréd úton. Az új kerékpárok praktikusabbak elődjeiknél 3 kilóval könnyebbek régi társaiknál, ráadásul új defekttűrő gumikkal szerelték fel őket a korábbi szivacstömlős kerekekkel szemben, ami által könnyebb és gyorsabb haladást biztosít. A dokkolókban okoslakat, a bicikliken pedig mobiltartó segíti a könnyebb kezelést. Emellett új weboldalt is kapott a Mol Bubi alkalmazás, amellyel gyorsan és egyszerűen lehet elintézni a biciklik kibérlését.
Éves bérlet választása esetén pedig havonta alig több mint 400 Ft-ot kell fizetniük. Próbáld ki olcsón, majd válts bérletre! Azoknak sem kell mélyen a zsebükbe nyúlniuk, akik egyszerűen csak ki szeretnék próbálni a közbringarendszert, vagy épp turistaként közlekednek a fővárosban. Az alkalmi felhasználóknak egy egyszeri 100 Ft bankkártya-regisztrációs díjat kell fizetniük a legelső használatkor, amely az első utazásnál felhasználható. A bankkártya-regisztrációs díjat a következő használatkor már nem kell kifizetni. Bérlés után minden megkezdett percért 20 Ft használati díjat számol a rendszer. Aki 25 percnél több ideig szeretne tekerni az almazöld kerékpárokon, annak érdemes inkább 500 Ft-ért havi bérletet vásárolnia. További változások Rugalmasabbá válik a túlhasználati díj kezelése A korábbi díjstruktúrában túlhasználat esetén minden megkezdett, díjköteles 30 perces időszakért 500 Ft-ot kellett fizetni, ami 3 óra után 1000 Ft / félórára emelkedett. Az új tarifarendszerben ez is kedvezőbbé vált; a jövőben percalapú számlálás mellett csak 20 Ft/perc díjat kell fizetnie az ügyfeleknek túlhasználat esetén.