A Katona József Színház a társadalmi fejlődést akarja segíteni azzal, hogy tudatosítja az egyén és a közösség lét- és sorsproblémáit. A Katona József Színház hagyományai és mai arculata szerint realista színház - de nem a szűken felfogott stílusrealizmus értelmében, hanem a valósághoz való viszonynak vázolt, átfogó esztétikai érelmében. Fontosnak tartjuk azonban, hogy a konkrét valóság iránti elkötelezettség jegyében színházunk játékstílusa minél változatosabb, gazdagabb és nyitottabb legyen. Noha a Katona József Színház társulata a magyar színházkultúra legerősebb hagyományának megfelelően leginkább a pszichológiai realista módon motiváló és építkező színjátszásban a legotthonosabb, mondhatni ez a színházi anyanyelve, mégis, sőt éppen ezért fontosnak tartjuk, hogy időről-időre olyan műveket is bemutassunk, amelyek megkövetelik az avantgard irányzatok által gazdagított modern színházi nyelv bizonyos elemeinek elsajátítását is. A Katona József Színház nem szűk körű partikuláris rétegszínház, hanem minél szélesebb és tagoltabb közönséghez kíván szólni.
A Katona József Színház általában igyekszik elkerülni, hogy gondolkodása áldozatul essék az olyan egészségtelen ellentéteknek-konfliktusoknak, mint az irodalom és színház, dráma és előadás szembeállítása: maximális irodalmi igényességet igyekszik érvényesíteni, kezdve a műsorra kerülő drámák kiválasztásától, a kommersz darabok következetes elutasításán keresztül, egészen a fordítások, nem egyszer újrafordítások elkészíttetéséig, a fordítókkal való együttműködésig. Miként a Katona József Színház nem ismeri el az irodalom és a színház, a dráma és az előadás ellentétét, akként nem ismeri el a színész-rendező, az avantgardizmus-értékőrzés, a kísérletező színház-közönségszínház ellentéteket sem. A színház tagjainak egymással való munkatapasztalata nem a színészcentrikusság vagy rendezőcentrikusság hamis alternatíváját, hanem a színész és a rendező együttműködésének elvét érlelte meg. A Katona József Színház érdeklődésének homlokterében a valóság áll, s a hagyomány és modernség viszonyát is ennek jegyében fogja fel.
Ez a hangsúlykülönbség a művészi feladat felfogásában egyfelől a "nemzeti feladat", másfelől a "társadalmi és színházi feladat" szembekerüléséhez vezetett, s amikor a kulturális vezetés előtt világossá vált, hogy a kétféle törekvést nem lehet harmonikusan összeegyeztetni, lehetőséget adott arra, hogy a Nemzeti Színház társulatának ez a közös törekvések jegyében tömörülő része kiváljon a Nemzeti Színházból és a Katona József Színházban - amely 1951-től a Nemzeti Színház Kamaraszínháza volt - önálló színházként működjön tovább. Így jött létre 1982-ben Székely Gábor igazgató és Zsámbéki Gábor művészeti vezető irányításával mai formájában a Katona József Színház. A Katona József Színházat nem valamilyen különleges program, nem a különbözni akarás szándéka különbözteti meg a többi magyar színháztól, hanem egyszerű tény: ez a társulat nem valamiféle "geológiai" alakulás eredményét, különböző történelmi és színháztörténeti korszakok rétegeinek egymásra rakódását mutatja, nem hurcolja magával a korábbi más irányú társulatfejlesztések és művészi törekvések ballasztját, hanem tagjai, ha korábbi együttműködés alapján is, mégis mind egyszeri aktussal és önként választották egymást és egymást választották.
Az olvasottság nem publikus. A Katona József Színház 2005. október 17-20. között a rangos szarajevói MESS Festiválon vendégszerepelt, a Kamra nagy sikerû elõadásával, a Ledarálnakeltûntemmel. A produkció elnyerte a Legjobb elõadás és a Legjobb rendezés díját, valamint a Kritikusok különdíját. Ledarálnakeltűntem International Mess Festival (Szarajevó), 2005. október Boszniai sajtóvisszhang "A nevetés fesztiválja, amely létrejött ezen az előadáson, a színház kommunikatív természetét ünnepelte, de nem csak a nevetés szintjén, hanem egy jól végiggondolt, szervezett, parodikusan kétértelmű világén, amely abban a pillanatban kezdett el működni amikor elhatározta, hogy nézhető legyen. Kvalitásos érzelmek, és gondolatok elemeit működtette mindenféle színházi formában. (... ) A rendező és a díszlettervező Bagossy Levente felülírta a színházi díszlet eddig elfogadott funkcióját azzal, hogy mindegyik néző más látószögből nézhetett a színpadra. Tehát ezzel a koncepcióval a díszlet funkciója egy külön világ az előadásban.
Előadja: Rezes Judit: Tasnádi Bence előadásában Bognár Péter: "Hasonló hangulatú kép műteremben" című versének részletétei: Demény Péter: Kert című verse. Előadja: Vizi Dávid
Cziegler Balázs díszletében amúgy is ötletesen keveredik a valódinak látszó és a hangsúlyosan színházi anyag: a csillár például távolról valóságos antik darabnak tűnik, míg az elbontandó fal papírból van. Fotók: Róde Péter. Forrás: A színészek természetesen nem építenek bonyolult karaktereket és nem ábrázolnak pszichológiai folyamatokat, hanem a tipizált alakokat, sablonokat egyénítik. A kisebb szerepeket játszók a karakter domináns vonását nagyítják fel. Lengyel Benjamin (Harbror) ártatlanul ábrázattal mutatja a figura nyelvi elszigeteltségből fakadó értetlenségét, Tóth Zsófia Karolája zavartalanul, a kaotikus helyzetre nem reagálva intézi magánügyeit, Vajdai Vilmos Marekja pedig pillanatok alatt leveti az értetlenség álarcát, ha hasznot szimatol. Keresztes Tamás (Beckmann) kitömött, monotonul motyogó munkakerülője már első megjelenésekor élénk derűt kelt, a színészi bravúr az, hogy az egysíkú figura sosem válik unalmassá. Velük szemben a becsületes szakit játszó Bezerédi Zoltán elhitető erővel képviseli a színtiszta normalitást, ami itt teljesen környezetidegen, azaz abnormális viselkedés.
A rendezői gondolatok kifejezésre kerültek a gazdag részletekben, a pontos koreográfiai beállítások és a tánc kombinálásával, a rengeteg színészi feladattal, amely nagyon rövid időbe van sűrítve, óriási figyelmet és koncentrációt igényelve a színészektől. Ez a tempó a színpadon valószínűleg megnehezítené a közönség és a színészek közötti kommunikációt, ha az előadók nem lennének ennyire felkészítve fizikailag, precízek a színészi munka végrehajtásában, könnyedek a játék hitelességében miközben a tér a szituációk és a partnerek hihetetlen gyorsasággal változnak. A színészek egyenként de együtt is létrehozták azt, hogy ez a filigrán rendezői szövés megvalósulhasson egy játékban és egy precíz színészi alakításban. " M. L. (Nezavisne Novine Banja Luka, 2005. 10. 21) - - - "A fantasztikus magyar előadás híre nagyon gyorsan elterjedt a fesztivál berkeiben. A magyarok, akik a múlt évben "Ivanov" c. előadással elvitték a legjobb előadásért járó "Arany babérkoszorút", ebben az évben is megnyerték maguknak a fesztivál közönségét, az ötletes fiatal rendező Bodó Viktornak köszönhetően, aki a történetet Kafka A per c. művéből merítette, és egy három órahosszas előadássá kerekítette melynek eredménye az eddigi leghosszabb nézőtéri taps. )
2012. december 14. 13:20 Hiába volt érvényes jegye, meg akarták büntetni A postaládámban landoló legtöbb panasz, észrevétel az ellenőrök munkájára vonatkozik. Tény: ez nem álommeló. Ahogy a Kontroll című filmben elhangzik: "Minket mindenki utál". Nem feltétlenül, de az a tortúra, amin Ibolya keresztül ment, valóban elgondolkodtató: vajon miért nem tudja a BKK kiszűrni az ilyen lehetetlen figurákat. Mai nap (2012. december 12. ) reggel (kb. 6:45-kor) Pesterzsébeten felszálltam a 99-s buszra. Tömbjegyem volt, amiből a másodikat érvényesítettem, és leültem a lyukasztó melletti ülésre. A Kós Károly téren felszállt 4 ellenőr és 2 fiatal velük, nem tudom milyen minőségben, valamit írogattak (számlálóbiztosok lehettek - a szerk. Bkv 99 busz 8. ). Átadtam az ellenőrnek, aki megnézte az első jegyet és közölte hogy nem jó, miután fehér jegyet lukasztott. Erre mondtam: a másodikat nézze. Erre megszámolta a maradék érvényes (8) jegyemet, és közölte a második sem stimmel. Kértem adja oda mindkettőt, hogy megnézhessem, bár biztos voltam benne, hogy jó a jegyem.
De ez még mindig olcsóbb, mint a meglévő, állandó javítgatást igénylő buszok üzemben tartása – állította Bolla Tibor, aki hangsúlyozta, hogy nem sok választásuk maradt. A BKV cirka ezer darabos autóbusz állományának (van még ezenfelül 143 troli is) átlagéletkora meghaladja a 13 évet, 650 jármű túlfuttatott, megérett a cserére. A BKV-t most hiába kérdeztük, nem árulták el, hogy azóta aláírták-e a szerződést. – Nem kétséges, hogy ez a legdrágább megoldás, különösen annak fényében, hogy a fővárosnak csak májusig van költségvetési terve, így egyelőre azt se tudni, hogy azután miből fizetnek a bért az önkormányzati cégek, köztük a BKV – árnyalta a képet Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke, de rögtön azt is hozzátette, hogy "a munkavállalók számára az új autóbuszok beszerzése a munkafeltételek javulását jelenti, így egy érdekvédő csak örülhet ennek. BKV 99-es busz útvonala (Blaha Lujza tér M (Népsz. u) - P.erzsébet, Mátyás király tér) - YouTube. Jelenleg 30-35 éves, több millió kilométer futott buszok is kimennek a fővárosi forgalomba. Ezeket sürgősen le kell cserélni, mert veszélyeztetik az üzemeltetés biztonságát.
Egyébként ezen a járaton mostanában ez a divat. Nem kigyúrt vagy fenyegetőző tipus, hogy szegény ellenőr ne tudna fellépni vele szemben. Közli, hogy neki nincs jegye, de majd leszáll. Ellenőr válasza: RENDBEN. Csak jelzem, hogy a lány a sokadik megálló után sem szállt le. Ezt az ellenőr többször is látta, de még csak rá sem kérdezett kb. mikor óhajt mégis leszállni, meg sem bírságolta, stb. BKVfigyelő 2009. február 02. BKV.hu. 07:19 Menet közben esett ki a busz ablaka Olvasónk a minap a 99-es buszon utazott, ahol le szeretett volna ülni. Szemezett az ülésekkel, de annyira koszosak voltak, hogy inkább állva utazott. Ez a szerencséje, ugyanis menet közben a busz egyik ablaka kiesett, pont arra a székre, ahová előzőleg le akart ülni. Tisztelt BKV figyelő! Január 27. -én este a 99-es buszon utaztam. Le akartam ülni, de olyan koszosnak találtam az ülést, hogy meggondoltam magam. Pár másodperc múlva nagy robajjal pont arra az ülésre kiesett a busz ablaka, úgy egyben. Szóval szerencsésnek mondhatom magam, mert koszos volt a busz?