Kedves dr. Lengyel Zsuzsa! Azzal a kérdéssel fordulnék Önhöz, hogy kislányom jelenleg 19 hónapos, és úgy vettem észre, hogy főként cipőben, de mezítláb is olyan mintha nem befelé dőlne...... hanem befelé fordulna a jobb lábfeje ahogy lép. 3 hónapos korától 1 éves koráig Dévény tornára jártunk mert kissé hypoton izomzatot diagnosztizáltak, illetve Ön írt fel neki terpeszbetétet csípő ízületi diszplázia miatt, ami teljesen helyre is jött. A kérdésem az lenne, hogy ebben az időszakban, hogy még ennyire kicsi normális a befelé forduló lábfej (a bal teljesen normális), vagy keressük fel Önt a rendelésén? Válaszát előre is köszönöm! Kifelé (X-láb) és befelé forduló térd (O-láb). VÁLASZ Kedves Ildikó! Ne haragudjon, de kérdését nem továbbítom Lengyel főorvosnő felé, mert a válaszát előre tudom. Egy mozgásszervi elváltozást vizsgálat nélkül nem lehet véleményezni, még egy probléma mentes esetben sem, nem hogy egy korábbi diszplázia gyanú és hypoton izomzat miatt tornára szoruló gyermek esetében. Mindenképpen javaslom az ortopédiai kontrollt.
Ha valakinek a normálisnál jobban bedől a bokája, kifele döntött talpú vagy szupináló cipőt szoktunk javasolni. Ez annyit jelent, hogy átlagosan 5 milliméter különbség van a cipő belső és külső talpa között, azonkívül jól tart a kérge. Szupináló cipőből kétféle van, az egyiket szériában gyártják (Siesta, Supy, Dr. Leo, Salus márkák). Ezeknél figyelni kell arra, hogy ha kívülről nem látszik, mégis azt mondják, hogy szupináló cipő, mert ilyen esetben az emelés a talpban van, és egy bedőlő sarok még jobban bedőlő helyzetbe kerülhet. Kifli-lábfej, vagy befelé forduló lábfejű 3 éves gyerkőcnek mi segített?. Az esetek 70-80 százalékában nem hibázik a szülő, ha ráad a gyerekére egy jó minőségű szupinált cipőt. A hátulról nézve 20 foknál jobban bedőlő boka esetében viszont csináltatott szupinált cipőt szoktunk javasolni, amelynek a belső oldala is meg van erősítve. 3. Mikor beszélünk lúdtalpról? Minden csecsemő " lúdtalpasan " születik, hiszen a láb boltozatai csak később, részben a járás tanulásával és gyakorlásával alakulnak ki. Két fő boltozatot különböztetünk meg: a harántboltozat a lábujjak tövénél fut, a hosszanti boltozat pedig a talp belső részén.
Üdvözlettel bő Zsuzsanna
A tappancsos zokni azért jó, mert szinte eggyé válik a láb bőrével, de a csodás cipőcskéket és tutyikat szakmailag fölöslegesnek tartom. Véleményem szerint ezek inkább szociális cipők, hogy a gyerek mégse zokniban legyen, hosszabb gyalogoltatásra azonban nem alkalmasak. Ha a baba már kb. egy hónapja stabilan jár, és naponta több órát közlekedik kemény felületen, jöhet a cipő, amelynek legfontosabb tulajdonsága, hogy tartja a sarkakat két oldalról. Nem a magas szár tehát a lényeg, hanem a cipő kérge, ezt érdemes megnyomni vásárláskor, hogy elég kemény-e, van-e tartása. Vagyis a gumicsizma, vászon tornacipő, hátul pántos cipő, flipflop papucs nem jó választás. 2. Normális, ha a gyerekem bokája befelé dől? Kezdetben ez teljesen természetes állapot, aggodalomra tehát semmi ok. 7+1 tudnivaló az ideális babacipő kiválasztásához. Azt javaslom azonban, hogy amikor a gyerek elkezd stabilan járni, mindenképpen nézze meg egy szakember a lábát, majd ezt követően évente egyszer, egészen hároméves koráig. Ilyenkor látszik ugyanis, hogyan fejlődik a láb.
A betegség idegkárosodásból adódik, gyakran jár gyengeségérzéssel, zsibbadással, fájdalommal, elsősorban a végtagok területén, de egyéb testtájakat is érinthet. A betegek a neuropátiát általában bizsergő, égő jellegű érzésnek írják le, az érzékelés (tapintás) károsodását pedig azzal jellemzik, mintha vastag zoknit, vagy kesztyűt viselnének. A perifériás neuropátia oka lehet traumás sérülés, fertőzés, anyagcserezavar, valamilyen toxin, méreg hatása. Leggyakoribb oka mégis a diabetes, a cukorbetegség. Mitől zsibbad a kezem 2. Számos esetben idővel javulhatnak a tünetek, főként, ha az alapbetegség kezelésre kerül. Tünetek A perifériás idegrendszer idegei a központi idegrendszerből (agy, gerincvelő) származó információt szállítják a test további részeibe. Mely idegek lehetnek érintettek? Érzőidegek: hő, fájdalom, tapintás Mozgatóidegek: izomműködés kontrollja Vegetatív idegek: vérnyomás, pulzus, emésztés, hólyagműködés stb. kontrollja A perifériás neuropátia leggyakrabban a leghosszabb idegekben kezdődik, amelyek pl.
A porckorongnak nemcsak vérellátása nincsen, de beidegzése sem. Az anulus rostjainak külső egyharmadában van csak fájdalomérző receptor, tehát, ha problémás kezd lenni, nem fáj rögtön. Az első derékfájdalom egy későbbi, de még visszafordítható stádiumban jelentkezik. A kiboltosulás mértéketől függően nevezzük protrusionak (enyhébb mértékű), vagy herniának (sérv). Attől függően, hogy merre boltosul ki okoz töneteket: ha egyenesen hátra, akkor "csak" nyakfájdalmat eredményez, de ha hátra oldalra, akkor jó eséllyel eléri az ott kilépő ideggyököt, és a nyakfájdalom mellett kisugárzó tünteket okoz (fájdalom, zsibbadás, bizsergés, egyéb különböző érzészavarok). Ezeknek helye attól függ, hogy mely csigolyák közötti porckorong érintett, és így melyik ideget nyomja. Kezelés: jobb ha először szakorvos vizsgálja meg, és MRI készítését javasolja. Mitől zsibbad a kezem? Mit tegyek vele?. (általánosségban igaz, hogy az MRI kép nem feltétlenül függ össze a páciens állapotának akkuttságával, de a diagnózis felállítása-, illetve a prognózis miatt szükséges).
Ennek lényege, hogy a csukló alagútjában futó idegeket a környezetükben lévő, megduzzadt szövetek nyomják össze. A terhesség alatt gyakori a szövetek duzzanata miatt. Általában magától elmúlik, esetleg gyulladásgátló gyógyszert vagy kis műtétet alkalmaznak. Ha a zsibbadás a fél oldalra kiterjed, és akár zavartsággal, akár beszéd- vagy látászavarral, akár végtagbénulással együtt jelentkezik, azonnal orvoshoz kell fordulni. Valószínű ugyanis az agyvérzés vagy az agyi vérkeringés súlyos zavara. Akkor is orvoshoz kell fordulni, ha a kísérő tünetek megszűnnek, mert az agy múló, rohamszerű vérkeringészavara idézte elő a tüneteket. Az ilyen rohamot általában a nyaki verőér szűkülete okozza. A hideg időben megkékült és elzsibbadt ujjak, melyek később vörössé és fájdalmassá válnak, a Raynaud-szindrómára utalnak. A kézzsibbadás, mint intő jel - Napidoktor. Az ujjak kis erei a hidegben görcsösen összehúzódnak, s a vérellátás romlik. Többnyire rossz vérkeringésű vagy béta-blokkoló gyógyszert beszedőknél fordul elő. A karban és lábszárban jelentkező bizsergés – gyógyszerek mellékhatásaként bekövetkezett – idegkárosodás jele lehet.
A tünetek csökkentésére: fájdalomcsillapítás, gyulladáscsökkentés, izomlazítás. Az oki terápia 2 féle lehet: - műtét: ha fél évig tartó konervatív terápiára (minden olyan terápia ami nem műtét) semmilyen változás, javulás nem volt elérhető. - konzervatív terapia: gyógytorna, Mckenzie-torna, manuálterápia, idegmobilizáció, stabilizációs tréning, tape, elektroterápia, pszichoterápia, életmódváltás
Bár honlapunk ismertetői elsődlegesen a gerincbetegségekre fókuszálnak, de nem hagyható ki azon kórképek bemutatása sem az érdeklődő olvasótáborunk számára, amelyek a tünettan jellegét illetően a gerincproblémákat kísérő reprezentáns panaszokra ld. - Gerincbetegségek okok és tünetek - Cervicalis régió - nagymértékben hasonlítanak, vagy netán egyeznek is azokkal, s amelyekkel a napi praxisunkban is a leggyakrabban találkozunk. Mit zsibbad a kezem 30. E betegségek között első helyen említendők az úgynevezett alagút szindrómák, amelyről az alsó végtag vonatkozásában a Nem gerinc eredetű ideggyulladás ról szóló írásunkban már tettünk említést. Alagút szindrómának nevezzük azokat a kórképeket, amelyek úgy jönnek létre, hogy a test különböző pontjain található, és anatómiailag preformált izmok közötti hasadékban, csontos-szalagos alagutakban haladó idegek nyomás alá kerülnek. A leggyakrabban előforduló alagút-szindrómák közé tartozik a karpális alagút-szindróma. Szinonimái: carpal tunnel syndrome, karpális csatorna szindróma, kéztőalagút szindróma, kéztőcsatorna szindróma.
A paresztézia bármikor előfordulhat, minden előzetes figyelmeztetés nélkül. Miközben az érzés kényelmetlen lehet, általában fájdalommentes. A legtöbb ember átmeneti epizódokat tapasztal ebből az állapotból, gyakori, hogy egy adott idegre helyezett nyomás okozza, s ha helyzetet változtatunk, elmúlik. Bizonyos orvosi állapotok is okozhatják azonban a paresztézia jelentkezését. 1. Karpális alagút szindróma: meglehetősen sűrűn fordul elő. Akkor figyelhető meg, ha ismétlődő mozdulatokat tesz az ember, ráadásul nagyon gyakran – például zongorázik, túl nagy nyomást gyakorolva a középső idegre, mely a kar teljes hosszán fut, s a csuklón át halad a kézbe. A szindróma fájdalommal járhat, valamint zsibbadással a karokban és kezekben. A paresztézia első tünete viszont, mely a kezekben és csuklóban jelentkezik, éjszaka figyelhető meg. Miért zsibbadhatnak a végtagok?. Oka az lehet, hogy az emberek jó része behajlított csuklóval alszik, sokszor a feje alá rakva azt. A karpális alagút szindróma a gépelés és hasonló, ismétlődő mozdulatok során gyakran jelentkezik, de terhes nőknél is kialakulhat, valamint folyadékvisszatartás okán.