Azóta az önkormányzat közel 70 millió forintos beruházásának köszönhetően sikerült a kastélyt kívül-belül felújítani, az emeleti szintet funkcióval megtölteni. A kastély felújítása tovább folytatódik az alsó szinten egy konferenciaterem kialakítása érdekében további pályázati támogatások és esetlegesen befektetői közreműködés révén. A kastélyban a településről elszármazott id. Szabó István szobrászművész születésének centenáriumi évfordulóján 2003. augusztus 31-én nyílt meg A Fába faragott élet címet viselő állandó emlékkiállítás a Kossuth-díjas szobrászművész tiszteletére. A kiállítás emléket állít a művész munkásságának, átfogó képet nyújt életművéről. A kiállítás kiemelkedő darabjai a két legjellegzetesebb műcsoport: a néprajzi tárgyú művek és a bányászattörténeti sorozat. Az utolsó teremben id. Szabó István szobrászműterme látható, berendezésül felhasználva a művész által használt szerszámokat, eszközöket. Gyürky-Solymossy-kastély, Bátonyterenye-Kisterenye. Forrás: Saját tapasztalataink 2013 áprilisában jártunk itt. A kastély nemrégen lehetett felújítva, szép állapotú, a parkban éppen esküvői fotózást tartottak.
A kastélyt az évek végéig a Gyürky család nyári lakként használta. Az 1900-as években házasság révén a Solymossy család birtokába került a kastély és a kastélypark, amely átépítésre került. A Gyürky-Solymossy-kastély műemléki környezete, Bátonyterenye. A kastély a 19. században, korabeli metszeten A második világháború után az épület sorsa viszontagságos volt, majd sorsára hagyták, a földszinti boltozatának egy része beomlott, a zsindelyfedés valamint a kastély eredeti berendezése elpusztult. 1982-ben szerkezetileg helyreállították és a salgótarjáni Kohászati Üzemek oktatási központja működött itt. A kastélyt Bátonyterenye Város Önkormányzata 1996 végén vásárolta vissza igen leromlott állapotban. (Forrás:)
Az épületet körbefutó párkány díszíti, manzárdtetős, tornyain fazsindelyes hagymasisak van. A kastélyt az 1840-es évek végéig a Gyürky család nyári lakként használta. Az 1900-as években házasság révén a Solymossy család birtokába került a később átépített kastélyparkkal együtt. A második világháború után az épület sorsa viszontagságos volt, majd magára hagyták, s földszinti boltozatának egy része beomlott, a zsindelyfedés valamint a kastély eredeti berendezése elpusztult. 1982-ben szerkezetileg helyreállították, és a salgótarjáni Kohászati Üzemek oktatási központja működött itt. [1] A kastélyban a településről elszármazott id. Szabó István szobrászművész születésének centenáriumán, 2003-ban nyílt meg a "Fába faragott élet" címet viselő állandó emlékkiállítás. [1] Kastélypark [ szerkesztés] A 13 hektáros őspark természetvédelmi terület sok fafajjal. Romos állapotban találhatóak a lovarda, az intézői és a cselédlakások. A kastély északi oldalán működik a kisterenyei művelődési ház és könyvtár, valamint egy óvoda.
1964-re állaga erősen megromlott. Tetőzete elkorhadt, életveszélyessé vált 1970-ben művésztelepet akarnak létrehozni, majd különböző javítgatások mellett – a zsindely helyett palateteje lett – amit műemlékpalára cserélnek, - a SKÜ vette használatba, fenntartása, illetve felújítása fejébe. Hosszas tárgyalások után - újra – most már a város tulajdonába került. Felújítása folyamatban van. Parkját a hetvenes évek végén megtisztították az oda nem illő fafajoktól (kanadai nyár és a túlszaporodott kőris csemeték). Kertészi tervezéssel örökzöldeket ültettek, s gondozása megszervezettnek látszik. Helyreállították a régi sétautakat, s megszüntettek a salakos futballpályát, melyen az 1940-es évek végén a különböző pártok "mezítlábos" csapatai mérték össze tudásukat. A nyolcvanas évek végéig több tucat páva tette látványossá a parkot. a madarak idővel megfogyatkoztak, kivesztek emberi gyarlóság miatt. Helyi védettséget érdemlő természeti tájak Az Arany-hegy – mint földvár, régészeti lelőhely a Csipkés és Kis-hársas nevű dűlőkkel.
A metszés során a ceruzánál vastagabb vágásfelületeket zárjuk le sebkezelővel, hogy azon keresztül ne juthassanak be a kórokozók. Kezeljük vele a régebbi vágásfelületeket is. A metszés célja (forma kialakítása, termésegyensúly fenntartása, magasság, ágak eltávolítása, növényvédelmi munkák) A csemetefák esetében a metszés célja a korona kialakítása. Saját kertben bármilyen koronaformát választhatunk. Sokan bokrokból és díszfákból különleges alakzatokat hoznak létre. Gyümölcsfáknál is megtehetjük ezt, de ha kevés időt akarunk rászánni a további gondozására, akkor úgy alakítsuk ki, hogy a metszés, ritkítás, növényvédelmi munkák és a gyümölcsök szüretelése kényelmes legyen. A fiatal fáknál alakítsuk ki a vázágakat. Gyümölcsfa betegségek képekkel szerelemről. Vagyis hagyjunk meg 3-4 ágat, körben egyenletesen elosztva, függőlegesen egymástól kb. 15 cm-re. Ha egy pontból erednek a vázágak, akkor később, mivel a gyümölcsök és a lombozat súlya egy pontra hat különböző irányból, a fa törzse gyakran szétreped. A legjobb, ha már a facsemeték választásakor ezt figyelembe vesszük.
Dr. Urbányi Jenő: Gyümölcsfák betegségei/Gyümölcsfák rovarkártevői (állati ellenségek)/Szőlő kártevői (Növényvédelem és Kertészet, 1935) - Szerkesztő Kiadó: Növényvédelem és Kertészet Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1935 Kötés típusa: Félvászon Oldalszám: 182 oldal Sorozatcím: M. Kir. Kertészet/Tünethatározó/Cseresznye nyugati X betegsége – Wikikönyvek. Földmívelésügyi Minisztérium gazdasági szakkönyvei Kötetszám: 21 Nyelv: Magyar Méret: 18 cm x 13 cm ISBN: Megjegyzés: Nyomtatta Stephaneum nyomda R. T., Budapest. Fekete-fehér képekkel illusztrált. A gyümölcsfák betegségeit, Szőlő kártevőit 1934-ben, Gyümölcsfák rovarkártevőit 1935-ben adták ki. 3 mű egyben. Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó Mielőtt rátérnénk az egyes betegségeknek és az ellenük való védekezéseknek a tárgyalására, meg kell ismerkednünk mindazokkal a fogalmakkal, amelyek a megbetegedések lényegét megismertetik és... Tovább Tartalom Gyümölcsfák betegségei Bevezetés 3 Gyökérgolyva 6 Szilva táskásodása 9 Levélfodrosodások 11 Lisztharmatbetegségek.
Kabóca ellen: sarj eltávolítása, gyom irtás, rovarírtó permet. Az almafa betegségei – Az alma agrobaktériumos gyökérgolyvája Kórokozó: Agrobacterium tumefaciens (Sebparazita. Talaj ban 2 évig élet képes. Kiszáradásra, napfényre érzékeny. ) Gazda növény: 141 nemzetség, főleg almástermésűek, csonthéjasok, málna, szőlő, dísznövény, répafélék. Tünet: gyökér en és gyökér nyakon kisebb-nagyobb daganatok amelyek először sárgák és puhák, később megfásodik, barna, karfiolszerű lesz. Forrás: gyökér seben fertőz, majd 10-14 nap múlva látható tünetek, 25-30°C-on a legerőteljesebb, lúgos talaj on gyorsabb. Védekezés: csak faiskolában megelőzés (ne legyen mélyfekvésű, nedves talaj on), vetés forgó helyes használata (répát mellőzni), talajfertőtlenítés (gőz csak növényházban). A frissen metszett gyökeret telepítés előtt 1%-os réz, vagy kasugamicines agyag ba mártják. Ezzel még nincs vége, a következő oldalon folytatom!