Donovan Anderson, a Fukusimai Egyetem kutatója DNS-mintákból állapította meg, hogy a lakatlan zónában a… Hibrid vaddisznók élnek a fukusimai katasztrófa környékén A fukusimai atomerőmű katasztrófájának körzetében lévő elhagyott településeken a vaddisznók vették át az uralmat. Donovan Anderson, a Fukusimai Egyetem kutatója DNS-mintákból állapította meg, hogy a lakatlan zónában a… Mutáns disznók jelentek meg Fukusima környékén A japán atomerőmű-baleset helyszínén, a fukusimai atomerőmű tíz évvel ezelőtt történt katasztrófájának körzetének településein a vaddisznók vették át az uralmat, melyek egy friss genetikai kutatás szerint a környékbeli gazdaságokból elszabadult házisertésekkel keveredtek. A lakatlan zónában élő állatokról Donovan Anderson, a Fukusimai…
Meglepő helyen, a csernobili atomerőmű körüli lezárt zónában találtak új otthonra a vadlovak – írja az AFP. 35 évvel az 1986. április 26-án bekövetkezett katasztrófa után a térséget teljesen visszahódította a növényzet és az állatvilág. Az ukrán hatóságok úgy vélik, a régió még 24 ezer évig nem lesz alkalmas az emberek számára. Mutáns szörnyek élhetnek a csernobili tiltott zónában – KISFILM - OLKT.net. Denisz Visnevszkij, a csernobili természetvédelmi terület tudományos vezetője szerint a helyi vadlovak a zóna szimbólumai. A lezárt terület 30 kilométer átmérőjű, a környékről az összes embert kitelepítették a baleset után, öt éve pedig egy védett területet alakítottak ki a helyszínen. Idővel a térségben megjelentek a turisták, a hatóságok ezért hivatalos státuszt és védelmet kérnek az UNESCO-tól. Ingolf König-Jablonski / dpa-Zentralbild / dpa Picture-Alliance via AFP A zónában a farkasok mellett a szarvasok populációja is virágzik, utóbb pedig a veszélyeztetett Przsevalszkij-lovakat is betelepítették. Az Ázsiában honos állat a vadló egyetlen máig élő alfaja, amelynek egyedszáma a vadászat miatt súlyosan megfogyatkozott.
2022. január 27., 15:16 Gyorsabb és hatékonyabb vakcina fejlesztés érdekében. 2022. január 26., 14:20 Újabb külföldi tudományos díjjal ismerik el Karikó Katalin és kutatótársai munkáját.
Az oregánó, közönséges szurokfű vagy vadmajoránna az egyik legfontosabb mediterrán gyógynövény. Aromás, fanyar íze miatt az oregánó, mint a bazsalikom és a kakukkfű, nélkülözhetetlen a mediterrán konyhában. Gyakran használják pizzához és tésztaételekhez. Az oregánó számos gyógyászatilag érdekes hatóanyagot is tartalmaz, amelyek gyomor- és bélproblémák, valamint gombás betegségek esetén is enyhülést nyújthatnak. Az oregánó növényi jellemzői és rendszertana Az oregánó (a görög hegyek dísze) az egyik legismertebb gyógynövény. A gyógynövényt néha vad majoránnának is nevezik. Az elnevezés némileg megtévesztő, mivel az oregánó semmiképpen sem a majoránna vad formája. Az oregánó eredete és előfordulása Az oregánó egy tipikus mediterrán gyógynövény, melynek eredeti hazája a mediterrán régió. Mivel a 17. Oregánó (Szurokfű) - Mit kell tudni róla? - Kert és Tó. század óta fűszer- és gyógynövényként nőtte ki magát, ma már Közép-Európában, Észak-Amerikában és a Közel-Kelet egyes országaiban is megtalálható. A benőtt vagy vadon termő oregánó leginkább száraz réteken, erdőszéleken vagy bokrok szélén található.
Ezért a fiatal növények vetésekor és/vagy ültetésekor megfelelő távolságot kell tartani a többi növénytől. Eredeti otthonának körülményei alapján az oregánónak nem kell sok víz. A mediterrán gyógynövény általában gond nélkül túléli a rövid száraz időszakokat, ha utána bőségesen öntözik. A vizesedést minden esetben el kell kerülni. Ennek elkerülése érdekében a virágcserépben történő termesztéskor vízelvezető réteget (lávaszemcse vagy duzzasztott agyaggolyó) kell beépíteni, hogy a víz el tudjon folyni. Telelés Az oregánó eredetileg Európa déli területeiről származik, ahol nincs zord tél fagyos és mínuszos hőmérséklettel. 'Kozma Pálné' muskotályos csemegeszőlő. Ennek ellenére az oregánó is szívósnak bizonyult, de télre bozótfával és talajtakaróval kell takarni. Betakarítás és szárítás Az oregánót szinte egész évben lehet betakarítani a növényről. Ha óvatosan leszedjük a filigrán leveleket, az oldalhajtások növekedését elősegítjük. Ha a növény túl nagy és bokros lett, vágjuk le a szárát és a leveleit körülbelül egy kéznyire a talaj felett.
a dr. Mónus Bertalan által a meggy betakarításában bevezetett kézi rázásos módszerrel. Ennek az a lényege, hogy a kistermetű, etefonnal kezelt fákról kézi erővel lerázható a termés, a kiterített fóliára. A berkenye tisztítást egy nedves, ferde lemezen legurítva lehet elvégezni. Jó üzleti lehetőség a berkenye termesztése Mivel még nem igazán ismert a gyümölcs, így az értékesítése nem feltétlenül egyszerű. Maga a berkenye nehezen eladható, viszont a feldolgozott termékek iránt nagy a kereslet. Persze nem itthon, inkább a skandináv térségben, az amerikai kontinensen, Ausztráliában és Oroszországban keresik a jó minőségű, berkenyéből készült termékeket. Az aróniából készíthető termékek közkedveltsége azért jelentős az említett területeken, mert sokféle termék készülhet belőle, valamint gyógyhatású készítménynek titulálják. Nagyanyáink kedvenc növénye, ami akár betonból is kinő. Készülhet belőle lekvár, szörp, tea, sőt, akár likőr is. Antioxidáns tartalma miatt kozmetikumokat is állítanak elő belőle, amelyek gátolják a sejtek öregedését. Egyébként maga a berkenye rendkívül hatékony gyulladáscsökkentőként ismert, valamint cukorbetegség, bél- és bőrbetegségek, húgyúti fertőzések és magas vérnyomás kezelésére is alkalmazzák.
A nevét onnan kapta, hogy a hazánkba kerülő első tövek Franciaországból származtak. 2018-ban az év gyógynövényének választották. Húsételek ízesítésére, süteményekbe, fagylaltba egyaránt alkalmas. Virágát és illóolaját nyugtató, szorongásoldó hatása miatt a gyógyászatban is használják. Kedveli a száraz, napos, sziklás helyeket, de jól alkalmazkodik a környezethez, a kemény fagyokat is átvészeli, így sikerrel nevelhető hazánkban is. Gyorsan bokrosodik és akár 40-50 évig is elél. Levele hosszúkás, 3-4 mm széles, 2-3 cm hosszú, ezüstös-zöld színű. Virágzata hengeres, 6-8 cm hosszú, színe a sötét kékeslilától a fakóbb ibolyakékig változhat. Külön öntözést nem igényel, elég neki a természetes csapadék. Télen vegetál, megáll a növekedésben, tavasszal pedig frissen hajtja zöld hajtásait. A bokrosodás elősegítésére virágzás után vágjuk vissza a bokrot a felére-kétharmadára. A visszavágással a bokor megújul, ősszel másodvirágzásnak indul és jelentős mennyiségű levendulavirágot fog hozni minden évben.
Növekedés Lapos alacsony, vagy lecsüngő hajtás okkal rendelkezik, és tűszerű erős hús os levelekkel. Termőhely Kedveli a napos meleg klímát, ha cserépben neveljük, védjük az esőtől és a túl nedves talaj tól. Felhasználás Csoportosan ültetve egynyári virágágyásokba ideális, de ültethetjük szegélynövénynek, sziklakertbe, vagy sírokra. Cserépben vagy balkonládában is nevelhető, ültetési távolság 15 cm.