1965-ben elkészült a Pörböly és Nyárilegelő közti szakasz. 1966-ra már Keselyűstől Pörbölyig ért a pálya és Pörbölyön kapcsolat létesült a MÁV Baja-Bátaszék vonalával. 1968-ban oldódott Gemenc kormány-vadászterület státuszából eredő zártsága és az állami vezetők szorgalmazták az erdei vasúton a turisztikai célú személyszállítást (ekkor épült a Szomfovai delta-nevű elágazás). Turizmus » A Gemenci Erdei Vasút Napja. A fellendülő turizmus hatására Keselyűstől Bárányfokig hosszabbították meg a pályát, 1982-re kialakítva a 30 km-es fővonalat. 2007-ben az erdei vasút pörbölyi induló állomásnál megépült az Ökoturisztikai Központ – mely széleskörű szolgáltatásokkal várja a kirándulókat. Pörbölyről minden nap indul menetrend szerint közlekedő kisvonat az erdőbe. A turista szezon hétvégéin gőzmozdony is vontatja a szerelvényeket. A Gemenci Állami Erdei Vasút a téli időszakban is menetrend szerint közlekedik, ilyenkor zárt, fűtött kocsikkal. A Keselyűsi Fogadóépület 2014-ben épült, Gemenc északi kapujaként elsősorban a Szekszárd felől érkező turisták programjainak kiinduló pontja.
MTI/Máthé Zoltán A Gemenc kincsei című, interaktív tárlat az ártéri erdő életközösségét, az erdész hivatást és a Sárköz népművészetét mutatja be, a Millenniumi pavilonban a gemenci gímszarvasról szóló kiállítás több mint 300 fotóval, infografikákkal, multimédiás eszközökkel, diorámával várja a közönséget. (MTI)
A parkban 1900 méter hosszú kerttörténeti tanösvény is épült, amely a faállomány mellett megismerteti a látogatókat vadászatok történetével és a környéken élő sokác nemzetiséggel is. A részben akadálymentesített útvonalon 44 táblán mutatják be a védett faállomány egyedeit a természetkedvelőknek. Sötétvölgyi-tó Szekszárd mellett található a sötétvölgyi horgásztó ( részletek). A Szekszárdtól nyugatra elterülő, közel 600 hektáros sötétvölgyi erdőtömbben a pihenőhelyeket, forrásfoglalást, játszóhelyet magába foglaló kiránduló erdőt alakítotak ki. Turizmus » A Gemenci Erdei Vasút története. Turistautak Az országos kék túra útvonalán, Nyári-legelő és Baja között két híd megépítésével alakítottak ki új turistaútvonalat. Baján a kerékpáros, gyalogos és vízi túrázók számára hozták létre a gemenci vándorpontot, Keselyűsben Gemenc északi kapuját jelentő fogadó épület található. Molnárka-tanösvény A Malomtelelőnél található a Molnárka tanösvényen játékos, élményszerű formában ismerkedhetnek meg a legkisebbek is a gemenci ártér állataival, egyedi növénytársulásaival, gombáival.
A háromnegyedórás séta egy tölgy-szil-kőris ligeterdőn keresztül vezet, az utat védett virágok, mások mellett tavaszi tőzike, gyöngyvirág, salátaboglárka és a tavasz legszebb virágának is nevezett kockás kotuliliom kíséri. A Forgó-tóhoz egy pallósoron lehet átjutni; a tó érdekessége, hogy a Dunának a tómedret megtöltő áradása forgásra készteti a vizét. A Forgó-tó fontos madárvonulási helyszín, az ide telepített madármegfigyelőben kellő türelemmel rétisast, szürke gémet, kócsagokat, barnakányát, feketególyát, bakcsót, búbos bankát, szárcsát láthatnak a kirándulók, de nyáron hűsölő szarvasokat, vaddisznókat is meg lehet figyelni. A tanösvény gyalog és kerékpárral nem, csak az erdei vasút járataival közelíthető meg. Bati-kilátó Szekszárdon, a Bati-keresztnél, a kék túra útvonal mentén épült a kilátó, a Szekszárdi-dombság egyik legmagasabb pontján. A 280 méter magas dombon épült kilátó egyedülálló turisztikai attrakció, ahonnan észak felé a Tolnai Hegyhát és a Dél-Mezőföld települései, dél-nyugatra a Völgység és a Kelet-Mecsek látható, és a távolban feltűnik Paks és Kalocsa is.
védett növény 2020. 03. 08. 07:00 A zalalövői asszonyok pár évtizede még csokorba szedték és árulták a piacon a "tavaszi cikláment". A kakasmandikó ma az Őrségi Nemzeti Park féltve őrzött, védett növénye, egy példány eszmei értéke 50 ezer forint. A tatárok szerelemkeltő szerként, az oroszok epilepszia ellen használták a kakasmandikót. A neve kész talány, ráadásul ahány vidék, annyiféle. A "csödei csodaerdőben" az idén már február közepén előbújt a kakasmandikó. Milyen a hóvirág gyökértípusa? (4924330. kérdés). Nem szokványos ez a korai virágzás, de a hagymás-gumós kora tavaszi növényeknek bőven elegendő, ha a fagyos napok után felenged a talaj és meg tudják szívni magukat nedvességgel. Dr. Szépligeti Mátyás botanikus, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálatának tagja megerősítette, hogy a kakasmandikó virágzása is egyre korábbra tolódik. Régebben áprilisban virított: erre utal, hogy Szent György virágának is hívják. Őrségi kakasmandikó Fotó: Gyöngyössy Péter A kakasmandikó a kora tavasz félénk, szemérmes virágaihoz képest maga a bohém kitárulkozás.
Ha ültet a kertjében ellenőrzött, szabályos körülmények közül származó hóvirágot, akkor használja ezt a közeget az ültetéshez! Amennyiben lakásban neveljük, az elültetett hagymákat az első hajtások kibújásáig sötét, hűvös helyen kell tartani, ezután világosabb területre telepíteni, de arra ügyelni kell, hogy a növény a hideget szereti, ezért a balkonon, vagy a külső ablakpárkányon fogja jól érezni magát. A hóvirágok rajongóinak a kertészeti árudák termesztésből származó virághagymáit ajánlom, melyeket ősszel lehet a kertbe ültetni. A hóvirághagymákat lombok alatti, félárnyékos területre kell telepíteni, és az őszi ültetés után a következő télutón már virágozni is fognak, pár éven belül pedig nagy összefüggő telepet alkotva az egész birtok fő téli díszévé válhatnak. Kikeleti hóvirág – Wikipédia. Ültetés után több dolgunk nincs, öntözni sem szükséges a növényt, hiszen a hagymák minden tápanyagot tartalmaznak. A hóvirág február és április között virágzik, májusra hozza meg termését, majd visszahúzódik a földbe, és a következő ősszel indulnak meg újra a hajtások.
Fontos mellékzönge, hogy a kitermelők teljesen logikus módon, a legszebb példányokat emelték ki, így a megmaradt gyengébb minőségű, csúnyább hóvirágok szaporodtak, hasonló utódokat hozva létre. 2005 óta védett növény! A probléma jelentőségét érzékelteti, hogy már nyolc éve államilag is elismert védelem alatt állnak a hóvirágok. 2005 augusztusában a természetvédelmi törvény 2001-es módosítása értelmében a vadon élő hóvirág (Galanthus) "természetvédelmi szempontból jelentős növényfajjá" lépett elő, példányainak leszakítása tilos. A tilalom a virágon túl a föld alatt megbújó hagymára is érvényes (tehát nem kiskapu, ha csak a hagymát ássuk ki otthoni ültetés céljából). Az oltalom a hazánkban fellelhető mindhárom fajra vonatkozik. A Közterület Felügyelet közleményében figyelmezet, mivel egy szál hóvirág esetében a büntetés akár tízezer forint is lehet, nagyobb mennyiség begyűjtése vagy eladása - 100 ezer forint felett - már természetkárosítási bűncselekménynek minősíthető és büntethető. A hóvirággal kapcsolatos ellenőrzéseket a közterület-felügyelők és a természetvédelmi őrszolgálat végzik.
Ezután kivitték Hollandiába-majd csomagolva visszahozták Magyarországra, és eladták. Fotó: Facebook/Alcsúti Arborétum Miközben a hagymát tonna számra szállították Hollandiába, a virágot nagy mennyiségben gyűjtők is megtették a maguk hatását. A legszebb, legnagyobb virágú példányokat szedték le, a satnyább, ezáltal valószínűleg gyengébb genetikai állományú példányok maradtak az erdőben. Ennek következménye az állományok leromlása lett. Sürgőssé vált a faj védelme A jelenség láttán sürgetővé vált, hogy szabályozzák a gyűjtést, mielőtt a szorgos kezek végleg eltüntetik a kikelet szimbólumát. Erre 2005. augusztus 31-én került sor, amikor egy rendelet a hóvirágot a természetvédelmi szempontból jelentős növényfajok közé sorolta. A növény védett és veszélyeztetett lett, eszmei értéke 10 000 forint. Ez vonatkozik a virágra és a hagymára is! Aki nagyon szeretne hóvirágot látni, az az ország legnagyobb egybefüggő hóvirágmezőjén, az Alcsúti Arborétumban március közepéig csodálhatja meg a kikelet szimbólumát.