Rákóczi Múzeum "Kezdettől azt az egy épületet szerettem volna megépíteni, amely az emberiség kezdete előtt már állt. " – Makovecz Imre (Budapest, 1935. november 20 - Budapest, 2011. szeptember 27. ) Sárospatak városképében maradandó nyomot hagyott Makovecz Imre munkássága, akit a XX-XXI. század egyik legjelentősebb tervezőjeként tartanak számon. A fát nem díszítőelemként, hanem szerkezetként használta, művei környezetükbe illenek, emberbarát, természetes anyagok felhasználásával készültek. Faluház felújítása, Zalaszentlászló – Makovecz Imre, Fülöp Tibor, Radev Gergő – Országépítő. Szerinte az épületnek úgy kell kinéznie, mintha az alja a földből nőtt volna ki és a teteje az égből esett volna le rá. Makovecz Imre még fiatal építésznek számított, amikor 1965-ben városunkba érkezett. A Rákóczi-vár mellett álló több évszázados, végső pusztulás előtt álló trinitárius kolostor helyreállítása, átépítése volt a rangos feladata. Sok művészt bevonhatott a munkába, ez akkoriban rendkívül szokatlan volt. Együtt dolgozott Szabó Marianne iparművésszel és Mezei Gábor belsőépítésszel, akivel az egész bútortervezést az akkori gyakorlattól eltérő szerkesztésűre hangolták át.
2015. 05. 15. 1. Sevillai világkiállítás magyar pavilonja (1992) Az épületet az Európa közepén, Kelet és Nyugat határán álló Magyarország (Kárpát-medence) szellemi képletének szánta Makovecz Imre. A pavilon tengelye észak-déli irányú, belül két fal feszül az épület átlójára. A párhuzamos falak egymástól három méter távolságra állnak. A falakra ül fel az épület hét tornya. A nyugati fal által határolt épületrész tartalmazza azokat a tereket, amelyek Nyugat-Magyarországot jelképezik, a keleti fal pedig a keleti országrészt jelképező tereket választja le. A falakból – hol halkabban, hol hangosabban – beszéd hangjai szűrődnek ki. A látogató közöttük sétálva – elvonatkoztatva a felette levő hét toronytól – úgy érzi, egy élő faltestben halad, amely magát Magyarországot jelképezi. Az épület tetején megjelenő kereszt több más vallási és ezoterikus jelkép szerves egységéből emelkedik ki. Makovecz imre munkái. 2. Római katolikus templom, Paks (1987)
Ekler szerint az iskola jelenlegi követői főleg a harmincas-negyvenes építészkorosztály tagjai. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem épülete Piliscsabán (További képekért klikkeljen a fotóra! ) Azzal bírálói és rajongói is egyetértenek, hogy építészete elején egy sajátos, korábban nem létező formanyelvet alakított ki. "Máig rendkívüli vívmánynak tekinthető, ahogy az ember auráját nagyította fel építészeti térré, emberre emlékeztető formákat hozva létre" - mondja Ekler Dezső. "A megszokottól erősen különböző épületekkel szembesültek az építészek: antropomorf ( emberre emlékeztető), illetve növényekre is hasonlító házakat épített, kezdetben betonból, később olcsóbb anyagból, fából. Ezt az építészetet a szakma nehezen tudta elfogadni, a közönség inkább" - magyarázta Masznyik Csaba. A nyolcvanas években, a posztmodern megjelenésével Makovecz a saját építészetét közérthetőbb formába öntötte. Megidézték Makovecz Imre szellemét egy ferencvárosi rendelőben : HunNews. Összetett házakat tervezett: hagyományos épületeket ötvözött a saját építészeti elemei felhasználásával.
1992-ben a sevillai Expó magyar pavilonja nemzetközi sikert aratott. Nagy hangsúlyt helyezett a fiatal építészek szemléletének alakítására, magán-mesteriskolát szervezett, oktatott a Budapesti Műszaki Egyetemen és az Iparművészeti Főiskolán, valamint a Magyar Építész Szövetség Mesteriskolájában. Alapító tagja a szerves építészet magyarországi szervezetének, a Kós Károly Egyesülésnek és az 1992-ben életre hívott Magyar Művészeti Akadémiának, melynek később elnöke lett. Feleségével, Szabó Marianne textilművésszel három gyermeküket nevelték fel: Makovecz Benjámin (1957) grafikus, műfordító, fényképész, könyvtervező; Makovecz Anna (1962) festő; és Makovecz Pál (1964) harsonaművész, karmester. Európa számos nagyvárosában rendeztek számára önálló kiállítást Stockholmtól Veronáig, Párizstól Csíkszeredáig. Jellegzetes épületei vidéki magyar városok, falvak büszkeségei.
Ez a bejegyzés igazából nem Makoveczről szól, csak azért kerül ide, mert ez az egyetlen építészeti-urbanisztikai témájú blogom. De hogy neve legyen a gyereknek, természetesen bele tudom keverni Makoveczet is! :-) Az okkult témától most eltekintve, az egyik fő ok, ami miatt Makovecz, akire a 80-as években még én is reménykeltően figyeltem fel, átverte a közönséget a modernizmus meghaladását és a magyar (népi) építészeti hagyományhoz való visszatérést hirdető 80-as évekbeli retorikájával. Később aztán el is hagyta ezt a retorikát és kimondottan gyalázkodó megjegyzéseket is tett a "népieskedésre", mint idéztem korábban, de azt azért eltűrte, hogy a dumát komolyan vevő tanítványai például a katasztrófák utáni újjáépítések keretébben alkalmazzák ezt a programot, tűrhető eredménnyel. (Ha persze nem is kiválóval, de voltak külső korlátok is, meg persze a Főnök érdeklődésének hiánya miatt nem a hagyomány színvonalas felélesztéséhez szükséges tudás megszerzésére fordították az organikusok erőforrásait. )
Van azonban egy nagyobbacska építőipari cégük is, a Horváth Építőmester Zrt. : 2019-ben 6, 8 milliárd forintos forgalom és egymilliárd forintos profitot tudnak felmutatni. Ez a cég újítja fel például a Lakitelek Népfőiskola épületét, a népfőiskolát pedig Lezsák Sándor MDF-es, majd fideszes képviselő alapította. Mostanában főleg Tiszakécskén aktívak, ahol például közösségi házat, tanuszodát építenek, utóbbit 929 millió forintért állami megrendelésre. A Horváth Építőipari Zrt. -nek kevés köze volt eddig a turizmushoz, de a sportot szeretik, hiszen ők a tulajdonosai a Kecskeméti TE 1911 Kft. -nek. Ez pedig a jelenleg NBIII-ban szereplő kecskeméti focicsapat mögött álló cég. Balatonszemes hattyú kemping elado. Boglári forrásunk szerint a kecskemétiek hamarosan előállhatnak a terveikkel, de ígéretük szerint megtartanák a kemping-funkciót. Az önkormányzatok nem kapnak semmit Az állam 2019-ben került a Bahart tulajdonosai közé, majd 2019. augusztusban egy 6, 6 milliárd forintos tőkeemeléssel elérte, hogy többségbe kerüljön, és így a tóparti tulajdonos önkormányzatok érdemben már nem tudnak beleszólni a társaság működésébe.
Mivel a második árverés sem járt sikerrel, várhatóan újabb meghirdetés jön. Másodszorra futnak neki a siófoki Hotel Móló árverésének is február 11-én. "A hotel lifttel felszerelt fsz-4 emeletes felépítményű épület. Panoráma terasszal, étteremmel, konyhával lobbyval, bárral szolgálja az ide látogatókat. A szobák felszereltsége megfelel a 3 csillagnak. Balatonszemes hattyú kemping. Szőnyegpadlóval és parkettával burkolt padló, festett falak, hidegburkolattal burkolt vizesblokkok. A 6777 hrsz-ú ingatlanon található még a vitorlás kikötő vizesblokkja, amely nem képezi eladás tárgyát. A mellékelt Változási vázrajzon II. -vel jelzett 3224m2 -es tulajdoni hányad kerül értékesítésre. Az ingatlanon élő bérleti szerződés van cember 31-ig. A 6778 hrsz-ú vízparti telek, a 6777-es ingatlanról közelíthető meg, a szálloda strandjaként szolgál" – írják az ismertetőben. A két héten át tartó árverésen a kikiáltási ár az első kísérlethez hasonlóan 1 568 450 000 forint. Az induláshoz 150 milliós biztosítékot kell letenni hétfő délutánig.
Sikeres volt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. árverése, ahol egy ismeretlen licitáló szerezte meg az állami tulajdonban lévő Balatoni Hajózási Zrt. által eladásra meghirdetett balatonszemesi Hattyú kempinget – derül ki az MNV aukciós oldaláról. Licitálni január 20-tól lehetett. Az utolsó napokban futott be egy ajánlat a kikiáltási áron, ami egymilliárd-tizenhatmillió forint volt. Ez már a második kísérlet volt a balatonszemesi kemping eladására, de az őszi forduló nem járt sikerrel — írta az Az eladás után nem lesz kötelező megtartani a kemping funkciót, akár luxus apartmanház is felhúzható, amelynek révén vélhetően gyorsabban megtérülhet a befektetés. Ettől félnek a helyiek is, akik egy petícióval és civil összefogással próbálják elérni, hogy a jelenlegi kemping-funkció megmaradjon. Hattyú Kemping Balatonszemes – Szállás, Kemping Balaton. Néhány nap alatt négyszáznál is több aláírás gyűlt össze a mintegy kétezer lakosú faluban.