A 2018-as labdarúgó-világbajnokság afrikai selejtező mérkőzéseit 2015-től 2017-ig játszották le. Összesen 54 afrikai válogatott vett részt a selejtezőn. Afrikából öt válogatott jutott ki automatikusan a világbajnokságra. [1] A selejtező lebonyolítása [ szerkesztés] Az afrikai selejtező fordulói: [1] [2] Első forduló: 26 csapat vesz részt (a 28–53. helyen rangsoroltak). A csapatok oda-visszavágós rendszerben mérkőznek, a párosítások győztesei továbbjutnak a második fordulóba. Második forduló: 40 csapat vesz részt (az 1–27. helyen rangsoroltak és az első forduló 13 továbbjutója). A csapatok oda-visszavágós rendszerben mérkőznek, a párosítások győztesei továbbjutnak a harmadik fordulóba. Harmadik forduló: 20 csapat vesz részt (a második forduló 20 továbbjutója). Afrika vb selejtező u. A csapatokat öt darab négycsapatos csoportba sorsolják, ahol körmérkőzéses oda-visszavágós rendszerben mérkőznek meg egymással. Az öt csoportgyőztes kijut a világbajnokságra. Résztvevők [ szerkesztés] Eredetileg mind az 54 afrikai FIFA-tagország nevezett a selejtezőre.
korábban: Tunézia-Mali 0-0 Tj. : Tunézia, 1-0-s összesítéssel. Marokkó-Kongói DK 4-1 (2-0) Tj. : Marokkó, 5-2-es összesítéssel. Szenegál-Egyiptom 1-0 (1-0, 1-0, 1-0) - tizenegyesekkel: 3-1 Tj. : Szenegál, 1-1-es gólkülönbséggel, 3-1-re megnyert tizenegyespárbajt követően. Nigéria-Ghána 1-1 (1-1) Tj. : Ghána, 1-1-es gólkülönbséggel, idegenben szerzett góllal. mti/para
2009. október 07. Szalah kihagyta, Mané belőtte – megismétlődött az Afrika Kupa-döntője a vb-selejtezőn - Hírnavigátor. - 17:32 ˆhirdetés A 2010-es dél-afrikai vb-selejtezők csoportjai. Afrika Európa Dél-Amerika Észak-, Közép-Amerika, Karibi Afrika Ázsia Óceánia Afrikából 6 válogatott szerepelhet a világbajnokságon. Az 5 csoportelső és Dél-Afrika, mint rendező ország. * Algéria és Egyiptom november 18-án pótselejtezőt játszik pontazonosság miatt! Poz A csoport m GY D V GA GK Pont 1 Kamerun 6 4 9-2 7 10 2 Gabon 3 0 9-7 9 Togo 3-7 -4 8 Marokkó 3-8 -5 B csoport Nigéria 9-4 5 12 Tunézia 7-4 11 Mozambik 3-5 -2 Kenya 5-11 -6 C csoport Algéria* 13 Egyiptom* Zambia 2-5 -3 Ruanda 1-8 -7 D csoport Ghána 7-1 Benin 6-6 Mali 6-5 Szudán 2-9 E csoport Elefántcsontpart 19-4 15 16 Burkina Faso 10-11 -1 Malawi 4-11 Guinea 7-14 3
11 79 2. kör, 3. warr 63p 2. zsolyika 56p 3. tutisanya 54p AZ ÖSSZETETT ÁLLÁSA (-1 meccs) 1. tutisanya 266p 2. warr 248p 3. zsolyika 242p 4. bendeguz90 122p 2021. 10 78 4. FORDULÓ; (2021. október 10–12. ) Niger–Algéria 0-2 Burkina Faso–Dzsibuti 3-0 Mauritánia–Tunézia 0-1 Zambia–Egyenlítői-Guinea 1-0 Közép-Afrika–Nigéria --- Zöld-foki-szigetek–Libéria 2-1 Mozambik–Kamerun 0-2 Elefántcsontpart–Malawi 3-0 Kenya–Mali --- Uganda–Ruanda --- Líbia–Egyiptom 0-1 Gabon–Angola 1-1 Zimbabwe–Ghána 0-2 Dél-Afrika–Etiópia 2-1 Namíbia–Szenegál 0-2 Kongó–Togo 1-1 Bissau-Guinea–Marokkó --- Guinea–Szudán --- Madagaszkár–Kongói DK 0-0 Benin–Tanzánia --- 77 4. ) Niger–Algéria 0-3 Burkina Faso–Dzsibuti 6-0 Mauritánia–Tunézia 0-3 Közép-Afrika–Nigéria 0-2 Mozambik–Kamerun 0-1 Elefántcsontpart–Malawi 4-0 Kenya–Mali 0-1 Uganda–Ruanda 1-0 Zimbabwe–Ghána 0-1 Dél-Afrika–Etiópia 2-0 Namíbia–Szenegál 0-1 Kongó–Togo 2-1 Bissau-Guinea–Marokkó Guinea–Szudán Benin–Tanzánia 1-0 2021. Afrika vb selejtező 1. 09 -1 0 76 4. ) Niger–Algéria 0-3 Burkina Faso–Dzsibuti 1-1 Mauritánia–Tunézia 0-4 Zambia–Egyenlítői-Guinea 2-0 Közép-Afrika–Nigéria 1-5 Zöld-foki-szigetek–Libéria 2-1 Mozambik–Kamerun 0-3 Elefántcsontpart–Malawi 5-0 Kenya–Mali 0-0 Uganda–Ruanda 0-0 Líbia–Egyiptom 0-4 Gabon–Angola 0-0 Zimbabwe–Ghána 0-4 Dél-Afrika–Etiópia 2-0 Namíbia–Szenegál 0-2 Kongó–Togo 1-1 Bissau-Guinea–Marokkó 0-2 Guinea–Szudán 3-0 Madagaszkár–Kongói DK 1-2 Benin–Tanzánia 0-0 2021.
zsolyika 2022. 03. 30 0 1 99 3. szakasz, visszavágók: 1. tutisanya 25p 2. warr 8p 3. zsolyika 6p A VÉGEREDMÉNY: 1. tutisanya 469p 2. warr 445p 3. zsolyika 427p 4. bendeguz90 250p Gratulálok tutisanyának! Köszönöm a kitartó játékot! tutisanya 2022. 29 0 0 98 visszavágók, 2022. 29. Algéria - Kamerun 0-1 Marokkó - Kongói DK 1-0 Nigéria - Ghána 1-0 Szenegál - Egyiptom 1-0 Tunézia - Mali 0-0 97 Algéria - Kamerun 1-0 Szenegál - Egyiptom 1-1 Tunézia - Mali 1-0 Előzmény: zsolyika (91) warr 96 Algéria - Kamerun 1-1 Marokkó - Kongói DK 2-1 Nigéria - Ghána 2-1 2022. 28 95 3. szakasz, odavágók: 1. tutisanya 15p 2. warr 12p 3. zsolyika 4p AZ ÖSSZETETT ÁLLÁSA: 1. tutisanya 444p 2. warr 437p 3. zsolyika 421p 4. bendeguz90 250p 2022. 25 94 odavágók, 2022. Vb-selejtezők - Afrika - Válogatott - Tabella - Focitipp.hu - hardcore futball. 24. Egyiptom - Szenegál 2-1 Ghána - Nigéria 1-1 Kamerun - Algéria 2-0 Kongói DK - Marokkó 1-2 Mali - Tunézia 2-1 93 odavágók, 2022. 25. Egyiptom - Szenegál 1-1 Ghána - Nigéria 0-0 Kamerun - Algéria 1-0 Kongói DK - Marokkó 1-1 Mali - Tunézia 1-0 2022.
Hardcore futball. Semmi mellébeszélés. (Ez a felület egy önálló honlap, nincs kapcsolata a pozsonyi Új Szóban megjelenő melléklettel. )
Miközben javában zajlik a labdarúgó Afrikai Nemzetek Kupája, kisorsolták az afrikai vb-selejtező utolsó körének párosításait is. Öt párharc lesz, és a győztesek ott lehetnek majd az idei katari világbajnokságon. A két liverpooli sztár közül csak egy lehet majd ott Katarban... (Fotó: Getty Images) Több pikáns párosítás is kialakult a sorsolás során, hiszen az Afrika-kupa címvédője, Algéria a kontinenstorna jelenlegi házigazdáját, a remek formában futballozó Kamerunt kapta ellenfeléül a vb-selejtezőben. Vb 2022: Szalah vagy Mané biztosan kihagyja az idei világbajnokságo. Emellett a Ghána–Nigéria párharc is kifejezetten érdekesnek tekinthető. A legnagyobb várakozás azonban minden bizonnyal az Egyiptom–Szenegál mérkőzéseket előzi majd meg, hiszen a Liverpool két PL-gólkirály csatára, Mohamed Szalah és Sadio Mané közül így már biztosan csak az egyikük lesz ott az idei vb-n. Ezen felül még Mali–Tunézia és Kongói DK–Marokkó meccseket rendeznek majd a kijutásért. A sorsdöntő párharcokat oda-visszavágós rendszerben bonyolítják le, a tervek szerint március végén.
Nagy Károly Született 1926. december 12. Ete Elhunyt 2016. július 4. (89 évesen) Állampolgársága magyar Nemzetisége magyar Foglalkozása fizikus, egyetemi tanár, akadémikus Iskolái Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1950) Kitüntetései Apáczai Csere János-díj (1981) a Magyar Érdemrend középkeresztje (1993) Széchenyi-díj (1996) Eötvös Loránd Fizikai Társulat Érme (2001) Nagy Károly ( Ete, 1926. – 2016. ) Széchenyi-díjas magyar fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az elméleti fizika és a relativitáselmélet neves kutatója. 1961 és 1966 között az ELTE Természettudományi Kar (ELTE-TTK) dékánja, majd 1972-ig az egyetem rektora. 1972 és 1975 között az egyetem tudományos rektorhelyettese. Életpályája [ szerkesztés] 1946-ban érettségizett a budapesti Kossuth Lajos Kereskedelmi Középiskolában (később kiegészítő gimnáziumi érettségit szerzett a Petőfi Sándor Gimnáziumban), majd felvették a Pázmány Péter Tudományegyetem (a későbbi Eötvös Loránd Tudományegyetem) fizika szakára, ahol 1950-ben szerzett diplomát.
Aztán elment őszi vadászatra mielőtt november 1-jén visszatért volna Aachenbe. Januárban megbetegedett. Január 21-én ágynak esett. Heribert Illig elmélete Heribert Illig német germanista szerint a kora-középkor három legjelentősebb vezetője - III. Ottó német-római császár (996-1002), II. Szilveszter pápa (999-1003), Bíborbanszületett Konstantin (913-959) - a X. század végén rejtélyes (és furmányos) módon összeesküdtek az időszámítás manipulálására, hogy 300 évet "elcsalva" egy kitalált korszakot teremtsenek az európai történetírásban. Legfőbb céljuk az volt, hogy a pápaság intézményének megfelelő legitimitást és multat teremtesenek és Nagy Károly birodalmával a középkor alapjait jelentő összefüggéseket - például hűbériség, császárnak - földesuraknak - papoknak való engedelmesség stb - kialakítsák. Illig elmélete két feltételezésen alapul: az egyik, hogy MINDEN kora-középkori írott forrás, oklevél, megmaradt irat csakis hamisítvány lehet (és így kizárólag a régészeti leleteket kell figyelembe venni), a másik, hogy az időszámítás logikai és matematikai hibái kizárólag egy összeesküvéssel magyarázhatóak meg.
The Hungarian Revolution and War for Independence (társszerkesztő, 2006) Amerikai magyar szigetvilágban; Nap, Bp., 2009 The legacy of the 1956 Hungarian revolution. With significant documents. Five participants forty years later / Significant documents of the Hungarian revolution of 1956; szerk. Nagy Károly, Peter Pastor; angolra Bődy Pál, Zinner Judit; Magyar Öregdiák Szövetség Bessenyei György Kör, New Brunswick, 2010 Díjai Szerkesztés Kassák Lajos-díj (1976) Bárczi Géza-díj (1981) Nagy Imre-emlékplakett (1993) Magyar Köztársasági Érdemrend (1999) Bethlen Gábor-díj (2004) Hazám-díj (2009) Jegyzetek Szerkesztés Források Szerkesztés MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283 További információk Szerkesztés Elhunyt Dr. Nagy Károly szociológus professzor Életrajza az e-nyelv honlapján Nagy Károly 1934-2011
Nagy Károly Életrajzi adatok Született 1797. december 6. Révkomárom Elhunyt 1868. március 2. (70 évesen) Párizs Ismeretes mint csillagász matematikus Nemzetiség magyar Pályafutása Akadémiai tagság Magyar Tudós Társaság, 1836 Nagy Károly ( Révkomárom, 1797. – Párizs, 1868. ) magyar matematikus, csillagász. Élete [ szerkesztés] Református családban született. Apja gyógyszerész volt, az ő nyomdokaiba lépett. 1824 -ben megszerezte a legmagasabb gyógyszerészeti fokozatot, a "doctor chemiae" címet. Korán megtanult latin, német és francia, majd angol és arab nyelven. Bécsben Joseph Johann von Littrow mellett gyakornokoskodott két évig, közben magántanításból élt. Itt ismerte meg Károlyi Lajos grófot is, akinek a pénzügyeit ezután rendbetette. Az 1830 -as lengyel szabadságharc leverése után a lengyel emigránsokat francia úti okmányokkal támogatta. Franciaországban megismerkedett François Jean Dominique Arago francia fizikus-csillagásszal, aki később a bicskei csillagvizsgáló tervezésében segítette őt.
Diplomájának megszerzése után az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatója lett, 1954-ben adjunktusi, 1960-ban docensi kinevezést kapott. 1961-ben megkapta egyetemi tanári megbízását. 1960–1961-ben a ELTE Természettudományi Karának dékánhelyettese volt, majd 1966-ig a TTK dékáni tisztét töltötte be. Eztán az egyetem rektorává választották, majd 1968-ban az elméleti fizika tanszék vezetője is lett, amely tisztséget az akkori törvényi rendelkezések alapján 1993-ig töltött be. Rektori pozícióját 1972-ig viselte, majd 1975-ig az egyetem tudományos rektorhelyetteseként is dolgozott. 1995-től három éven át az ELTE Természettudományi Karának kari professzori tanácsának elnöke volt. 1997-ben vonult nyugdíjba és kapott professor emeritusi címet. 1954-ben védte meg a fizikai tudományok kandidátusi, 1960-ban akadémiai doktori értekezését. A Fizikai, illetve a Részecskefizikai Bizottságnak lett tagja. 1965-ben választották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1982-ben pedig rendes tagjává. 1970-től 1973-ig az MTA elnökségének tagja volt.
Illig elméletét a komolyabb történészek máig nem fogadják el, mert bizonyítatlan, egyoldalú és nem kellően alátámasztott (de Illig által tényként kelezelt) összefüggésekre támaszkodik. Honlapunk osztja a többségi véleményt és Illig elméletét csupán feltételezésnek tekinti. Harmat Árpád Péter