A gyerekek iszonyatosan kimerítőek, és simán lehet sírni előttük, sőt, gyakran le kell őket passzolni ahhoz, hogy mindenki jól érezze magát, mondta az Indexnek adott interjúban. A közoktatás negatívumaival kapcsolatban sem rejtette véka alá véleményét, az alternatív pedagógiai módszerek támogatója volt, 1991 óta részt vett a hazai Waldorf-iskolák megszervezésében és tanárképzésének kialakításában. Négy gyermeke közül legnagyobb fia, Vekerdy Dániel waldorfos iskolaigazgató lett. Korábban Vekerdy Tamás azt mondta az Indexnek, hogy szerinte a központi alaptantervre nincs feltétlenül szükség, lehet persze egy alapvető szabályozás, ami irányokat ad, de az is csak akkor jó, ha ezektől helyileg, autonóm módon el lehet térni. Hogyha a tanárokat szabadon hagynánk, mondta, akkor az alapvető féltucatnyi-tucatnyi kompetenciát és tudásréteget, ami tényleg értékes és fontos, maguktól is megtanítanák, a többi területen pedig vissza kell adni a szabadságukat, mert az jobb lenne mindenkinek. Vekerdy Tamás 1983-tól az Országos Pedagógiai Intézet főmunkatársa, később tudományos tanácsadója, majd szeniora volt, és tanított is a Miskolci Egyetem neveléstudományi tanszékén.
Sokan, szülők és gyerekek egyaránt, gyomorgörccsel néznek az új tanév elébe. Egy újabb szakasz veszi kezdetét, gondolják, amikor a gyereknek meg kell felelni, jól kell teljesíteni, és jó jegyeket kell szerezni. Mert ha nem, a gyerekből nem lesz semmi - hangzik a sokat szajkózott mondat. Csakhogy érdemes egy pillanatra elgondolkodni, és sorra venni, milyen is a számtalan szabály satujába fogott iskola ma Magyarországon. Valóban csak az lehet-e majd az életben sikeres és boldog, aki ott megfelel. Vekerdy Tamás véleménye elgondolkodtató. Elvész az iskola lényege, a rácsodálkozás Milyen a jó iskola Vekerdy szerint? Így fogalmaz: A jó iskola a rácsodálkozás a világ jelenségeire. Diák és tanár örömmel veszik szemügyre a világ nyilvánvaló titkait. Hová tűnt a mi iskolánkból az öröm? Unalom és szorongás van. Öröm és pozitív érzelmek nélkül nincs hatékony tanulás, ezt az agykutatók régóta tudják - mondta el a Magyar Narancsnak adott júliusi interjújában. Az elnyomott kíváncsiság és érdeklődés nem jó irány, sőt, hiszen a gyerekek nem a mai világra felkészülten hagyják el az iskolapadot.
1992–1998 között a Miskolci Egyetem neveléstudományi tanszékén docens. 1998-tól a Pedagógus-továbbképzési Módszertani és Információs Központ alternatív továbbképzési igazgatója. 1987–1991 között Solymáron a magyarországi Waldorf-óvoda és -iskola megszervezésében vett részt. 1991 óta a nappali Waldorf-tanárképzés szervezője és vezetője. 1990-től az iskolázás szabadsága Európai Fórumának közép-európai szóvivője, 1993–1997 között alelnöke volt. 1998-tól az Eötvös József Szabadelvű Pedagógiai Társaság elnöke. 1998-tól a Magyar Művelődési Társaság elnökségi tagja. 1991-től a budapesti magisztrátus tagja. 2018-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia címzetes tagja. Vekerdy Tamás 1935. szeptember 21-én született Budapesten. Kamaszkorában hobónak, azaz írónak és világcsavargónak készült, de apja kívánságára 1958-ban jogászdiplomát szerzett. "Bedugtam a fülemet viasszal, és olvastam a pad alatt Galsworthy Forsyte sagáját" – mondta a HVG hetilapnak három évvel ezelőtt. Egyetemi tanulmányait az ELTE jogi karán folytatta, majd a BTK pszichológia szakát is elvégezte.
"Tudjuk, hogy a gyerekek kiszívják a vérünket, rágják a húsunkat. Ez így van, ezért meg kell néha szabadulni tőlük. " A provokatívan megfogalmazott idézet szokatlan nyíltsággal mutat rá a lényegre: "Időként kell, hogy anya is szabadon lélegezzen, elmenjen a férjével vacsorázni, moziba, hogy aztán a gyerek újra egy pihentebb, rághatóbb anyát kapjon vissza. " Ezekért az érzékletesen és őszintén kimondott örök igazságokért szeretjük és tiszteljük annyira Vekerdy Tamást még ma is. Az 1935-ben született pszichológus, író, műfordító számtalan időtálló életbölcsességgel ajándékozott meg bennünket gazdag tudományos munkássága, apasága és szakmai élete során, melyeket nem lehet elégszer ismételni, idézni, megfogadni. Ilyen például a fenti gondolat konklúziója is: "Nagyon fontos, hogy az anya jól legyen. Hogy tudjon örülni az életnek és a gyereknek, és ne csak szenvedjen tőle és a rengeteg tennivalótól. " Az alábbiakban a szülőségről alkotott gondolataiból szemezgettünk: Őrület, hogy a gyerek minden percét be kell osztani.
fidelio-Pyrandus 2019. 11. 01 0 1 16 Viszont, én már ezt is becsülöm, több értő méltatás jelent meg róla, az egyiket pl. ifjúkori barátja, Gömöri György (London) írta. - Ha adsz emailcímet, elküldöm, amit blogomban magam írtam Vekerdyről. Előzmény: Gregor Samsa (15) Gregor Samsa 0 0 15 Mindent elmond a mai korról kórról, hogy Vekerdy Tamás halálhíre egy Őróla nyitott topicban néhány hozzászólást ért meg. Ez a világ megérett a pusztulásra, a bégető csordalényekkel együtt. 2019. 10. 09 topiknyitó " Nyolcvannégy éves korában, szerdán hajnalban elhunyt Vekerdy Tamás – közölte a pszichológus, író családja. Idén tavasszal Vekerdy azt mondta, egész életében a szabadságra törekedett. Mostanában már nem tett mást, mint sétált, olvasott, és elment előadásokat tartani. "Ha megkérnek, mindenféléket csinálok, mintha még élnék, de ez csak a látszat. Miért kéne olyan sokáig itt maradni? " – mondta áprilisban. Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
A teátrum 2002. március 15-én...
Élni veszélyes. Élni sérelmekkel jár, ez megkerülhetetlen. Keressük a lehető legjobb kompromisszumot.
5 rendező, író (olasz-angol filmdráma, 118 perc, 1999) író 1996 Jane Eyre 9. 2 rendező, forgatókönyvíró (angol-francia-olasz romantikus dráma, 109 perc, 1996) 1993 Egy apáca szerelme 8. 8 (olasz történelmi dráma, 102 perc, 1993) 1990 Hamlet 8. 5 (amerikai-angol-francia-spanyol filmdráma, 130 perc, 1990) 1989 1986 Otello 7. 0 (holland-olasz-amerikai filmdráma, 118 perc, 1986) 1982 Traviata 8. 2 (olasz zenés film, 109 perc, 1982) 1981 Végtelen szerelem 8. 0 (amerikai romantikus dráma, 110 perc, 1981) 1979 A bajnok 7. 7 (amerikai filmdráma, 118 perc, 1979) 1977 A Názáreti Jézus 9. 3 (olasz-angol filmdráma, 371 perc, 1977) 1972 Napfivér, Holdnővér (olasz-angol életrajzi film, 120 perc, 1972) 1968 Rómeó és Júlia 10 (olasz-angol romantikus dráma, 138 perc, 1968) 1967 A makrancos hölgy rendező, forgatókönyvíró, producer (olasz-amerikai vígjáték, 122 perc, 1967) producer 1958 Kemping (olasz vígjáték, 94 perc, 1958) Verdi: Otello (olasz-amerikai operafilm, 118 perc) David di Donatello Díj (1991) - Legjobb idegennyelvű film: Hamlet
Bár a herceg a temetési jelenetben őt is elbúcsúztatja, imígyen: "... s én, mert tűrtem viszálytok, két atyafit vesztek: így bűnhődünk mind. " Kár ezért az apró bakiért. "Ha csak ez lenne. " Mondhatják a kritikusok. Aki kicsit szemfüles, vagy fanatikusan megnézi újra, meg újra a filmet észrevehet még olyan hibákat, mint, hogy Tybalt ingén a vérfolt, mikor leszúrják, folyamatosan vándorol. De ne legyünk szőrős szívűek, az olasz rendező Rómeó és Júliája így is elvarázsolja az embert. ESZKÖZÖK: Szerkesztői levél >> 2010 legolvasottabb cikkei 2010-ben az olvasók a kultúra minden területéről kíváncsiak voltak írásainkra, élen járt ismét többek között a Arany János, Karinthy valamit a Bűn és Bűnhődés, amit előző írásomban már említettem. >> Film >> Basquiat – A graffiti királya Jean-Michel Basquiat rövid élete igazi tündérmese... lehetne. A szegény ember csóró fia útra kel, hogy meghódítsa a világot, s elnyerje a fele királyságot. Csakhogy itt nincsen jó és gonosz, és nincsen hepiend. Ezt a sztorit az élet írta.
I. felvonás Shakespeare korában vagyunk. A londoni Globe színház színészei a Rómeó és Júlia – talán első – előadására készülnek. A nézők lelkesen tódulnak be a színházba, majd az elsötétülő színen fokozatosan kirajzolódik a veronai piactér reggeli képe. A piac benépesül. A Capulet- és Montague-ház rokonsága és szolgálói között verekedés tör ki. Hamar előkerülnek a kardok, a fegyveres összecsapásban többen meghalnak, az öldöklésnek Verona hercege vet véget. A Capulet-ház konyhájában nagy a készülődés az esti bálra. Júlia dajkájával játszik. A méltóságteljes Capuletné ajándékkal kedveskedik lányának és közben rádöbbenti arra, hogy már nem kisgyermek. Mulatságra érkeznek a vendégek a Capulet-családhoz. Rómeó, Mercutio és Benvolio is be szeretnének surranni a bálba, azonban baljóslatú jelenés részesei lesznek: Mab, a boszorkánykirálynő hívja táncba őket. A bálban Rómeó és Júlia első pillantásra egymásba szeretnek. Júlia megismeri Parist, kijelölt vőlegényét, akinek közeledését elutasítóan fogadja.
Zeffirelli és Shakespeare szerző: Kinga Manapság egyre kevesebben értik mi végett olyan híres a Franco Zeffirelli féle Rómeó és Júlia film. Miattuk is vessünk egy közelebbi pillantást e műre, hátha felfedezzük miért ez a legszebb és legsikeresebb Rómeó és Júlia a vásznon? A titok talán a részletekben rejlik. A helyszín maga Verona és környéke, a díszletek, a jelmezek híven árasztják a reneszánsz hangulatot. A ruhák mind a legjobb minőségű francia bársonyokból és brokátokból készültek, gondosan ügyelve arra, hogy autentikusak legyenek. Az épületekről árad a kor olasz szellemisége, mely nem is olyan nehéz, tudván azt, hogy a híven megmaradt, régi kastélyokban és a St. Pietro templomban zajlott a forgatás. Ám a belső tereken látszik a sok munka és, hogy nagy hangsúlyt fektettek a fények, díszletek beállítására. Ezen túl Federico Fellini állandó alkotótársa Nino Rota segít még a reneszánsz hangulat megteremtésében. Mint említette abból a shakespeare-i gondolatból indult ki, hogy a muzsika a szerelem tápláléka, így végül nem csak a dráma, hanem a zene középpontja is a szerelem körül forog.
Tybalt felismeri a hívatlan vendégeket, éktelen haragra gerjed, de a ház ura, Capulet lecsillapítja. Mercutio mókázása nemhogy enyhítené Tybalt dühét, még jobban sérti önérzetét. A mulatság végén a vendégek távoznak, Rómeó pedig bemászik a ház elcsendesedett kertjébe, ahol megpillantja az erkélyen ábrándozó Júliát. A két fiatal boldogan talál egymásra. II. felvonás Verona főterén ünnepi sokadalom: Mária-körmenet, mutatványosok, vidáman szórakozó tömeg. Júlia dadája "elegánsan" érkezik fiatal úrnője üzenetével. Rómeó követi a Dadát Lőrinc barát kápolnájába, ahol a pap összeadja a két szerelmest. A piactéren Tybalt Mercutiót keresi, viszonozni szeretné az előző esti tréfát. Kölcsönös sértegetés és gúnyolódás után kardot rántanak. A mestervívó Tybalt halálosan megsebesíti a végig bohóckodó Mercutiót. Ő még haldoklása közben is színészkedik, de utolsó pillanataiban mindkét családot megátkozza. Rómeó nem tud uralkodni magán barátja elvesztése miatt, ezért dühében megöli Tybaltot. Rómeót – akire a gyilkosság miatt a Herceg száműző ítélete vár – barátai elmenekítik.
III. felvonás Rómeó ideiglenes menedékre talál Lőrinc barát kápolnájában, ahová Júlia hívóüzenete is megérkezik. Nászéjszakájuk után Rómeónak menekülnie kell a törvény elől, így magára hagyja feleségét. Júlia ellenszegül szülei akaratának, nem akar Parishoz menni. Nem marad más választása, Lőrinc baráttól kér segítséget. A szerzetes azt ajánlja Júliának, hogy igya meg a tetszhalottá tévő szert, amitől a kellő pillanatban majd fel fog ébredni. Lőrinc barát szerint ez az egyetlen járható út. Szobájába visszatérve Júlia látszólag beleegyezik a Parisszal kötendő házasságba. Magára maradva megissza a mérget, így reggelre virradóra családja élettelenül találja ágyában. Temetési menet kíséri Júliát utolsó útjára, a Capulet-kriptába. A szülőket és a Dadát megtörte a bánat. A gyászolók távozása után érkezik Rómeó, aki halottnak gondolja szerelmét, így nem lát más kiutat, és öngyilkosságba menekül bánatában. Lőrinc barát akkor érkezik, amikor Júlia éppen ébredezik. A pap rájön, hogy elkésett, így legalább Júliát megpróbálja megmenteni, de ő – halott férjét meglátva – szintén a halálba menekül, leszúrja magát.