Értékelés: 95 szavazatból 1348-at írunk, mikor Európára a pestis rémisztő és pusztító árnyéka vetül. Miközben a fekete halál tizedeli a lakosságot, félelem szülte babonás történetek terjednek az emberek között. Az egyik szerint van egy rejtett falu, hol a pestis nem szedi áldozatait: egy szellemidéző vissza tudja hozni a holtakat az élők közé. Ulric (Sean Bean - A gyűrűk ura, A trónok harca) rettegett lovag. Az egyház őt kéri fel, hogy derítse ki az igazságot a faluval kapcsolatban. Csatlakozik hozzá egy fiatal szerzetes és néhány katona is, ám az utazók legmélyebb rémálmaikban sem találkozhatnának azzal a borzalommal, amely a faluban vár rájuk. Stáblista:
Értékelés: 7 szavazatból A fekete halál néven emlegetett járvány a XIV. században az emberiséget sújtó megdöbbentő méretű váratlan járvány volt. Három borzalmas év alatt Európa lakosságának csaknem egyharmada elpusztult. Mindenki azt hitte, hogy az események a világvége előhírnökei. A páduai krónikások számára a pestis sokkal inkább jelentette a világ végét, mint Noé és az Özönvíz. A pestis alapjaiban rázta meg a jóléthez szokott, viszonylag jól benépesült Nyugat-Európa magabiztos társadalmát a XIV. század közepén. Ez a film nyomon követi a pestis terjedését és hatásait a középkori Európára. Ez a film izgalmas bepillantás az emberiség létének egyik legkegyetlenebb és legszörnyűbb időszakába, és közben jelentős történészek segítségével olyan kérdésekkel foglalkozik, mint a gyógyászat, a vallás, a babona és a társadalom.
Némi szerencsével ugyanis a kórokozó DNS-e hosszú ideig megőrződhet az áldozatok fogbelében, vagy a Yersinia pestis proteinjei nyomokban fennmaradhatnak a csontokban. Ám ha maradnak is ilyen anyagok, nehéz kimutatni, mivel a minták az évszázadok folyamán szennyeződhetnek. A Barbara Bramanti, a mainzi Johannes Guttenberg Egyetem antropológusa által vezetett kutatócsoportnak tíz francia, angol és holland áldozat földi maradványaiban sikerült kimutatni a Yersinia pestis specifikus genetikai anyagát. Mivel az olaszországi Parmából és a németországi Augsburgból származó mintákból nem sikerült kimutatni a pestisbaktériumot, ezeket az immunkromatográfia módszerével vizsgálták. Miután a kórokozó jelenlétét sikerült bizonyítani, a kutatók a baktérium 20 genetikai markerét vizsgálták, azt igyekezvén azonosítani, hogy a Yersinia pestis orientális vagy a Yersinia pestis medievalis pusztított-e. Mint kiderült, egyik sem, helyettük a kórokozó két teljesen ismeretlen válfaját fedezték fel, amelyek ősibbek voltak, és különböztek a korunkban Afrikában, Amerikában, a Közel-Keleten és a volt Szovjetunió némely térségében kimutatható baktériumoktól.
A férfit hamisan azzal vádolják, hogy részt vett egy robbantásban, Londonban,... több» dráma | életrajzi | háborús | thriller Hétszáz éve tartott már az írek véget nem érő harca az angol uralom ellen, amikor 1916-ban kirobbant a tragikus kimenetelű Húsvéti felkelés. 2021 filmek mozi. A vezetőket kivégezték, számtalan... több» akció | dráma | krimi | thriller Az ír származású new yorki rendőr, Tom O´Meara barátai ajánlására saját házában szállásol el egy fiatal emigránst, Rory Devaneyt, aki Észak- Írországból érkezik az... több» dráma | háborús | történelmi A Véres vasárnap című háborús dráma története 1972-ben játszódik Észak-Írországban. Ivan Cooper emberjogi aktivista mozgalma szerette volna, ha az IRA és a brit hadsereg... több» A számokban Tények, érdekességek: 81 042 Színész adatlapok: 759 764 További hírességek adatlapjai: 322 117 Ez a funkció csak a regisztrált felhasználóink számára érhető el
Szabó Győző azonos című önéletrajzi írásán alapuló alkotás főszerepeit Molnár Áron és Bányai Kelemen Barna játsszák.
Randal Olson adattudós 2014-es elemzése legalábbis ezt igazolja. Míg a játékfilmek a 30-as évektől a 60-as évekig folyamatosan hosszabbak lettek, 1970 és 1985 között átlagosan 10 percet veszítettek hosszukból, majd ismét "visszatértek" a 60-as évekbeli hosszukhoz. BAMA - A legújabb magyar mozifilmek mától elérhetőek a FILMIO-n. A X-generációs médiafogyasztók, valamint az idősebb Z-generációs huszonévesek – akik még emlékeznek a videókölcsönzésre – így lényegesen hosszabbnak érzik az új mozifilmeket. Mivel azok valóban hosszabbak lettek... A szuperhősök kora Míg az elmúlt évtizedekben sokkal szélesebb műfaji skálán mozogtak a sikersztorik, addig napjainkban szinte csak kimondottan hosszú sci-fik, Marvel-mozik, szuperhősös és fantasztikus filmek dominálják a filmszínházakat. A fordulópontot valószínűleg James Cameron 2009-es filmje, a 2 óra 42 perces Avatar jelentette. Az Avatar sikere arra ösztönözte a filmstúdiókat, hogy bátran készítsenek vizuális effektekkel teletűzdelt látványos gigafilmeket, mert azok megmozgatják a nézők fantáziáját, és kimozdítják őket a négy fal közül.