[13] A 18. századot megelőzően angolul az eseményt "pestis" -nek vagy "nagy pestis" -nek, "pestisnek" vagy "nagy halálnak" nevezték. [13] [14] [15] követően a járvány "a Fürste moreyn " (első marhavész) vagy "első döghalál" alkalmazták, hogy megkülönböztessük a 14. század közepén a jelenséget más fertőző betegségek és járványok pestis. [13] A 1347-járvány pestis nem hivatkozott kifejezetten a "fekete" a 14. vagy a 15. [ ellentmondásos] évszázadok bármely európai nyelven, de a "fekete halál" volt időnként alkalmazták halálos betegség előre. [13] A "fekete halál" -t csak az 1750 -es években használták angolul a pestisjárvány leírására; a kifejezést először 1755 -ben tanúsítják, ahol dánul fordították: den sorte død, lit. 'a fekete halál'. [13] [16] Ezt a kifejezést, mint a járvány megfelelő nevét, a svéd és a dán krónikások népszerűsítették a 15. században és a 16. század elején, majd a 16. és a 17. században más nyelvekre is átvitték, mint kalikát: izlandi: svarti dauði, németül: der schwarze Tod, és franciául: la mort noire.
A fekete halál ihlette, A halál tánca, vagy Danse Macabre, a halál egyetemességére vonatkozó allegória, gyakori festménymotívum volt a késő középkorban. A Tournai állampolgárok pestis áldozatait temetik el A zsidókat máglyán égetik el 1349-ben. Miniatűr a 14. századi kéziratból Antiquitates Flandriae A pestisfertőzött állatok világméretű elterjedése, 1998
Ez az elképzelés azonban S. Scott és C. Duncan szerint nem állja meg a helyét. Mindenekelőtt a bubópestis szorosan kötődik a rágcsálókhoz, illetve az általuk hordozott bolhákhoz, ám a fekete halál elterjedése nem erre utal. A járvány átkelt az Alpokon, és elterjedt Észak-Európában is, márpedig a bolhák szaporodásához e helyek túl hidegek. Továbbá, Marseille-től Párizsig napi négy kilométeres sebességgel terjedt, túl gyorsan ahhoz képest, ahogy a patkányok vándorolnak. Ráadásul a betegség terjesztéséhez szükséges patkányok egyáltalán nem éltek Európában. A középkorban kontinensünkön egyedül a fekete patkány, a Rattus rattus élt közel az emberi populációkhoz. Izlandon egyáltalán nem éltek patkányok, mégis sokan megbetegedtek. "Haláltánc". A halál a mindennapok témájává vált. A bubópestis valójában lassan, szétszórtan terjed. 1907-ben egy Indiában végzett brit vizsgálat azt mutatta ki, hogy a járvány fél év alatt mindössze 100 métert "haladt", de hasonló lassú terjedést figyeltek meg 1899-ben Dél-Afrikában is.
A kór mindkét változata antibiotikus kezelés nélkül néhány nap alatt halált okozhat. Begon szerint "a pestis hosszú idő után most először ismét felszálló ágban van, és Afrikában nagyobb fertőzéseket is tapasztalunk". Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) évente egy-háromezer megbetegedést regisztrált az utóbbi öt évben elsősorban Madagaszkáron, Tanzániában, Mozambikban, Malawiban, Ugandában és a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Az Egyesült Államokban is megbetegszikv évente tíz-húsz személy. E számoknál még ijesztőbb, hogy a 20. század viszonylagos inaktivitása után most egyre többször fordul elő tömeges fertőzés. Legutóbb 2006-ban a Kongói DK-ban ütötte fel a fejét a tüdőpestis több száz esettel. Begon és csoportja annak a lehetőségét kutatta, hogy milyen módszerekkel előzhető meg a kór a veszélyeztetett térségekben, ahol sokszor hiányoznak az életmentő gyógyszerek, és ahol esetleg a pestist biológiai fegyverként is bevethetik. "Fel kell ismernünk, hogy a pestist a történelem során már használták tömegpusztító fegyverként: a középkorban fertőző halottakat lőttek be kővetőkkel ostromlott várakba, idővel repülőgépről fertőzött bolhákat dobtak városokra vagy aeroszol formájában vetették be" - írják a szakértők tanulmányukban.
Színházi munkái, Krúdy-hangoskönyve és Arany János-estje, öt verseskötete, valamint a Visszaszámlálás című ironikus, képes önéletrajzi könyve után – Ezt nem lehet megúszni címmel nemrégiben megjelent első önálló prózakötete – tizenhét írással. Bereményi Géza a Nagyok c. portréműsor vendége – előzetes/ ajánló a november 4. -i adásból. HÍR: VII. Keresztény színházi fesztivál a fővárosi Újszínházban aznap este SZAKRALITÁS A MŰVÉSZETBEN címmel kerekasztal beszélgetés lesz, 19. 00-tól pedig Böjte Csaba és színjátszói lépnek fel A muzsika hangja c. előadással November 4. -én érkezik a mozikba a Magyar passió című film, amely az 1950-es évek azon vészterhes időszakát idézi fel, amikor a kommunista diktatúra erőszakszervezete, az ÁVH brutális támadást indított a hazai szerzetesrendek, egyházi közösségek, a kereszténység ellen. A történelmi filmet Eperjes Károly színművész rendezte, akit az egyik főszerepben is láthatunk. Kalendárium – Kossuth – november 4. csütörtök, 15:32 Szerkesztő: Kádár Dóra Tovább a műsoroldalra >>>
November 4-e nemzeti gyásznap.
2021. november 3., 23:17 November 4-ét nemzeti gyásznapként tarjuk számon. E napon az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének áldozatait gyászoljuk. Fejet hajtunk hőseink és a forradalmat követő megtorlás áldozatainak emléke előtt. "Itt a Magyar Írók Szövetsége! A világ minden írójához, tudósához, minden írószövetségéhez, akadémiájához, tudományos egyesüléséhez, a szellemi élet vezetőihez fordulunk segítségért. Kevés az idő! A tényeket ismeritek, nem kell ismertetni. Segítsetek Magyarországon! Segítsetek a magyar népen! Segítsetek a magyar írókon, tudósokon, munkásokon, parasztokon, értelmiségi dolgozókon! Segítsetek! Segítsetek! Segítsetek! " Ezek Háy Gyula író mondatai. 1956. november 4-én reggel 7 óra 57 perckor hangzottak el a Kossuth Rádióban. A Magyar Írók Szövetségének felhívását a rádió elestéig többször felolvasta Háy Gyula – akit a megtorlások idején hatévnyi börtönre ítéltek – és felesége, négy nyelven. Aztán 8 óra 7 perckor a rádió adása zene közben megszakadt… E tragikus nap hajnalán támadta meg a szovjet hadsereg Magyarországot.
A forradalomban való részvételért kivégzettek száma (az eltérő adatokat közlő források szerint) 220-340 volt. Koncepciós per után végezték ki a forradalom vezetőit: Nagy Imre miniszterelnököt, Maléter Pál honvédelmi minisztert, Gimes Miklós újságírót. Szilágyi József – Nagy Imre személyi titkára – ügyét elkülönítették, őt 1958 áprilisában végezték ki, Losonczy Géza államminiszter a per tárgyalása előtt, máig tisztázatlan körülmények között halt meg a börtönben. A megtorlás részeként ezreket ítéltek börtönbüntetésre, internálásra. November 4-én hosszú évek óta megemlékeznek az 1956-os események áldozatairól, ezt a napot a kormány 2013-ban hivatalosan is nemzeti gyásznappá nyilvánította. Nemzeti gyász esetén Magyarország lobogóját az Országház előtt ünnepélyes keretek között, katonai tiszteletadással felvonják, majd félárbócra eresztik. A törvényben meghatározott középületekre zászlóhasználat esetén gyászlobogót kell kifüggeszteni, lobogóhasználat esetén Magyarország lobogóját és az európai lobogót félárbócra kell ereszteni.
A november 4-i adás tartalmából. November 4., nemzeti gyásznap. 1956, a ázadA gyerekek fiatalok számára miként lehet elmagyarázni e nap jelentőségét illetve a nemzeti gyásznap jelentését? A szülők és a pedagógusok is tehetnek ennek érdekében. Hogyan lehet az oktatásban elhelyezni, a fiatalok számára befogadhatóvá tenni a nemzeti gyásznapo(ka)t? Mit tehet az iskola, milyen eszközeik vannak? Mi a szülő felelőssége ebben a témakörben? A szövetkezetekről szóló törvény júliusi módosítása évente több tízezer kisgyermekes édesanya – és édesapa – számára nyitja meg az utat, hogy a gyermeknevelés mellett rugalmas feltételekkel munkát vállalhasson. A jogszabály azt teszi ugyanis lehetővé, hogy a kisgyermekkel otthon maradó szülők szövetkezetet alakíthassanak, vagy szövetkezetbe lépjenek be, mely az általános munkajogi korlátoknál rugalmasabb feltételeket biztosít számukra, így a munkájuk tartalmát, módját és mértékét az érintettek maguk dönthetik el, illetve járulékkedvezmény is megilleti a szövetkezeti tagokat.
1958-ban bírósági ítélet nyomán életükkel fizettek a vezető személyiségek: Nagy Imre, Maléter Pál, Gimes Miklós, Losonczy Géza és Szilágyi József. Forrás: mú Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.