A kellemetlen közérzet, ájulás, szédülés, vérnyomás-ingadozás, túlzott fáradtság, alvásproblémák, idegesség és még számtalan jele lehet, ha a szervezetünk nehezen alkalmazkodik a hőséghez. Vehetjük ezt figyelmeztető vészjelzésnek is. A szervezet még működik és egészséges, de segítségre szorul, hogy ezt meg is tudja tartani! Stressz a szervezetnek A nyári szezonban általában többet utazunk, kimozdulunk a hétköznapi rutinból. Van időnk új tájakat felfedezni, új ételeket megkóstolni, új emberekkel ismeretséget kötni. Sokak pihenését nehezítik meg azonban váratlan betegségek, rossz közérzet, kellemetlen élmények. A hőségen túl ilyenkor komoly stresszt okozhat a szervezetnek a túlzott napozás, evés-ivás, a fertőzésekkel terhelt strandvizek is. Gyakran zavarják meg a pihenést nőgyógyászati fertőzések, gombás lábfertőzések, vírusos szemölcs, vagy gyomorrontás. Gyenge immunrendszerre utal a gyakori megbetegedés: gyulladás is állhat a hátterében - Egészség | Femina. Ezek is figyelmeztető jelek lehetnek, amire szintén oda kell figyelnünk! Nyárélmények tudatosan Ha tehát nyáridőben komolyabb fertőzést, kiütéseket tapasztalunk, ha megbetegszünk, vagy tartósan rossz a közérzetünk, vegyük ezt szervezetünk figyelmeztetésének.
Bizonyos diéták hatására szintén kialakulhatnak energiahiányos állapotok, illetve sokak táplálkozása valamilyen ételérzékenység miatt válhat egyoldalúvá, ami vitaminhiányt és az immunrendszer meggyengülését eredményezheti. A HLA-DQ2 és HLA-DQ8 gének jelenléte utalhat például cöliákiára, vagy más néven gluténérzékenységre - magyarázta Dr. Pintér Erzsébet. Gyenge immunrendszer vérkép mcv. Ennek a két génnek a jelenléte nem jelenti azt, hogy az illetőben már kialakult ez az autoimmun betegség, nagy esélye van azonban annak, hogy az élete folyamán valamikor jelentkeznek a panaszok. Az érzékenység bélbiopsziával mutatható ki.
A Há oldalain található információk, szolgáltatások tájékoztató jellegűek, nem helyettesíthetik szakember véleményét, ezért kérjük, minden esetben forduljon kezelőorvosához!
Az I. világháborút lezáró fegyverszüneti egyezményt 100 éve, 1918. november 11-én írták alá a compiégne-i erdőben, amely napra azóta az egykori szövetséges hatalmak nemzeti ünnepként tekintenek. Az 1914 júliusában kitört I. világháború a központi hatalmak vereségével ért véget. A nagy háború, azaz az I. világháborút lezáró, a franciák által diktált fegyverszüneti egyezményt 1918. november 11-én írták alá Németország képviselői – a vereséget elismerve – a compiégne-i erdőben egy vasúti kocsiban írták alá a fegyverszüneti megállapodást az antanthatalmak képviselői előtt. Ezzel az aláírással ért véget a hozzávetőleg 10 millió ember életét követelő világháború. Erre a napra azóta az egykori szövetséges hatalmak nemzeti ünnepként tekintenek. A megemlékezés egyik leghíresebb jelképe a vörös pipacs, mely motívum leginkább az Egyesült Királyság területén terjedt el. Az első világháborúban ugyanis olyan újfajta, pusztító erejű hadieszközöket vetettek be, amelyek korábban nem tapasztalt mértékű emberáldozatokkal jártak.
Megtakarítás: 1. 430 Ft translation missing: 7. 160 Ft - 5. 730 Ft az ÁFA értékét tartalmazza Fedezze fel az első világégés történetét szerkesztőségünk tematikus válogatásából! 2017/10. Forradalmak 2015/1. A nagy háború 1914-1918. 2018/5. Nagy háború 100. 2015/3. Haditengerészet az I. világháborúban 2016/8. Verdun 2014/9. Isonzó - Doberdó - Caporetto 2011/5. Párthadseregek - megszállások 2015/11. Gróf Tisza István Archívumunk e féltve őrzött, utolsó példányait most kedvezményes áron szerezheti meg.
A németek haladéktalanul szabadon bocsátják a hadifoglyokat. A német hadsereg 5 ezer ágyút, 25 ezer géppisztolyt és 1700 repülőgépet, illetve 5 ezer mozdonyt, 150 ezer vasúti kocsit és 5 ezer teherautót átad a szövetségeseknek. A német flottát lefegyverzik, de a kikötők blokádját nem oldják fel. A négy éves háború ugyanis olyan hadtechnikai innovációkat hozott magával, amelyek korábban nem tapasztalt mértékű pusztulást és emberáldozatokat hagytak maga után. 1914. és 1918. között a harckocsin és a géppuskán kívül több olyan hadtechnikai újdonság mutatkozott be, amelyek meghatározták az I. világháború nagy csatáinak eredményét, majd a végkimenetelét. A háború utolsó időszakában a szövetséges ezredesek sorsdöntő csatára készültek, korábban nem látott hadi innovációkkal és csapatmunkával akartak véget vetni az éveken át tartó háborúskodásnak. Az úgynevezett " All Arms Warfare" hadviselést a tankok, a gyalogság, a tüzérség, valamint a légierő hadmozdulatainak összehangolása jellemezte. Emellett fontos technikai újítás volt az a hangradar, amely mikrofonok segítségével képes volt meghatározni, honnan érkezik az ellenséges lövedék.
Németország emellett légierővel sem rendelkezhetett. A németeknek eljárást kellett indítaniuk a császár ellen az elkövetett háborús bűnökért, más vezetők ellen pedig az agresszív háború kirobbantásáért. A lipcsei tárgyalások főként felmentésekkel végződtek, anélkül, hogy a császár vagy bármelyik fontos nemzeti vezető jelen lett volna a vádlottak padján, ezért még Németországban is kirakatpereknek tekintették őket. Az újonnan megalakult német demokratikus kormány a versailles-i békeszerződést "békediktátumnak" (Diktat) tekintette. Franciaország, amely a "nagy négyes" többi tagjánál nagyobb anyagi veszteségeket szenvedett, ragaszkodott a szigorú feltételekhez, azonban a békeszerződés összességében nem rendezte az I. világháborút kirobbantó nemzetközi viszályokat. Ellenkezőleg, inkább akadályozta az Európán belüli együttműködést, és elmérgesítette azokat a háborút okozó problémákat. A háború szörnyű áldozatokat és rengeteg emberéletet követelt minden oldalon, és a veszteségek óriási súlyként nehezedtek a legyőzöttekre és a győztesekre is.
E lépéssel az 1914 óta kiépített angol tengeri blokádot próbálta enyhíteni, és megakadályozni, hogy az USA-ból szállított utánpótlás eljusson az antanthoz. Az USA számára ez a német lépés remek ürügyként szolgált a beavatkozásra, így 1917. április 6-án hadat üzent Németországnak. Ez a fejlemény komoly segítséget jelentett a briteknek és a franciáknak, különösen azután, hogy Oroszországban olyan események következtek be, amelyek megrendítették az antant helyzetét. Mi történt Oroszországban? 1917 februárjában a háborús nélkülözés, az emberek nyomora Szentpéterváron forradalmat robbantott ki, aminek hatására II. Miklós cár lemondott a hatalmáról. A helyére kerülő Ideiglenes Kormány azonban nem volt képes megállítani az állam és a hadsereg felbomlását. A keleti fronton 1917 nyarán még megpróbálkozott egy utolsó nagy rohammal, ez volt az úgynevezett Kerenszkij-offenzíva. A támadás néhány héten belül összeomlott, tovább súlyosbítva az ország belső problémáit. Október végén a belpolitikai bizonytalanságot kihasználva a bolsevikok Lenin vezetésével átvették a hatalmat.