A nagy szűrő a Fermi-paradoxon egyik feloldása. Korábban már írtunk magáról a paradoxonról, illetve annak egy militáns, nem túl megnyugtató feloldásáról, a sötét erdő elméletről. Mindenestre gyorsan összefoglaljuk ismét a paradoxon lényegét: minden okunk megvan arra, hogy feltételezzük, a megfigyelhető világmindenségben található számtalan naprendszerben több olyan, a Földhöz hasonló bolygó is akadhat, amely legalább tömegében és hőmérsékletében hasonlít a planétánkhoz, és ahol egy a miénkhez hasonló, fejlett civilizáció megszülethetett. Az is feltételezhető az Univerzum kora alapján, hogy legalább egy ilyen civilizáció mostanra akár meg is hódíthatta a saját galaxisát, sőt akár túl is léphetett annak határain, és más galaxisokba is eljuthatott. Megfigyeléseink alapján azonban ilyesminek semmi jele – ahogy ez ügyben többen is leírták: süketítő a csönd. A kérdés, hogy miért. Sötét erdő teória – hátborzongató elmélet arról, hogy miért nem léptünk még kapcsolatba földönkívüli civilizációval A NASA vezetője úgy nyilatkozott, hogy az univerzum hatalmas, ám nem vagyunk benne egyedül.
Egyelőre azonban még senkivel sem tudtunk kapcsolatot létesíteni – és akad rá egy ijesztő elmélet, hogy miért nem. A nagy szűrű elméletet a paradoxonra Robin Hanson találta ki a kilencvenes években, és bár ez kevesebb csillagközi agresszivitást tartalmaz a sötét erdő teóriánál, nem kevésbé félelmetes végkicsengéssel (sőt) bír fajunk számára, különösen manapság. A nagy szűrőt a leginkább talán úgy érdemes megközelíteni, mint egy valószínűségi korlátot – vagyis egy vagy több rendkívül valószínűtlen lépést jelent azon evolúciós átmenet során, amely egy olyan, a földihez hasonló, intelligens civilizációhoz vezetne, amely érzékelhető lenne a jelenlegi megfigyelési technikáinkkal. Közelítsük meg a dolgot úgy, mint próbák sorozatát – egy-egy fajnak bizonyos próbákat kell teljesíteni ahhoz, hogy intelligens, csillagközi civilizációvá váljék. Ezen próbák (legalább) egyike azonban közel lehetetlen, és szinte mindenki elbukik rajta, és ez az oka, hogy nem találkoztunk még ilyen civilizációval. Maga a próba szó azonban némileg félrevezető, hiszen tehát inkább valószínűségekről van szó, arról, hogy bizonyos esemény vagy események bekövetkeznek-e a saját természetes lefolyásuk szerint.
Mivel sci-fi, senkit nem fog meglepni, hogy a történet a jövőben játszódik, és vannak benne földönkívüliek. Itt azonban nagyjából vége is a kiszámíthatóságnak. A könyv tele van izgalmas fordulatokkal, előre nem látható eseményekkel (amikről tényleg egy szót sem lehet elárulni). Vannak azonban elméleti eszmefuttatások is benne, és ezek szerintem megoszthatóak. Az egyik legizgalmasabb gondolatkísérlet például a Sötét Erdő-elmélet. Ennek lényege, hogy az univerzum tele van végtelen számú intelligens élettel. Nem vagyunk egyedül - ez azonban egyáltalán nem jó hír. Mert nem tudjuk, hogy ebben a sötét erdőben (ami a világegyetem), milyen faj és kultúra talál ránk nyilvánvaló véletlenségből, és ő milyen szándékkal érkezik. Így alapvető érdeke minden intelligens lénynek, hogy elrejtőzzön ebben a sötét erdőben. Totális izgalom a könyv: fantasztikusan megmozgatja az agyat, legyűgöz és magával ragad. Szerintem nemcsak hard core sci-fi rajongó fiatalok élvezhetik, hanem minden szobájába rostokoló kamasz.
Többen viszont – köztük például az elhunyt fizikus, Stephen Hawking – kritizálták a METI projekteket. David Brin asztrofizikus és író pedig úgy gondolja, hogy Shostak túl nagyvonalú azzal kapcsolatban, hogy mit venne észre belőlünk egy földönkívüli civilizáció több száz vagy akár több ezer fényév távolságból. Brin szerint ugyanis addig nem látszódunk, amíg erős, pontosan irányzott jeleket nem kezdenünk el sugározni – ahogy azt egyébként többen javasolták a METI-projektek keretében. Brin szerint az eddig küldött fizikai adathordozókat (a Pioneer és a Voyager szondákon például) nagyon kicsi eséllyel találja meg bárki, így szinte kizárólag az említett, megfelelő írányba továbbított és erős jelek fedhetnének fel minket. Brin és Hawking aggályait többen is osztják – ez vezetett oda, hogy több mint két tucat tudós és feltaláló (köztük Elon Musk) közösen aláírt egy nyilatkozatot 2015-ben, amely a METI programokkal kapcsolatban moratóriumot kért, amíg az ügyben nem születik globális tudományos, politikai és humanitárius diskurzus.
Kínait és nem-kínait egyaránt. Cixin Liu: A halál vége Eredeti cím: 黑暗森林 Fordító: Dranka Anita Kiadó: Európa Kiadó Kiadáséve: 2019 Oldalszám: 801 Értékelés: 8/10raptor Rengeteg szimbólumot használ, egész történetszálak, közbeékelt mini-történetek épülnek fel arra, hogy többszörösen kódolt jelentéstartalmukat megfejtve hozzásegítsék a szereplőket a háború következő lépésének megtervezéséhez. Ezek a közbeékelések is ugyanazt a célt szolgálják, mint a korábban felépített, majd elvesztett történetszálak: hosszasan ágyaznak meg a későbbi csattanónak. A szövegből árad a keleti fegyelmezettség, valamint a naiv elképzelések sokasága. Cixin Liu értelmezésében az emberiség a jövőben egy megértő, a kríziseket jól és viszonylagos higgadtsággal elviselő közösség, akiknek ha azt mondják, költözzön be az utolsó emberig Ausztráliába, akkor gyakorlatias megoldásokkal és többnyire fegyelmezetten megteszi azt. A legfontosabb szereplők mind kínaiak, rajtuk múlik az emberiség sorsa, ezért időnként hajlamosak leszünk olvasás közben a Földre egyfajta Óriás Kínaként tekinteni.
Ugyan a tesztben szereplő kivitel már nem található meg a kínálatban, de a jelenlegi listán lévő árak is jól szemléltetik, miért lehet jó vásár a Duster. Az alap Access, 1. 6-os, 114 lovas motorral 2. 860. 000 forintba kerül, a legdrágább, Exception változat, 1. 5-ös, 109 lóerős dízel erőforrással is befér ötmillió alá, egészen pontosan 4. 950. 000 forintot kell érte fizetni. A két véglet között lehet még bőven válogatni, a 3 év, vagy 100. 000 kilométer garancia azonban közös tulajdonság. Milliókkal olcsóbb, mint az összes többi SUV - Dacia Duster (2022) menetpróba. Ár/érték arányban a Dacia Duster előkelő helyen szerepel, aki teheti, menjen el vele egy próbakörre, engedje el kicsit a márkafüggőségét, és az alapján alkossa meg véleményét. A tesztlehetőségért köszönet az Autó Triplex Kft. -nek! Bense Róbert
Rideg, mégis élhető A beltér sötét műanyagjai rideg hatást keltenek, itt is szatén betétekkel igyekeztek feldobni a hangulatot, van bőrhatású kormány és váltógomb, sőt textil betéteket kaptak az első ajtók könyöklői, így kevésbé törte a bütykömet egy-egy hosszabb út során. Az új szövetkárpittal borított ülések Duster feliratosak, a fejtámlákat slankították, amolyan Volvós kialakítást kaptak. Az utasülés magassága állítható csupán és a derekat is csak ez tudja támasztani, a könyöklő 1, 1 liternyi holmit tud elnyelni és immáron húzni-vonni is lehet a tetejét. A 8 colos központi kijelző mellől lekerült az USB port, de így is kapunk 2-2 csatlakozót az első és a hátsó sorban egyaránt. Nem gáz a gáz: vezettük az új Dacia Dustert | Autoszektor. A multimédia mindenféle sallangoktól mentes, roppant egyszerű grafikai megoldásokkal, de stabilan és borzasztó gyors reakcióidővel működik. Ugyanilyen gyorsan jelenik meg rajta az Apple CarPlay. Az első üléseken található ülésfűtés és teljes értékű pótkerék feláras extra, a 4x4-es változat esetében 34 literrel kisebb, 411 literes csomagteret kapunk, ami az ülések lehajtásával 1444 literre növelhető.
57 köbméterig lehetett bővíteni. Az 1. 5-ös, 109 lóerős dízelmotor jól teljesített, erőművet azért nem kell várni (főleg nem Eco-módban), a Duster 13 másodperc alatt volt százon, végsebessége 168 km/óra (gyári adat). A hangszigetelésen szintén sokat javítottak, némi szélzaj azért időnként beszűrődött, de jóval csendesebbnek hatott, mint az elődje. A dinamikája rendben volt, igazán masszívnak érződött az 1325 kilogrammos Dacia, magasságához képest stabilnak bizonyult, futóműve ugyan nem finomkodott, de ezt bőven meg lehetett bocsájtani. Terepen volt igazán elemében, ami nem is csoda, magassága 21 cm, első terepszöge 29. 3, hátsó terepszöge 34. 9, áthaladási szöge pedig 23 fokos. Húzósabb körülmények között a Lock üzemmód képes biztosítani a hatékony haladást. A hatgangos váltót szokni kellett, rövid fokozatok jellemezték, de pontos és jól használható volt. A fogyasztás kiemelendő, az 5. 9 literes vegyes "étvágy" nagyon jó adatnak mondható, még úgy is, hogy a gyári értéket nem sikerült megközelítenem, persze hozzá kell tennem, hogy a tesztutak alatt bejártam minden bejárhatót, nyilván a katalógusban szereplő infók némileg megfontoltabb mérések alapján születtek.
Terhelhetőség: 550 kg. Csomagtartó térfogata: 408/1570 l. Üzemanyagtartály térfogata: 50 l. Menetteljesítmények, fogyasztás. Gyorsulás (0-100 km/óra): 12, 8 mp. Végsebesség: 160 km/óra. Átlagfogyasztás: 8, 0 liter/100 km. Tesztfogyasztás: 10, 3 liter/100 km. Szén-dioxid-kibocsátás: 185 g/km.