Forrás: Fortepan/Urbán Tamás Az UAZ 452-esekből a vidéki menőállomások szegleteiben is bevetésre várt egy-két példány, betegterük jellegzetessége a hordágy melletti hosszanti pad – a rugózás miatt is rázósak voltak a bevetések. Forrás: Kresz Géza Mentőmúzeum Hólánc híján olykor emberi erő segített az igazán havas útviszonyoknál, a mentősök pedig nagyra tartótták a masszív UAZ-terepmentőket, amelyeket 1995-ben váltottak le a Mitsubishi L300-asok. Mitsubishi L300 4x4 kardántengely hátsó,rövid az autó. | Racingbazar.hu. Forrás: Fortepan/Urbán Tamás Az OMSZ működésének 25. évfordulóján, 1973-ban hosszú szünet után újra nyugati modell érkezett, először természetesen a Markó utcai központba: a modern felépítésű Mercedes-Benz O309-es. Forrás: Kresz Géza Mentőmúzeum Ezeket az idővel a Roburokat is nyugdíjazó, 2, 3 literes, 90 lóerős, benzines rohamkocsikat a sofőrök és szerelők társadalmi munkában alakították át mentővé, az utas- és betegterük nem volt elválasztva. Forrás: Fortepan/Urbán Tamás Különleges színfoltok volt a furgonokból kialakított mentőállományban a GAZ-24 Volga kombik, amelyek elég hosszúak voltak ahhoz, hogy egy hordágynak lehessen helyet kialakítani bennük.
Ezek voltak az említett Granit, illetve a rohammentőként szintén használt Garant modellek utódjai a kelet-német gyárból. Forrás: Fortepan/Székely Tamás Impozáns méretei lehetővé tették, hogy a Robur Magyarországon kialakított, hátul kétszárnyas ajtón is megközelíthető betegterébe emelhető hordágy, mosdókagyló és fiókos szekrénysor kerülhessen. Eladó mitsubishi l300 - Magyarország - Jófogás. Forrás: Bár a 70 lóerős, benzines Robur LO 2500 menetteljesítményei gyengék voltak, szerették a mentősök, sok magyar nagyvárosban használták. Ma egy panorámaablak nélküli replika áll a mentőmúzeumban. Forrás: Kresz Géza Mentőmúzeum Ami az eset- és szállítókocsikat illeti, a hatvanas évek elején megkezdődött a régóta várt egységesítés, ami megkönnyítette az alkatrészellátást és a szervizelést. A lengyel Nysa gyár lett az OMSZ partnere. Forrás: Fortepan/Gábor Viktor Óriási mennyiségben érkezetek az új mentőautók (két évtized alatt 8100 darab), amiben szerepet játszott az is, hogy nem voltak túl tartósak, néhány év után elhasználódtak, és selejtezték őket.
Forrás: Fortepan/Urbán Tamás A gyakorlatban ezek a 2, 4-es, benzines gépek parancsnoki járműként szolgáltak, a megyei főorvosok ilyennel ellenőrizték a mentőállomásokat, vagy szálltak ki a súlyos balesetek helyszínére koordinálni. Forrás: Kresz Géza Mentőmúzeum Egy kelet-német rohamkocsival, a Barkas B-1000 SMH 3-mal indítottak tesztüzemet a nyolcvanas években. Felmenőjéből, a Framo V901/2-ből évtizedekkel korábban jó néhány futott magyar mentőként. Forrás: Országos Mentőszolgálat Ám a jellegzetes formájú, magasított tetős, hátul Wartburg-lámpás modell nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: az 1000 köbcentis, kétütemű motor nehezen birkózott meg a jelentős tömeggel. Forrás: Országos Mentőszolgálat A nyolcvanas évek második felében újra Mercedes rohammentők érkeztek, méghozzá a "brémai furgon" néven ismert T1-es sorozat példányai, immár modern, fekete hűtőmaszkkal és lökhárítókkal. Kék fény, fehér kasztni, zöld hordágy: apáink korszakának mentőautói - galéria. Forrás: Kresz Géza Mentőmúzeum Ezek a 310-es típusjelzésű modellek is benzinmotort kaptak (2, 3 liter, 105 lóerő) a gazdaságos, de gyenge dízelek helyett, ötsebességes váltóval.
Forrás: Fortepan/Berkó Pál Fontos célkitűzés volt az egységes járműpark, az első ilyen esetkocsinak 1948-ban a szűkös betegterű, 35 lóerős Fiat 1100 BLR-t használták. Már fehérre fényezték, de kék villogó helyett csak zászlója volt. Forrás: Fortepan/Magyar Rendőr Európában először nálunk álltak szolgálatba rohamkocsik, életmentő felszerelésekkel. A képen egy kelet-német, léghűtéses Phänomen Granit látható (ez volt a Roburok elődje), épp egy baleset után. Forrás: Fortepan/Magyar Rendőr 1957-ben, a forradalom leverése után a Vöröskereszt adományaként érkezett egy Opel Blitz és két Dodge Job Rated rohamkocsi. Utóbbi 3, 8-as, hathengeres, 92 lóerős motorjával gyorsnak számított. Forrás: Kresz Géza Mentőmúzeum Két évvel később itthon átépítették a Dodge-ok betegterét modern berendezésekkel (EKG, intubáló felszerelés lélegeztetőgép). Az egyik példány fennmaradt, ma a Kresz Géza Mentőmúzeumban áll. Forrás: Kresz Géza Mentőmúzeum Csak 1964-ben, a Roburok érkezésével vonták ki forgalomból a Dodge-okat.
Főoldal Rólunk Vásárlási feltételek Adatvédelmi nyilatkozat Garancia Kapcsolat mitsubishi, l300, l 300, jobb, bal, külső, belső, féltengely, csukló, szimering, erőátviteli, alkatrész,
Ha a kor Lada, Moszkvics rendőrautóról is nézne egy galériát, írja be a keresőbe: Kék fény, traffipax és Ötvös Csöpi szelleme Forrás: Fortepan/Urbán Tamás
A sakkozógép már a maga korában is világhírnévre tett szert, hiszen Kempelen és későbbi tulajdonosai egész Európát és Észak-Amerikát bejárták ezzel a "bűvészmutatvánnyal". A korabeli közönséget ámulatba ejtette, hogy a sakktábla másik oldalán ülő török bábu úgy játszik akár egy igazi ember. A korabeli legendák azt rebesgették, hogy egy ember van a gépben, de lelepleződésre soha nem került sor. Kempelen Farkas (Wolfgang von Kempelen) Mária Terézia utasítására 1769-ben fogott neki a sakkautomata megépítésének, amelyet 1770 elején már be is mutatott az udvar előtt. A korabeli feljegyzések szerint a "Török" első kihívója Cobenzl gróf volt. Ettől kezdve csak a "Törökként" emlegetett gép nagy karriert futott be európai körútján. Olyan neves emberekkel játszott, mint Benjamin Franklin vagy Napóleon. A "Török" titkát senkinek nem sikerült megfejtenie, ezért évszázadokon keresztül foglalkoztatta a művészeket, tudósokat és a laikusokat. Ennek köszönhetően pedig számos feljegyzés és rajz született a sakkozó "Törökről".
Kempelen Farkasról mindenkinek a sakkozógép jut eszébe először, pedig azt parancsra készítette, ami ékesen mutatja, hogy egy alkotás ismertsége semmilyen kapcsolatban nincs létrehozásának körülményeivel. Kempelen a 18. század végének kivételesen tehetséges műszaki alkotója volt, számos rendkívüli művet hozott létre, ezek közül most a gőzgép tökéletesítéséről, a vakírásról és a beszélőgépről ejtünk néhány szót. Kempelen Farkas ír betelepített családból származik (Nagyapja még "Kemplen"-nek írta a nevét), és Pozsonyban, az Osztrák–Magyar Monarchia harmadik legnagyobb városában élte le életét 1734-től 1804-ig. Meglehetősen jó nevelést kapott, nyolc nyelven beszélt, verseket és színdarabokat is írt, jól rajzolt: egyetlen fennmaradt arcképe hiteles – mert önarckép. Mária Terézia polgári törvénykönyvét 21 éves korában fordította le latinról németre, hogy a magyar nemesség minden egyes tagja ismerhesse és végrehajthassa a jobbágyfelszabadítás törvényeit. A fordítást egy meghallgatáson sikerült eljuttatnia az uralkodónőhöz.
Amikor Kempelen Nepomuki János átvette a birtokot, már kastélyként emlegetik a rendház épületet. A Kempelen család ettől kezdve viselte a pázmándi előnevet. A székesfehérvári kőműves, Johann Michael Grábner részletes rajzot készített a kastélyról és a melléképületekről. A kastély két traktusból állt. Az első a kamrával kezdődött, azt követte az éléskamra, az étkező és a fürdőház, végül egy nagyméretű sarokszoba. Mindkét traktus felső szintje hat szobából és folyosóból állt. Az L alakú kastélyhoz pince és szeszfőzde tartozott. Az épület ugyanezt a képet tükrözi ma is. A kapu záróköve megőrizte a jezsuita rend címeréből ismert IHS monogramot. A nyolc nyelven beszélő Kempelen Farkas, korának zseniális mérnöke, polihisztora maga is a pázmándi előnevet használta, valószínűleg járhatott is a család pázmándi kastélyában. Hihetetlen tehetséggel, fantáziával, szorgalommal áldotta meg a sors. Amikor a császárnő himlőben megbetegedett, mozgatható ágyat készített számára, belopva ezzel magát a kegyeibe.
[2] A Török túlélte Kempelent, végigtúrázta Európát és Észak-Amerikát és szinte mindig nyert, míg 1854 -ben Philadelphiában egy tűzben megsemmisült. Hosszú útja során legyőzte többek közt Napóleont és Benjamin Franklint. Bár korábban is sokan sejtették, hogy a gép titka a benne elrejtett emberi kezelő, e titkot csak 1857 -ben próbálta leleplezni nyíltan a The Chess Monthly című rövid életű amerikai sakklap, amely gyakorlatilag csak erről a tettéről emlékezetes. Kempelen, aki komoly tudós volt, azzal hárította el a gyanút, hogy a játszmák előtt elöl és hátul is feltárta a gép mechanikáját, ajtókat kinyitva. [3] Évtizedekkel később Edgar Allan Poe Maelzel sakkjátékosa című esszéjében írta le ezt a szertartást. [4] Érdekességek [ szerkesztés] Szintén Töröknek hívják a Terminátor – Sarah Connor krónikái filmsorozatban azt a sakkprogramot, melyből később a Skynet fog kifejlődni. Az Időfutár című ifjúsági rádiójátékban- és regényben is fontos szerepet kapott időgépként. Irodalom [ szerkesztés] Atkinson, George.