/Szkéné Tasnádi István: A fajok eredete Általános2 Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: Parasztopera Világítástervező
A kezdeti ötletelés kapcsán Scherer Péter a bemutató idején a Fideliónak elmondta: "Tasnádi István szeretett volna csinálni egy Darwin című, háromszereplős előadást, melyben az evolúciót dolgozzuk fel. Amikor elkezdtünk utána olvasni, találtunk egy döbbenetes, igaz hírt arról, ahogyan bizonyos helyeken keltetik a csirkéket. Filmeket vetítenek nekik plazmatévén, hogy ne mozogjanak, minél többet hízzanak és ne legyenek idegesek. Többféle dologgal kísérleteztek, és rájöttek, hogy a geometriai formák, az állandóan változó háromszögek, trapézok lekötik a figyelmüket. Nézik, esznek és nem mozognak. Ez lett az alapötlet, eköré épül az egész történet, ami tulajdonképpen a próbafolyamat alatt készül. " A fajok eredete (Fotó/Forrás: Szkárossy Zsuzsa / Szkéné Színház) Charles Darwin evolúciós elméletét persze csupán dobbantónak használja az előadás, az igazi fókusz a mindenkori – és ezzel együtt egyre égetőbb – társadalmi problémákra helyeződik. Thuróczy Szabolcs így fogalmazott: "Nagy vágyam volt olyan előadást csinálni, ami létező, élő színház, de kevés benne a beszéd, mégis lehet rajta nevetni, élvezni minden pillanatát.
előadás, magyar, 2010. Szerkeszd te is a! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! Értékelés: 20 szavazatból Darwin azonos című művéből kiindulva egy olyan formai kísérletre vállalkozunk, mely ötvözni próbálja a tudományos ismeretterjesztést a költészettel. Az emberi faj kezdetben molekuláris szinten létezik, majd egyre magasabb anyagi szinten szerveződnek, mígnem, röpke néhány milliárd év elteltével, létrejön a Szellem, és közvetítő anyaga a Nyelv, melynek segítségével az addig gesztikus történetmesélést felváltja az élet létrejöttének verbális elbeszélése. A(z) Nézőművészeti Kft. előadása Stáblista: Revizor 2010. szeptember 21. Nem művészet, csirke Ki rendezhetne jobb filmet a csirkéknek Mucsi Zoltánnál? Ki írhatna viccesebb...
Társadalmi és nemzeti felszabadító célkitűzésekért folyt a harc a haladás és a reakció erői között. Budapesten 1848 március 15-én tört ki a forradalom, amikor a "márciusi ifjak", Petőfi, Jókai, Vasvári Pál és társaik vezetésével diákok és polgárok sokasága kihirdette a 12 pontot, a forradalom programját. Kik voltak? Honnan jöttek? Közös vonásuk: Az 1848. március 15-i pesti forradalmat kezdeményező értelmiség tagjai: írók, egyetemi hallgatók, újságírók, ügyvédek stb. Vezetőik: Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Irányi Dániel, Irinyi József, Jókai Mór. Mindenekelőtt fiatalok voltak. A XIX. század első felének, a reformkor nagy nemzedéke tört utat előttük. Rájuk már nem az "ébredés" feladata várt. Pezsgő szellemi légkörű országban nőttek fel, kitaposott úton indulhattak el, s nem csoda, ha szorosabb haladást, radikális reformokat óhajtottak. Táncsics talán soha nem is járt a Pilvaxban, de a történelmi emlékezet egybekapcsolja őt a márciusi ifjakkal. Nem véletlen, hogy a,, nagy napon" ő és nem más szabadult a börtönből, mert az ifjak radikalizmusa és Táncsics következetes jobbágy-felszabadítást követelő nézetei között eszmei rokonság volt.
Társadalmi és nemzeti felszabadító célkitűzésekért folyt a harc a haladás és a reakció erői között. Budapesten 1848 március 15-én tört ki a forradalom, amikor a "márciusi ifjak", Petőfi, Jókai, Vasvári Pál és társaik vezetésével diákok és polgárok sokasága kihirdette a 12 pontot, a forradalom programját. Kik voltak? Honnan jöttek? Közös vonásuk: Az 1848. március 15-i pesti forradalmat kezdeményező értelmiség tagjai: írók, egyetemi hallgatók, újságírók, ügyvédek stb. Vezetőik: Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Irányi Dániel, Irinyi József, Jókai Mór. Mindenekelőtt fiatalok voltak. A XIX. század első felének, a reformkor nagy nemzedéke tört utat előttük. Rájuk már nem az "ébredés" feladata várt. Pezsgő szellemi légkörű országban nőttek fel, kitaposott úton indulhattak el, s nem csoda, ha szorosabb haladást, radikális reformokat óhajtottak. 1998. 4. szám, A magyar sajtó története I. 1705–1848, M. Lovas Krisztina: A forradalom "elfeledett" hősei, Lukácsy Sándor: A márciusi ifjak További információk [ szerkesztés] Tata Város Hivatalos Honlapja - Hamary Dániel Magyar életrajzi lexikon Fekete Sándor: A márciusi fiatalok A márciusi ifjak rövid életrajza az Telepy Károly festő, A Pilvaxból a halhatatlanságba,
Jó éjszakát szép csecsemő … szép vagy te, szebb minden országbéli testvéreidnél, mert nem fürödtél vérben, mint azok, téged tiszta örömkönnyek mostak; és bölcsőd párnái nem hideg, merev holttestek, hanem forró, dobogó szívek. Jó éjszakát! … ha elalszom, jelenj meg álmamban úgy, a milyen nagynak, ragyogónak, a világtól tiszteltnek én reméllek! A vidék forradalma Az ország forradalma nem korlátozódott Pestre és Budára. Mint amikor a vízbe követ hajítanak, s az általa keltett hullám egyre nagyobb átmérőjű köröket rajzol a víz tetejére, olyan módon terjedt az országban a pesti és pozsonyi események híre. Március 16-án Győr, 17-én Pápa, Székesfehérvár és Eger, 18-án Temesvár, Nagybecskerek, Pécs, Debrecen, Arad, majd Erdély volt lelkes hangulatú népgyűlések színhelye. A pesti forradalom sikerét kezdetben nemcsak a magyar, hanem a nemzetiségi lakosság is örömmel fogadta. Március 15-e eszméjét a magyar történelemben a különböző politikai erők sokszor próbálták meghamisítani és aktuálpolitikai célokból kihasználni, mi több, kisajátítani.
Szolgaságunk idejében Minden ember csak beszélt, Mi valánk a legelsők, kik Tenni mertünk a honért! Mi emeltük föl először A cselekvés zászlaját, Mi riasztók föl zajunkkal Nagy álmából a hazát! A földet, mely koporsó volt S benn egy nemzet a halott, Megillettük, és tizennégy Milljom szív földobogott. Egy szóvá s egy érzelemmé Olvadt össze a haza, Az érzelem "lelkesűlés", A szó "szabadság" vala. Oh ez ritkaszép látvány volt, S majd ha vénül a világ, Elmondják az unokáknak Ezt a kort a nagyapák. És mi becsben, hírben álltunk, Míg tartott a küzdelem, De becsünknek, de hirünknek Vége lett nagy hirtelen. Kik nem voltak a csatán, a Diadalhoz jöttenek, S elszedék a koszorúkat, Mert a szóhoz értenek. E sereg, mely, míg a harc folyt, El volt bujva vagy aludt, Igy zugott a diadalnál: Mi viseltünk háborut! Legyen tehát a tiétek, A dicsőség és a bér, Isten neki... nem küzdénk mi Sem dicsőség-, sem dijért. És ha újra tenni kell majd, Akkor újra ott leszünk, És magunknak bajt s tinektek Koszorúkat szerezünk.