A villa lakói 1936 tavaszán eladják részüket 25 ezer pengőért Sebestyén Aladárnak és nejének, Grünwald Rózának. Sebestyén Aladár a Weiss Manfréd alapította Ferroglóbus Rt. igazgatója volt. Apró Antal abban az évben bukik le először illegális kommunista tevékenysége miatt, amikor Sebestyénék megvásárolják majdani villáját. A birtoklap szerint Sebestyén Aladár és felesége házát 1944. április 28-án, a német bevonulás után a faji törvények alapján a nyilasok nyilvántartásba vették. Ismeretes, az első világháborús hősök bizonyos fokú mentességet élveztek a zsidóságot kollektívan sújtó intézkedések alól. Az Apró-Gyurcsány villa dermesztő titkai - Nemzeti.net. Nem tudható, miként élték túl a háború poklát. Annyi bizonyos, az 1949-es és '50-es telefonkönyvben Sebestyén Aladár újra szerepel a Szemlőhegy utca 42. lakójaként. Apró Antal az 1944-es vészterhes időkben Zimányi Márton néven, hamis papírokkal bujkált. 1944 szeptemberében tagja lett az újjászervezett illegális kommunista párt központi vezetőségének. Életét többek között Tüdős Klárának és férjének, Zsindely Ferenc miniszterelnökségi államtitkárnak, majd kereskedelmi és közlekedési államtitkárnak köszönheti: ők bújtatták – saját villájukban.
Valamiféle titoktartási nyilatkozatot. Mikor keresték meg utoljára? 1989-ben, de két évvel előtte már nem volt velük kapcsolatom. Legalábbis így emlékszem. A legvégén azt kérdezték, hogyan érzem magam a tévében, bántanak-e? Azt feleltem, hogy jól érzem magam, nem bántanak. A családja, a fia, a tanítványai hogyan fogadták a történteket? A fiam úgy fogadta, ahogy egy tisztességes gyerekhez illik. Hihetetlenül sok együttérző levelet kaptam a tanítványaimtól, de egyelőre nem tanítok. "Egyelõre nem tanítok"
A cikk elkészítésében a Meiszter Rita által szerkesztett FŐMTERV 70 című kiadvány volt a segítségünkre. Írta: Zubreczki Dávid | Képszerkesztő: Virágvölgyi István A Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg. Az eredeti cikk ezen a linken található: Gyere be a zöldbe! Mar 12, 2022 Növények a nagyvárosban Budapest zöldje – ezt mutatja a sok kép, az archív fotók. Illetve dehogy: épületeket mutatnak, szép vagy ócska házakat, templomokat, meg embereket, akik itt laktak vagy ide látogattak, és még esetleg néhány fát, bokrot, virágot. Szinte soha nem a fa, virág, bokor miatt készül a kép, és ritka az, ha ezekre csodálkozik rá a képeket nézegető. Sőt: ritka az, ha egy város kapcsán eszünkbe jut egyáltalán, hogy ott vannak növények is, velünk élők. Írta: Viczián Zsófia | Képszerkesztő: Virágvölgyi István A Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg. Az eredeti cikk ezen a linken található:
Hazacsábításának kezdete 1953 őszére nyúlik vissza, s személyét a propagandában, azaz `a külföldön élő fasiszta magyar emigráció elleni harcban` kívánták felhasználni. Már-már készen állt egyezség azonban az utolsó pillanatban Páger újabb kívánságokkal lépett fel. Egykori balatonföldvári és Lupa-szigeti telkein túl még azt kérte, hogy amíg nem költözhet be állami pénzen rendbe hozott villájába, addig állják `vendéglátói` az ideiglenes lakhelynek kiszemelt Gellért Szálló számláját. Ez utóbbi igények később is zavarólag hatottak a kilenc tételes megállapodásban, s a forradalom utáni MSZMP vezetés sem kívánta sokáig a feltételeket elfogadni. A közölt dokumentumok azonban bizonyítják, hogy végül is rákényszerültek a szerződés főbb pontjainak betartására. Az más kérdés, hogy a BM illetékes szervei lényegében kihagyták a politikai vezetést a hazahozatal konkrét lépéseiből, amit Piros László belügyminiszternek a jelentésre írt feljegyzése is tanúsít, ti., hogy a `cég` túlzott ígéreteket tett.