Bölcsődei alkalmazkodás segítésének módszerei Családlátogatás: célja a kapcsolatfelvétel, a gyermek/család otthoni környezetben való megismerése. Beszoktatás: Anyával, (szülővel) történő fokozatos beszoktatás során a kisgyermeknevelők megismerik a gyermek egyéniségét, fejlettségi szintjét, ehhez alkalmazkodva ütemezik a beszoktatást, melyen a szülők aktívan részt vesznek. A kisgyermekgondozó fokozatosan veszi át a gondozási műveleteket az édesanyától, az első napokban az anya is ott van a gyermekkel, és először csak 10- 15 percet hagyja egyedül a csoportban, majd fokozatosan növekszik ez az idő. Egy bölcsődei dajka feladata mi?. További információk A bölcsődébe való felvételnek nem feltétele a szobatisztaság, az önálló járás, önálló étkezés. Minden gyermek kap egy jelet, amit a szülő és a kisgyermeknevelő közösen választ ki. A jellel ellátott szekrénybe lehet elhelyezni a gyermek ruháit. Minden gyermeknek saját jelével ellátott polca van a fürdőszobában ahol a szülő által gyermeke részére behozott pelenkák, nedves törlőkendők, krémek tárolása megoldott.
A bölcsődei napirend az évszaktól és az időjárásól függően változhat, de a következő pontok biztosak: 8. 00 óra: Reggeli (pékáru felvágottal, zöldséggel és tejes folyadékkal). Reggeli után a kisgyermeknevelők szükség szerint tisztába teszik a gyerekeket, majd közös udvari játék következik jó idő esetén. 10. 00 óra: Tízórai (gyümölcslé, gyümölcs) 11. 30: Ebéd (főzelék hús feltéttel, hetente egy alkalommal leves tésztával) Étkezés után pihenés következik. 15. 00 óra: Uzsonna (pékáru) 15. Bölcsödei dajka feladata mta. 30: A szülők elviszik gyermekeiket a bölcsődéből. Étkezés előtt, pihenés után és bármikor szükség szerint tisztába teszik a kisgyermeknevelők a gyermekeket. A csecsemők napirendje eltérő, a nagyobb alvásszükséglet és főzelék igény miatt. A kisgyermekeket védjük az erős napsütéstől, szmogtól, széltől, erős hóeséstől és a hidegtől. Azokat a tárgyakat mely a gyermeket megnyugtatja a bölcsődébe bevihető. A bölcsődei nevelési- gondozási év szeptember 1-től augusztus 31-ig tart. A gyermek annak a nevelési évnek a végéig járhat a bölcsődébe, melyben betölti a 3. életévét.
Gyógyszer a bölcsődében nem adható, kivétel, ha a gyermeknek állandó gyógyszere van, amiről orvosa igazolást állít ki. Diétás étkezést csak gasztroenterologus által kiállított szakvélemény alapján van lehetőség biztosítani. A miskolci bölcsődékben nincs gondozási díj, az étkezés díját kell fizetni, minden hónap elején. Az adott hónapot teljes összegben előre kell kifizetni, hiányzás esetén az a következő havi díjból kerül levonásra. A térítési díj fizetése az adott bölcsődében történik, időpontjáról a kisgyermeknevelők előre tájékoztatják a szülőket. Ingyenes étkezésre jogosult az a gyermek: aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül; aki tartósan beteg vagy fogyatékos; akinek a családjában tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek; akinek a családjában három vagy több gyermeket nevelnek; aki nevelésbe van véve, melyet a gyámhatóság rendelt el; akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének 130%-át.
Sem a Némethy-féle másolat, sem a Pray említette legendakompendium szövegét (a közölt részlet kivételével) nem ismerjük. A kódex majd Jankovich Miklós – aki azt Viczay Mihály gróftól vette meg – gyűjteményébe került, s onnan 1836-ban jutott a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtára, az Országos Széchényi Könyvtár birtokába. M. Nagy Ilona SZÖVEGKIADÁS SZAKBIBLIOGRÁFIA HANGFELVÉTEL Szent Margit legendája – részletek; előadja: Lázár Csaba, Sudár Annamária és Terescsik Eszter (Az Országos Széchényi Könyvtár felvétele) FILM Filmetűd IV. Béla király lányának, Szent Margitnak aszketikus életéről, aki 1246-tól a veszprémi, majd a Nyulak-szigetén (Margitsziget) lévő domonkos zárdában élt. Szent margit legendája ady. – A honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére készült Magyarok Cselekedetei című sorozat filmje. A műsor 1996. március 15-én jelent meg először a Magyar Televízió képernyőjén. (A filmet a Magyar Televízió Archívuma bocsátotta a rendelkezésünkre. ) A Margit-legenda a Digitális Kincstárban
(Lengyel Dénes: Régi magyar mondák)
nemzetközi legendairodalommal is, annak egyetlen magyar nyelvű tagja. A Margit-legenda két fő forrásból készült. Vezérforrásként Margit legrégibb, nem sokkal halála után keletkezett latin nyelvű legendáját (az ún. Legenda vetust) követi. Ady Endre: Szent Margit legendája - Neked ajánljuk!. Ez a legenda finom stílusdíszítéssel – elsősorban a középkori latinban divatos rímes prózával – ábrázolja időrend szerint Margit aszketikus életét, erényeit és csodatételeit. Kanonizációs céllal írta valószínűen a legendában is többször említett Marcellus, a magyar domonkosok rendfőnöke, Margit gyóntatója és lelki vezetője, felhasználva egy előzetes szentségvizsgálat anyagát is. Szövegének egyetlen példányát, amely nem egészen azonos a mi szerzőnk által használt változattal, hanem például sokhelyt rövidebb, Bolognában találták meg egy kódexbe bemásolva 1931-ben. Néhány apróbb kihagyott helyet visszaállíthatunk a Legenda vetus ból készült változatok (pl. Borselli, Ransanus latin nyelvű, a Jorg Valder fordította, valamint a svájci Töss kolostorában írt német nyelvű legendák) segítségével, így némileg pontosíthatjuk a magyar legenda forrását.