Se ide nem, se oda nem Fütyöl a madárka, hanem (Jobb felől üt) nekem fütyöl, (Bal felől üt) s nekem fütyöl: Elmehetnek. * Milyen szép dolog, hogy már ma Nem történik ilyes lárma, Össze a szomszéd se zördül, A rokonság Csupa jóság, Magyar ember fél a pörtül... Nincsen osztály, nincs egyesség Hogy szépszóval meg ne essék, A testvérek Összeférnek, Felebarát Mind jó barát: Semmiségért megpörölni, Vagy megenni, vagy megölni Egymást korántsem akarja: De hol is akadna ügyvéd Ki a fülemile füttyét Mai napság felvállalja!? A HÉT VERSE – Arany János: A fülemile | Magyar Kurír - katolikus hírportál. (1854) Fotó: Borsodi Henrietta Arany Jánosról ITT olvashatnak. Magyar Kurír
Pál azonban bosszut forral, És ahogy van, véres orral Megy panaszra, bírót búsit, S melyet a vérszenny tanúsit A bántalmat előadja. Jogát, úgymond, ő nem hagyja. Inkább fölmegy a királyig Térden csúszva: de a füttyöt, Mely az ős diófárul jött, Nem engedi, nem! halálig. Nyomatékul egy tallért dob Az igazság mérlegébe, Mit a bíró csúsztat a jobb Oldalon levő zsebébe. Pétert sem hagyá pihenni A nagy ártatlan igazság: Nem rest a biróhoz menni Hogy panaszát meghallgassák. Így s úgy történt, - elbeszéli, Övé a fütty, ő azt véli: Nincs vármegye, Ki elvegye, Nincsen törvény, nem lehet per. Arany jános fülemile vázlat. Hisz azt látja Isten, ember! - De, hogy a beszédet össze Annál jobb rendben illessze, Az ütlegből sokat elvesz És a joghoz egy tallért tesz, Mely is a birói zsebben Bal felől, a szív iránt, Meghuzódik a legszebben. Nap, mely a vitát eldöntse, Hogy a fülemile-pörben Kinek szolgál a szerencse. Ámde a birót most cserben Hagyja minden tudománya, És ámbátor Két prókátor Minden könyvét összehányja, S minden írást széjjeltúr is: Ilyen ügyről, Madárfüttyről, Mit sem tud a corpus juris; Mignem a biró, haraggal Ráütvén a két zsebére S rámutatván a két félre, Törvényt monda e szavakkal A szegény fülemilére: Hallja kendtek!
Hajdanában, amikor még - U - U U U - - Így beszélt a magyar ember: - U - U U U - - Ha per, úgymond, hadd legyen per! U U - - - U - U (Ami nem volt épen oly rég) - U U - - - U - - Valahol a Tiszaháton U U U U U U - U Élt egy gazda: Pál barátom, - - - U - U - - S Péter, annak tőszomszédja; - U - - - - - U Rólok szól e rövid példa. Arany jános fülemile elemzés. - - - U U - - U Péter és Pál (tudjuk) nyárban - U - - - - - U Összeférnek a naptárban, - U - U U - - - Könnyü nekik ott szerényen - U U U - U - - Megárulni egy gyékényen; U - - U - - - - Hanem a mi Péter-Pálunk U U U U - - - - Háza körűl mást találunk: - U U - - U - - Zenebonát, örök patvart, U U U - U - - - Majd felfordítják az udvart; - - - - - U - - Rossz szomszédság: török átok, - - - - U U - - S ők nem igen jó barátok. - U U - - U - U Ha a Pál kéménye füstöl, U U - - - U - - Péter attól mindjár` tüszköl; - U - - - - - U Ellenben a Péter tyukja - - U U - - - U Ha kapargál U U - - A szegény Pál U U - - Háza falát majd kirugja; - U U - - U - U Ebből aztán lesz hadd-el-hadd, - - - - - - - - Mely a kert alá is elhat!
Előre is nagyon köszönöm annak, Aki hajlandó erre szánni pár percet! Sajnos még nem érkezett válasz a kérdésre. Te lehetsz az első, aki segít a kérdezőnek! Kapcsolódó kérdések:
A hazai gyűrűs példányok legtöbbjét (10 példányt) Görögországból jelentették vissza, valamennyit az őszi vonulási időből. A tavaszi visszajelentések (Tunézia, Szicília és az Appennini-fél-sziget) arról tanúskodnak, hogy más útvonalon érkezik, mint amin elvonult. Magyarországon védett fajnak számít, pénzbeli értéke 25 000 Ft.
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárgarigó témájú médiaállományokat és Sárgarigó témájú kategóriát. A sárgarigó, régiesen aranymálinkó; (Oriolus oriolus) a madarak (Aves) osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a sárgarigófélék (Oriolidae) családjába tartozó faj. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2002-ben "Az év madarává" választotta. Előfordulása [ szerkesztés] Egész Európában és Nyugat-Ázsiában előfordul. A természetes élőhelye ligetekben, ártéri erdőkben, parkokban és kultúrtájakon van. Alfajai [ szerkesztés] Oriolus oriolus oriolus – Európa és Nyugat-Ázsia Indiáig Oriolus oriolus kundoo – Közép-Ázsia, Indiától keletre; manapság önálló fajnak számít Oriolus kundoo (Sykes, 1832) néven Megjelenése [ szerkesztés] Testhossza 24 centiméter, szárnyfesztávolsága 44-47 centiméter, testtömege 56-79 gramm. Költöző és itthon telelő madarak - Csoportosító. Csőre vörös, szárnya, farka vége fekete, a hím testének többi része aranysárga, a tojó alul szürkés, finoman mintázott. A fiókák a tojóhoz hasonlítanak.
Életmódja is jelentősen eltér a rigófélékétől, szinte kizárólag a lombkoronában él és ott táplálkozik, a földön szinte soha nem látni. Fő tápláléka is a lombkoronában élő rovarokhoz köthető, elsősorban hernyókat, bogarakat fogyaszt, de gyümölcsérés idején szívesen megkóstolja a cseresznyét, barackot, az eperfák termését is. Sárgarigó (Oriolus oriolus). A sárgarigó hurokvonuló: tavasszal nyugatabbi útvonalon érkezik vissza afrikai telelőhelyéről, mint ahol ősszel elvonult. Sárgarigó – Wikipédia. Nagyon rövid ideig tartózkodik hazánkban, csak április-májusban érkezik meg, augusztusban pedig a madarak nagy része el is vonul. Fotó: Marik Pál Forrás: Elsősorban az Alföld és a dombvidék madara, ligetes erdőfoltok, erdősávok, tanyák melletti fásítások, faluszéli kertek, gyümölcsösök, folyómenti ligeterdők tartoznak a fő költőhelyei közé. Évente egyszer költ, 4-5 tojást rak. Fészke igazi remekmű, ágvillára fűzi fel és onnan zsákszerűen lógatja le kibélelt, puha otthonát. Fészekalja május végére lesz teljes. A sárgarigó nem tartozik a ritka madaraink közé és reméljük, hogy csodás fuvolázását a jövőben is sűrűn hallhatjuk majd a nyári reggeleken és estéken.
Különleges látvány: madársereglet Tatánál - videó A tatai Öreg-tavon minden ősszel vadludak ezrei gyülekeznek, megszakítva vándorlásukat dél felé. A tónál velük együtt megjelennek az őszbúcsúztató madármegfigyelők is. Rendkívüli ilyenkor a tavon reggel és este megjelenő madártömegek látványa - nézze meg videón!
Nyáron lédús gyümölcsökkel (fehér és fekete eper, cseresznye, fekete bodza) egészíti ki táplálékát. Vonulása A sárgarigó tavasszal csak a fák teljes kilombosodása után, április utolsó napjaiban vagy május elején érkezik. Ősszel szeptember 10-e táján láthatjuk az utolsó példányokat. A sárgarigó a telet Kelet-Afrikában tölti. Már építik fészküket a nyár madarai, a sárgarigók. A hazai gyűrűs példányok legtöbbjét (10 példányt) Görögországból jelentették vissza, valamennyit az őszi vonulási időből. A tavaszi visszajelentések (Tunézia, Szicília és az Appennini-fél-sziget) arról tanúskodnak, hogy más útvonalon érkezik, mint amin elvonult. Képek Videó a sárgarigóról: Hang a sárgarigóról: rgarigó3 A weboldal sütiket használ, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassa. A weboldal további használatával jóváhagyod a sütik használatát. További tájékoztató
A cikk először 2020 áprilisában jelent meg. Forrás: