"Mindig azt néztük, hogy ki mennyire nyitott. Arról kell vallanod, hogy mi zajlik benned. És aki ebben jó, abból lesz tökéletes szereplő egy televíziós műsorban. " – mondta Kónya. 200-300 közötti volt a jelentkezők száma. "Fontos szempont volt, hogy ne olyanok jöjjenek, akiknek végső elkeseredésükben ez a műsor lenne az utolsó megoldás a házassághoz. Házasság első látásra - Blikk Rúzs. Hiszen, ha valaki letölt egy társkeresőprogramot, abban sincsen végső garancia, ez is csupán csak egy plusz lehetőség" – mondta a kreatív producer, aki szerint a jelentkezők célja az volt, hogy ha már ők maguk nem tudnak saját maguk számára pár találni, igénybe veszik a tudomány és a szakemberek segítségét. Rita és Zoli Forrás: RTL sajtóklub A műsor az esküvő pillanatában csatlakozik be a szereplők életébe, ezt követően a nézők láthatják a nászutat, majd még 30 napig követi a stáb a párokat, amikor is megszületik a végső döntés: folytatják-e a kapcsolatot. Hogy lesz-e nagy válóshow az évad végén, ez két hét múlva kiderül. Addig is négy pár életét követhetjük nyomon.
Az utolsó előtti adásban Adrienn már annyira kiborult, hogy hisztizett, csapkodott és ordibált, miközben a férje fejéhez vágta, hogy költözzön el tőle. Egy nappal a döntés előtt (hogy beadják-e a válási papírokat, vagy sem), úgy tűnt, hogy ennek a házasságnak annyi: Adrienn úgy érzi, hogy Doma megalázta és megsértette, a férj pedig – mint az el is hangzott – nem ilyen nőt képzelt el maga mellé. Házasság első látásra - Blikk. Ha próbálkoznak is a házasság megmentésével, nagy jövőjük biztosan nem lesz. Kinga és Robi Forrás: RTL Klub A férjnek már az első pillanatban nagyon bejött a neki választott feleség, ez azonban nem volt kölcsönös: Kinga túl öregnek tartotta Robit, és nem tetszett neki az sem, hogy elvált, és van két felnőtt gyereke. A barcelonai nászúton ez szóba is került, a nagy lila ködben a férj észre sem vette, hogy a lány nem érez ugyanúgy, mint ő. Az összeköltözés sem ment problémamentesen, Kinga kis belvárosi lakásában próbálkoztak a közös élettel, de nem kerültek egy hullámhosszra: Robi el is kezdett vágyakozni az exe után, üzenetet írt előző feleségének, hogy bocsásson meg neki.
Főként hangyákat eszik, így télen is felkutatja a hangyabolyokhoz vezető lyukakat, hosszú nyelvével piszkálja ki onnan a rovarokat. Nem vonul. Élőhelyét a fákkal tarkított nyílt gyepek adják, különösen jól érzi magát a települések parkjaiban, kertvárosi övezetében, sőt az idős fákkal tarkított panel lakótelepeken is. Odúkészítő madár. Termete okán csak a vastagabb fákat használja, mert azokba tágas odút vájhat, amelyet aztán sokszor más madarak is igénybe vesznek. Utóbbiak közül az egyik legfontosabb a veszélyeztetett, tehát fokozottan védett szalakóta. Az Ibériai-félszigetet leszámítva egész Európában honos, a félszigeten csak egy rokon faja él. A zöld küllő egyébként kifejezetten szép szárnyas, erős "klü-klü-klü" hangja van. Elsősorban a megjelenése játszhatott szerepet abban, hogy megkapta az Év madara címet 2022-re. Nem idegenkedik az embertől, sőt viszonylag közel is merészkedik hozzá. Orbán Zoltán elmondta, hogy 2011-ig csak a szakma szavazott az Év madarára, 2012-től viszont bárki voksolhat.
Magyarországon rendszeres fészkelő, a költőpárok száma az adott év csapadékviszonyaitól függően 200-1000 pár között alakul. Főleg vízi rovarokat és más gerincteleneket szedeget össze a víz színéről és a partról. Védelmének alapját a még meglévő természetes szikes tavak megőrzése és az egykori fészkelőhelyek rehabilitációja jelenti. Vonuló. Tavasszal március-áprilisban érkezik meg a trópusi Afrikából, a költési időszak végén korán útra kel, többségük augusztusban el is hagyja hazánkat. Fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft. Az év madara 2018-ban a vándorsólyom A vándorsólyom a világon mindenhol az ügyesség, a gyorsaság, az agresszivitás szimbóluma. Nevéből adódóan szinte mindenhol megtalálható, kivéve a sarki területek leghidegebb részeit, az igen magas hegységeket és a legforróbb esőerdőket. Sok helyen veszélyeztetett fajjá vált, főleg a nagy hatású rovarmérgek és a magasfeszültségű vezetékek miatt. A vándorsólyom hűséges típus, a pár egészen addig együtt él, amíg egyikőjük el nem pusztul.
A természetvédelmi szakemberek által jól ismert költőtelepeken hol itt, hol ott tűnik fel egyik nap 50, másik nap 20 madár, míg mindegyik otthonra talál. A kék vércséknek ugyanis az az egyik különlegessége, hogy telepesen költenek. A vetési varjak ez idő tájt megüresedett fészkeit, fészektelepeit foglalják el, mivel saját maguk nem raknak fészket, de még csak nem is tatarozzák az albérletet! A kék vércsék hazatérése tehát a varjúfiókák kiröpülésének idejéhez igazodik. kékvércse hím kirepül kép: Palatitz Péter A madarászok nem bízzák a véletlenre a kék vércsék állományának alakulását: a megfogyatkozott varjútelepek időleges pótlását költőládák kihelyezésével oldják meg. Hosszú távon azonban az elmúlt évtizedekben nagy veszteségeket szenvedett vetési varjú állomány és fészektelepeik növelése hozhat eredményt a kék vércsék létszámcsökkenésének megállításában. A kék vércsék hajdan több ezres hazai állománya jelenleg 600-900 költő párra tehető. A szakemberek színes gyűrűkkel jelölik a fiókákat és a kirepülést követő években figyelemmel kísérik mozgásukat, fészekfoglalásukat és szaporodási sikerüket.
Az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) minden télen megszervezi a vonuló vízimadarak számlálását. Az eredményt összegző közlemény szerint a szinkronszámlálások január 14. és 17. között zajlottak, 205 vizes élőhelyen, mely során 98 megfigyelő számolta a madarakat országszerte. Az ország minden tájára kiterjedő felmérések során 52 vízimadárfaj 138 495 példánya került a távcsövek elé. Tokody Béla, az MME szakembere a Like Balaton megkeresésére arról beszélt, a Balatonon alapvetően mindig az északi illetőségű bukóréce fajok voltak kifejezetten jellemzőek. A kerceréce és a kontyos réce tömegei szoktak ilyenkor dominálni, egészen november közepétől március végéig. Alapjában véve az elmúlt hét-nyolc év adatait elemezve azt látjuk, hogy gyakorlatilag a Balatonon telelő récefajok száma a régebben jellemző, maximum 18-20 ezer példányról jelentősen nőtt. Jelen pillanatban közelít a 40 ezerhez az itt telelő madarak száma. Nem csak a kontyos és a kerceréce az, amelyek a tömeget adják, több átlagos récefaj és jó pár ritkaság is beletartozik ebbe – fogalmazott.
Miközben egyes egyedek még a fészekfoglalásnál tartanak, az egymásra talált és megtelepedett párok javában párzanak. Hamarosan 3-4, világos alapon téglavörös foltozású tojást raknak a béleletlen varjúfészkekbe, szarkafészkekbe vagy költőládákba. A szakemberek a madarak zavarása nélkül kísérik figyelemmel a költést, hogy azután a tojásrakást követő 25-30 nap múlva kikelő fiókák gyűrűzésére készüljenek. Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre! Feliratkozás Zöldítsük együtt a netet! Segítsd a zöld irányítű munkáját! Támogatás