Ott ültem a vörös bársonyszékben a vetítővászon előtt, és úgy néztem végig a filmet, hogy tisztában voltam vele: gyakorlatilag bármelyik pillanatban bekövetkezhet a forgatókönyv alapjául szolgáló Tar Sándor-novella (El, valahová) alaphelyzete. A háború. Nem tudom, képes vagyok-e összeszedetten írni egyáltalán erről az egészről. Ott nőttem fel az ukrán határ mellett, kárpátaljai magyarokkal és ukránokkal körbevéve, ők tanítottak az iskolában, szobatársaim voltak a kollégiumban. Akadt, akivel együtt ünnepeltük, amikor sokévnyi várakozás után megkapta az állampolgárságát, mások hazatértek Kárpátaljára. Nem akarom, hogy bajuk essen. Nem akarom, hogy félniük kelljen a saját országukban. Nem akarok félni a sajátomban. Pálfi György – Wikipédia. Senkinek, de senkinek nem volna szabad átélnie ilyesmit. Az írást folyamatosan megszakítják az üzenetek: szatmár-beregi barátaim küldik a videókat, fotókat. Namény főterén páncélozott csapatszállítók sorakoznak. Nézem, látom, nem tudom érteni. A Mindörökké gyötrelmesen kemény film, és most mégis látnia kell(ene) mindannyiunknak.
Kritika: Mindörökké (Pálfi György) 2022. február 25. 9:00 Írta: Pálfi György: Mindörökké A Mindörökké egy háborús, poszt-apokaliptikus jelenés egy nihilben és vérben fürdő magyar faluból – bár nem hangzanak el konkrétumok, mindez rémületesen közelinek érződik. Pálfi György a kortárs magyar film egyik legerősebb hangú rendezője, aki előszeretettel mossa el a kis magyar valóság és a szürrealizmus közti határt akár formanyelvben, akár a történet szintjén – gondoljunk akár a Hukklé ra, a Taxidermiá ra vagy a Szabadesés re. Kritika: Mindörökké (Pálfi György). Nem idegen tőle az elborzasztás, a viszolyogtatás sem – az emberi aljasság, a hétköznapi horror vagy az undor különböző formákban ölthet testet, de rendszeresen ott van tőlünk karnyújtásnyira. Mindezt egyesíti és új szintre emeli a Mindörökké, a rendező talán legpesszimistább filmje, amelyben a közeljövő, talán már a holnap elevenedik meg falusi, háborús poszt-apokaliptikaként. A Mindörökké vérbeli szerzői filmként nem tárja fel előzetesen a világának a működési elveit, azt csak menet közben következtethetjük ki.
A Mindörökké ugyanis egy olyan határ menti faluban játszódik, ami már háború nélkül is maga a posvány és pusztulat: amúgy is létbizonytalanságban élő lakóit pedig a háború még nagyobb létbizonytalanságba taszítja. Az itt üzemelő katonai kórházban lábadozik egy repesztalálat után felszíni sérüléseiből Ocsenás János, aki látszólag tökéletesen megtalálta a helyét mind a faluban, mind a kórházban. Mivel szinte mindenkinek segít maga körül, és felvidítja az embereket, úgy tűnik, mindenki szereti. Ocsenás azonban, ahogy a település többi lakója is, állandó célkeresztben van. Bármerre megy, mennek ezen a szűk területen belül, folyamatosan egy láthatatlan mesterlövész célkeresztje irányul rá(juk). Ez a film plakátján is megjelenített szimbólum beszédesen fejezi ki a háború arctalanságát: sosem tudhatjuk, ki öl meg, és sosem tudhatjuk, mikor csap le ránk. S ha a most valóban zajló háborúhoz tudunk is egy egészen konkrét arcot kapcsolni, hátborzongatón ismerős és átélhető lesz az élmény, hiszen a vissza-visszatérő célkereszt az arctalan háború mellett az arctalan hatalmat is képviseli, ami szintén bármikor lesújthat, és amelyről szintén nem tudjuk, hogy figyel minket, mégis leghétköznapibb, legmagányosabbnak gondolt pillanatainkban is ott lehet velünk.
Akkoriban nagyon sokan akartak Tar Sándort adaptálni filmre, de mindig azt éreztem, hogy valahogy nem a lényegét fogják meg, hanem megmaradnak a külsőségekben: a mélyszegénységben, a történeteinek a megváltó hitében, ami nekem filmről mindig lepattant. Elhatároztam, hogy én is megpróbálkozom vele, de már akkor látszott, hogy szétfeszíti a főiskolás kereteket. Hogy került elő évekkel később? Amikor 2015-ben nem tudtam megcsinálni azokat a filmeket, amelyeket addig előkészítettünk, azt éreztem, hogy pocsékba ment három év. Forgatni akartam, jött a lehetőség, hogy csináljunk valamit semmi pénzből, én pedig visszanyúltam ahhoz, amit a főiskolán is akartam, az El valahovához. Hét év alatt készült el a film. Tartottál attól, hogy amikor újra megnézed az anyagot, egészen máshogy látod majd, esetleg a fiókban hagyod? 2015-ben éreztem ezt, amikor leforgattuk és összevágtuk. Félelmetes volt az anyag, nihilista és elkeseredett. Akkor feldolgozhatatlan volt számomra a sötétsége, a kiégettsége, a rettentően sötét jelen- és jövőképe.
2005. február 24. (DVD) Bevétel 115 603 229 $ További információk weboldal IMDb A Szerelmünk lapjai (eredeti cím: The Notebook) 2004 -ben bemutatott amerikai romantikus film, melyet Nick Cassavetes rendezett. Nicholas Sparks azonos című regénye alapján készült. Gena Rowlands és James Garner egy idős párt játszik a filmben. Garner felidézi azt az időt, amikor egymásba szerettek párjával, a negyvenes évek elején. Fiatalkori énjüket Rachel McAdams és Ryan Gosling alakítja. Szerelmünk lapjai letöltés ingyen | Film - Letöltés Online | letolt-online. Tartalom Egy jelenkori idősek otthonában, egy férfi – Duke – egy szerelmi történetet olvas fel egyik női lakótársának. A történet 1940 -ben kezdődik. Egy karneválon, Seabrook Island-en Dél-Karolinában a helybéli, falusi Noah Calhoun (Ryan Gosling) meglátja a 17 éves Allie Hamiltont (Rachel McAdams) és első pillantásra beleszeret. Allie folyamatosan visszautasítja a fiú kitartó próbálkozásait addig, amíg két jóbarátjuk össze nem hozza őket. Egy éjszakai sétán, az üres Seabrook-on keresztül ismerik meg egymást. Allie és Noah egy romantikus nyarat töltenek együtt.
A történetről röviden Caroline Salais napjaink egyik sikeres írónője élete legnagyobb kihívása előtt áll. Új könyv megírásába fog. Ám a dolgok nem olyan egyszerűek, mint elsőre tűntek. Hosszú, nehéz út áll előtte számtalan fordulattal. S ki tudja, talán még a szerelem is rátalál... Elérhetőség Ha bárminemű kérdésetek, kérésetek, óhajotok, sóhajotok van, a következő címen elértek: De az oldal facebookos oldalán is írhattok akár üzenetet, akár hozzászólást. Minden kérdést szívesen várok és ahogy időm engedi válaszolok rá:)
Ryan Gosling nem csupán jóképű, de az a színész, akivel az egész stáb szeret dolgozni, most a nagyközönség számára is világosan kiderül, miért. A filmezésnél kevés pontosabb műfaj van Egy film előkészítése igen hosszú folyamat. Sokszor évekbe telik, mire egyáltalán csak körvonalazódik a történet, a párbeszédek pontos megírása pedig még csak ezután következik. A szereplők és a stáb kiválasztása, a helyszínek megtalálása szintén rengeteg időt és energiát emésztenek fel. Ugyan sokan nem tudják, de a színészeknek közel nincs akkora szabadságuk a játékukat illetően, mint elsőre gondolnák. Figyelni kell arra, hogy a játék hihető legyen, az érzelmek valóban jelen legyenek egy jelenetben. Arra is ügyelnek a színészek, hogy a képben benne legyenek, sőt, a kép azon részén helyezkedjenek el, ahol és ahogyan azt a rendező megálmodta. A fények, a partner, a biztos szövegtudás már csak plusz tényezők, amelyeknek szintén maximális jelentősége van egy forgatás során. Éppen ezért, nem csoda, hogy a forgatás nem ötletelésre szolgál, és az improvizáció lehetősége szinte teljesen kizárt.