– csoportosítós feladat
A hamarabb érkező hímek rendszerint az előző évi telep egyik régi üregét veszik birtokukba. A többiek új üregek ásásába kezdenek, ebben a szakaszban még a tojók segítsége nélkül. A párválasztás ugyanis szorosan összefügg a fészekhely-választással. Lássuk, hogyan mennek végbe ezen "jegyesség" kezdő lépései: ha a hím a munkálatokkal már kb. 25-30 cm mélyre haladt, a kijárathoz ülve várja az arra repülő fecske-menyecskéket. Amint egyikük a közelbe ér, elrugaszkodik a faltól és az üreg szája előtt kört leírva, csicsergésszerű énekkel csalogatja a tojót. A béka hello world. Ez utóbbiak persze nem dőlnek be könnyen, több lyukat is szemrevételeznek az egy nyárra szóló nehéz választás előtt. Amennyiben elkötelezik magukat valamelyik üreg-tulajdonos mellett, segítenek neki az építésben. Az újdonsült asszonyság aztán elszántan fenyegetőzik minden esetleges, pártában maradt csábító ellen, sőt olykor még saját férjeurát is kitessékelné az odúból. Azok a hímek, akik sikertelenül próbáltak párt szerezni, új üreg ásásába kezdenek, természetesen a telep más helyén.
4. 3. A betelepített németek családfái Tolna megyében (1762) 4. A betelepített németek családfái Tolna megyében (1762) A 18. A dunai svábok történetét elevenítik fel négy ország színpadi előadói Temesváron. század elején Német Birodalom különböző tartományaiból betelepített németség fő célja az volt, hogy a törököktől visszafoglalt teljesen elnéptelenedett területeken, ahol a magyar népesség majdnem teljesen elpusztult, újra meginduljon az élet, a mezőgazdasági termelés. Az embert próbáló nehéz munka mellett kezdetektől fontos volt számukra a családi gyökerek ismerete, a tradíciók ápolása, identitásuk megőrzése. Ehhez nagy segítséget kaptak a plébánosoktól, lelkészektől, tanítóktól. Winkler Mihály (1729-1810), a templomépítő tudós szakadáti plébános a településen élő német családok gyökereit kutatva, a falu időseit meghallgatva, már 1762-ben családfákat rajzolt (Kurucz Rózsa, 2012). A tudós pap nevét az irodalmi lexikonokban is megtaláljuk. A pécsi püspöki levéltárban folytatott kutatásai során rátalált egy 16. századi ferenc-rendi öröknaptárra, amely imákat, evangéliumi szakaszokat, elmélkedéseket és énekeket tartalmaz.
"Magyar földön előre beosztottan szálltak ki a hajókból" és kezdtek faluépítésbe. "Rendszert és nyugalmat, németes erényeket hoztak a háborúkban megfáradt magyar földre. Portáik, falvaik hamarosan rendezettségről, gazdagságról árulkodtak. Mesterségek tucatjait művelték, rengeteget tanult tőlük a békességbe visszailleszkedő magyar nép" - mondta. Varga Mihály pénzügyminiszter a megemlékezés előtt tartott szentmisén a békásmegyeri Szent József-templomban Fotó: Kovács Attila / MTI Fotó Hozzátette: a bevándorló németek – azonosságukat, jobbára a nyelvüket is megőrizve – gyorsan beilleszkedtek a magyarországi életbe: jól érezték magukat új hazájukban. Svábok - hírek, cikkek az Indexen. Az 1848-as magyar szabadságharcban három zászlóaljnyi német nyelvű katona küzdött a magyar oldalon. Varga Mihály arról is beszélt: Magyarország az egyetlen ország, amely – 2012 óta – gyásznapon emlékezik a németek kitelepítésére, amelyet a potsdami szerződés részeként, nemzetközi döntés kényszere alatt hajtott végre a háború utáni Magyarország.
Földi Jolán és Leinmeiszter Emília csak pihentek a bakonypéterdi padon, élvezték a napsütést, halkan beszélgettek, és közben végig fogták egymás kezét. Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! KISALFOLD - Kitelepített sváb és betelepített felvidéki asszony közös múltidézése Bakonypéterden. Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
Csak készültünk haza A kezdeti időszak persze nem volt egyszerű, de a sváb lakosság is rájött, hogy a két népcsoport sorsa hasonló. "A felvidékiekkel egy volt a sorsunk, a kitelepítésekről nem ők tehettek, hanem azok az ismeretlen előéletű, messziről jött családok, akik kihasználták a svábok nyomorúságát és önkényes vagyonszerzésbe kezdtek" – szól Emma néni. "Mi évekig ki sem pakoltunk, készültünk haza, Damásdra... Csak az egyetlen kislányom volt, akiért úgy éreztem, hogy érdemes élni" – emlékszik vissza Major Istvánné. Lehetetlennek tűnt "Elmondhatatlan érzés volt újra itthon lenni és egy ilyen ünnepségen részt venni. A bakonypéterdi megemlékezés egyébként éppen a mellett a ház mellett zajlott, amelyből 70 évvel ezelőtt kiraktak minket" – mereng el Niebel asszony. "Mai fejjel nem lehet elképzelni, hogy ez mind megtörtént – fűzi hozzá Major Istvánné. – Ugyanolyan lehetetlennek tűnt akkor, mint most. Hetven éve történt, de én még mindig garamdamásdi vagyok. " A két asszony hetven év után találkozott újra, emlékezett vissza a régi időkre.
Összesen mintegy 16 millió ember volt kénytelen hazáját Keleten elhagyni, köztük mintegy 220 ezer Magyarországról kitelepített magyar-német volt. Megjegyezte: "fonák dolog", de a "német csodát" ezzel a 16 millió frissen betelepített német ajkúval valósították meg Konrad Adenauer egykori kancellár Németországában. Ugyanakkor ezek az emberek "idehaza, Magyarországon nagyon hiányoztak". Kitelepítésre váró békásmegyeri svábok 1946 januárjában Fotó: Bauer Sándor / Fortepan "Ráadásul az itthon maradók zöme félelemben, a háborús bűnösség vádja alatt élt: elhagyták nyelvüket, féltek attól, hogy őket is kitelepítik. Nem beszéltek sem a családban németül, sem a falujukban, közösségeikben" – mondta Varga Mihály. A miniszter felidézte: a török hódoltság idején elnéptelenedett Dunántúlra és a Duna mentére a 18. század elején a nagybirtokos főnemesek ezrével, tízezrével telepítettek be németeket. Svábföldön, a Duna menti Ulmban gyűjtötték össze és tették hajóra elsősorban a fiatal, katolikus házaspárokat.