Gondosan megtervezte öngyilkosságát Drahota Andrea A nagymama Fiatal magyar édesapa halt meg egy ausztriai balesetben Gyarmati Dezső – Wikipédia kerület díszpolgára (2011) Pesti Srác díj (2012) Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Melbourne-i vérfürdő Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Origo: Meghalt Gyarmati Dezső, 2013. [2013. augusztus 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. ) ↑ Lepies, György. 1. Kezdetek, Gyarmati Dezső kapitányságának története.... Budapest: Népszava, 12. o. (1985). ISBN 9633221560 ↑ MTI: Eltemették Gyarmati Dezsőt. Origo, 2013. szeptember 4. szeptember 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. szeptember 5. ) ↑ MTI: Gyász: örök nyugalomra helyezték Gyarmati Dezsőt. Nemzeti Sport Online, 2013. ) ↑ Összeállították a Magyar Népköztársaság kiváló sportolóinak névsorát. Népsport, VII. évf. 83. sz. (1951. ápr. 27. ) 1–2. ↑ Kik lettek újabban érdemes sportolók? Népsport, (1955. márc. 25. ) ↑ Kitüntetések. Népsport, XVIII. 197. (1962. okt. 7. Drahota Andrea Unokája Meghalt. ) 1. ↑ Demjén Rózsitól a Mol-vezérig - ők kaptak kitüntetést Schmitt-től, 2010. október 22.
Így tanultam. Apuka – Gyarmati Dezső (1927. -2013. ): Háromszoros olimpiai bajnok (1952, 1956, 1964) vízilabdázó, olimpiai bajnok szövetségi kapitány (1976) a Nemzet Sportolója. Az egyetlen vízilabdázó, aki öt olimpián szerepelt, ráadásul mind az ötről éremmel tért haza. Már húszévesen világválogatott, annál nagyobb elismerés nem létezett akkoriban. A vízben nyoma sem volt forrófejűségének, ami sokszor bajba sodorta élete alatt, különösen a kommunista időszakban. 1952-ben már olimpiai bajnok, négy év múlva, a melbourne-i játékokon megvédte a címét. Aktívan részt vett a forradalomban, ahogy fogalmazott: eggyé vált vele. Sérülteket, fegyvereket szállított. A kiutazás után az olimpián a forradalmi bizottság elnöke. Nem tért haza, az Egyesült Államokba ment feleségével, a szintén olimpiai bajnok Székely Évával. Nem érezte jól magát New York-ban, kivált amikor kidobóemberként dolgozott, és egy leszámolás közvetlen közeli tanúja lehetett. Magyarországra 1958-ban tért vissza, az amnesztia ellenére kétéves eltiltást kapott.
2022 március 15. – A nemzeti ünnep alkalmából szívszorító előadással üzentek magyar barátaiknak A walesi bárdokból ismert Montgomery lakói. Magyarul énekeltek az Arany-balladából ismert walesi Montgomery lakói "Walesi bárdok" tanulmányi verseny indul magyar diákok számára Májusban egész napos walesi-magyar programmal várják a látogatókat Bródy János "Ha én rózsa volnék" című dalától zengett az Arany János híres balladájában megénekelt Montgomery városházája – a videóban pedig maga a polgármester is feltűnik. Az előadásról szóló felvételt a helyi Monty Folk népdal-együttes tette közzé ma reggel. A bárdok városában gyakran csendülnek fel magyar dallamok, ugyanis a helyi közösség egy nagyszabású walesi-magyar kulturális rendezvénnyel készül elmélyíteni magyar kapcsolatait és megemlékezni Arany János munkásságáról. A május 14-i Montgomeryi Magyar Nap egész napos programmal várja majd az odalátogatókat, a városi tanács és a Magyar Cymru nevű walesi-magyar kulturális kezdeményezés szervezésében.
Arany erre megírta A walesi bárdok at, amellyel – az általános vélemény szerint – Ferenc József elleni tiltakozását akarta kifejezni, ill. a zsarnokságnak ellenálló költőknek emléket állítani. A walesi bárdok, bár Arany valóban elkezdte 1857-ben, igazából csak évekkel később készült el (a kézirat vizsgálatakor a tudósok azt állapították meg, Arany legkorábban 1861-ben fejezhette be). Nyomtatásban először 1863-ban jelent meg a Koszorú című folyóiratban, ekkor még "ó-angol balladá"-nak álcázva (Arany az "ó-ángol ballada" alcímmel látta el, és úgy adta ki, mintha fordítás volna). Mivel a vers jóval az osztrák uralkodópár látogatása után készült el, sokak szerint nem áll meg az a vélemény, hogy Arany tényleg válasznak szánta a felkérésre, és hogy tényleg Ferenc József ellen akart vele tiltakozni. Ugyanakkor a hősi halált halt Petőfi barátjaként elég furcsa lett volna, ha elfogadja a felkérést. Ő ugyanúgy nem volt hajlandó magasztalni az aradi tizenhárom kivégeztetőjét, mint ahogy Szondi két apródja sem magasztalta Szondi gyilkosát, Ali basát.
A történet kettős tragédiával ér véget: a vértanúhalált halt bárdok tragédiája és a bűnhődő királyé. Így talán jobban illett a balladák komor hangulatához. Sok párbeszéd szerepel a műben, ezáltal töredékessé válik, ami fokozza a drámai hatást. A sok élőszavas beszéd drámaivá teszi (akárcsak egy színházi dráma), a ballada líraiságát a kavargó érzelmek adják. Legfontosabb költői eszköze a fokozás, a különböző részek között az ismétlődő szavak növelik a feszültséget a művön belül. Bár már sokszor elmondtam, hogy valójában mi célból íródott ez a ballada, szeretném összefoglalni. Azokban az időkben, a szabadságharc után a kétségbeesés erőt vett az embereken, úgy látták nincs többé kiút az elnyomásból. Arany feladatának tekintette, hogy az elcsüggedt embereknek ismét reményt adjon, így egy középkori legendával szemléltette az ország akkori helyzetét. Ahogy A walesi bárdok utolsó strófáiban megbűnhődik a zsarnok király, úgy fog bűnhődni a Magyarországot elnyomó uralom is, sugallja a ballada. Természetesen arról szó sem eshetett, hogy e ballada megszületése után rögvest megjelenjen nyomtatásban.
"Emléke sír a lanton még – Átok fejedre minden dal, Melyet zeng velszi bárd. " Meglátom én! – S parancsot ád Király rettenetest: Máglyára, ki ellenszegűl, Minden velsz énekest! Szolgái szét száguldanak, Ország-szerin, tova. Montgomeryben így esett A híres lakoma. – S Edvárd király, angol király Vágtat fakó lován; Körötte ég földszint az ég: Ötszáz, bizony, dalolva ment Lángsírba velszi bárd: De egy se birta mondani Hogy: éljen Eduárd. – Ha, ha! mi zúg? … mi éji dal London utcáin ez? Felköttetem a lord-majort, Ha bosszant bármi nesz! Áll néma csend; légy szárnya bent, Se künn, nem hallatik: "Fejére szól, ki szót emel! Király nem alhatik. " Ha, ha! elő síp, dob, zene! Harsogjon harsona: Fülembe zúgja átkait A velszi lakoma… De túl zenén, túl síp-dobon, Riadó kürtön át: Ötszáz énekli hangosan A vértanúk dalát. Köszönjük, hogy elolvastad Arany János költeményét. Mi a véleményed A walesi bárdok írásról? Írd meg kommentbe!