Tudtátok, hogy idén pontosan 107 éve, hogy megszületett Vásárhelyi Győző, azaz Victor Vasarely Pécsett? Ő az a festő, akinek a művei előtt megállva erős késztetést érzünk, hogy hozzányúljunk a képhez. Megtapogassuk, hogy valóban sík-e a felület, ott ahol kidudorodni, vagy besüppedni látjuk az optikai csalódás következtében. Victor Vasarely (Vásárhelyi Győző) (Pécs, 1906. április 9. Az op-art születése: Victor Vasarely művei a madridi Thyssen-Bornemisza Múzeumban » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. – Párizs, 1997. március 15. ) Ő az egyik leghíresebb magyar, akinek a nevét világszerte ismerik. Az op-art művészet egyik megalapítójaként, és legjelesebb alkotójaként tartják számon…és képzeljétek, több helyen franciaként jegyzik! 1930-ban költözött Párizsba és ott nyílt meg az első kiállítása is Denise René híres galériájában. Ő ismertette meg a világgal Victor Vasarelyt, egykori szeretőjét… Majd megnősült (nem a hölgyet vette el), gyermekei születtek és 1976-ban Pécsett és Aix-en-Provence-ban egyszerre nyílt meg a múzeuma, igaz Aix-ben az alapítványi… A környezete szigorú, világos gondolkodású, energiával teli embernek ismerte.
tánc, újcirkusz 2022. február 16. szerda 19:00 — 20:15 Szünet nélkül Fesztivál Színház Müpa saját produkció Egy kiállítás mozgó képei - ez is lehetne az alcíme a Pécsi Balett nagyszabású előadásának. Vincze Balázs koreográfiájában a világhírű, pécsi születésű képzőművész, Victor Vasarely művei szó szerint megelevenednek. Az élő zenét és a prózát is kifejezőeszközei közé vonó összművészeti alkotás bevallott célja, hogy a néző ezután olyan szemmel nézzen Vasarely munkáira, amilyennelkorábban még sosem. A Vasarely-etűdök utazásra invitál, melynek végpontja a képek első ránézésre nem látható legmélye. Vásárhelyi Győzőként született Pécsen 115 évvel ezelőtt, hogy aztán Victor Vasarelyként hódítsa meg a nagyvilágot. Victor Vasarely művei a Thyssen-Bornemissza Múzeumban | Vasarely. Az optikai művészet, más néven op-art legnevesebb képviselőjeként tartjuk számon: a matematika és geometria felől is szemlélhetőművek többsége megtéveszti a szemünket, csodálkozásra késztetve meglepett nézőit. "Megépítettem az alapokat, most vegyétek ti kézbe a műveimet, dolgozzatok rajtuk, menjetek előre. "
Képei a nézőpont módosulásával változnak, a fokozatos színárnyalat-változások, végtelen látszati kombinációk érdekesek és dekoratívak. Festészeti ábécéjében 1960-tól dolgozta ki a szín- és fekete-fehér kontrasztokra s a párhuzamosokra épülő perspektíva képi világát. Új, a modern építészet acél, üveg és vasbeton elemeihez illő ornamentikát akart létrehozni. A változatos burkolóanyagokkal kialakított "sokszínű város" volt az eszménye, a modern élet méltó környezetét akarta megteremteni. Olyan művészetet akart alkotni, melyet nagyobb műveltség nélkül bárki értékelhet. Társadalmi művészetről álmodott, s hitte: az emberekben éppoly erős a vágy a képzőművészet, mint a zene iránt. A 20. századot nem az egyedi alkotások korának látta, azt akarta, hogy bárki megszerezhesse sokszorosított műveit. Vasarely "forma-szín egysége" iparilag előállítható, sokszorozható és integrálható az építészetbe. Nem tartotta magát festőnek, a "múzeumi művészetet" elavultnak érezte, az alkalmazott képzőművészetet vélte fontosabbnak.
A Vasarely-gyűjtemény Madridban való bemutatását számos más körülmény is indokolja. Nem túlzás azt állítani, hogy a karrierjének az 1960-as évek közepén csúcsára érő Vasarely művészetét a spanyol ajkú világban kísérte a legélénkebb érdeklődés. A művész által képviselt ún. kinetikus művészet legtöbb követője ugyanis latin-amerikai származású volt. A párizsi Denise René Galéria – aminek Vasarely társalapítója volt – a Dél-Amerikából Európába érkező, rokon szemléletű művészek egyik legfontosabb találkozóhelyévé vált. A művész elképzelései tehát alapvetően Párizson keresztül, a körülötte csoportosuló fiatal, a következő generációt képviselő alkotókon keresztül fejtették ki hatásukat a világnak erre a részére. Ennek a kulturális transzfernek köszönhető, hogy a művésznek számos gyűjtője akadt Spanyolországban és Dél-Amerikában. A közgyűjtemények közül az 1987-ben Óbudán, a Zichy kastélyban megnyílt Vasarely Múzeum őrzi a művész alkotásainak legreprezentatívabb válogatását. A mintegy ötszáz Vasarely-mű felelős őrzőjeként átfogó képet ad a művész munkásságáról, mely művek közül kiemelkednek azok a különleges és ritka lapok, melyeket Vasarely legelső, ún.
De Pilinszkyvel igazán Galsai Pongrác volt jóban, hát őt kérték meg közvetítőnek. Galsai hozott is Jancsitól egy három fölvonásos operát. (Nem kell megrémülni, vers volt ez is, csak a formája volt librettó-szerű. Egy-egy fölvonás egy-egy oldal. ) De Sághy Ildikó szerette volna, ha Pilinszky a saját kézírásával ajánlja a verset. Gráci ezt is elintézte, hozta Jancsitól a papírt, ami így festett: A Négy Évszak olvasóinak szeretettel: Pi- linszky János János írta a szöveget a papír széléig, oda elválasztójelet tett, és észre sem vette, hogy ezzel az aláírását választotta el: "Pi-linszky". Elhunyt Fodor Ákos költő, műfordító - Blikk. A legnagyobb élő magyar költőnek ennyit nem számított a saját autogramja – ennél magasabb értékek számítottak neki. No, ha másért nem: ezért volt szent ember.
A költő, aki szent ember volt Nemrég társaságban azt kérdezte tőlem egy különben igen kultúrált, mélyen hívő keresztény hölgy, hogy ugyan mondjam már meg, miért emlegetik ezt a Pilinszkyt úgy, mint szent embert. Mert az volt. Olvasd el a verseit, feleltem én. Nem nagyon kedvelem a verseit, mondta ő. Rendben, mondtam én, elég nehéz versek. Én is csak akkor értettem meg őket igazán, amikor megismertem Pilinszkyt, barátok lettünk, és Jancsi maga mondta el a verseit. Úgy, ahogy ő tudta a saját verseit mondani, minden tökéletesen érthetővé vált. Szerencsére a fölvételek megmaradtak, kaphatók lemezen, CD-n. De ha a versek nem győznek meg, akkor azt mondom: mélyen hívő katolikus volt. Kormányos Ákos | Vamadia. Az akkori, üldözött Egyház számára nagy megtiszteltetés volt, hogy ilyen zseni még katolikus is. (A mai, világi hatalommal szoros szövetséget kötött egyház alighanem kiátkozná – de ezt ne keverjük ide; ez már politika. ) Miért volt szent? Mert tiszta volt. Jó volt, nem volt benne gyűlölet, csak szeretet. Nem viselte magát méltósággal, pedig a tehetségével rászolgált volna: egyszerű volt, mint te vagy én.
Vitatkozni, veszekedni lehetett vele. Én néha ordítva vitatkoztam Jancsival például esztétikai kérdésekről, pedig tudtam, hogy ő a legnagyobb. Ő is tudta talán, de nem viselte. Világi érték: ezt gondolhatta a maga költői nagyságáról – Isten előtt nincs jelentősége. Isten előtt csak az emberségnek van jelentősége. Senkit nem fosztott ki, nem nyúlt le, nem hazudott, nem vert át senkit. Hitt az emberek jóságában. Hihetetlen nagy volt benne az empátia minden szenvedő iránt. Szolidáris volt minden üldözöttel, minden nyomorulttal, minden megalázottal. Na de milyen szerelmi kalandjai voltak! – mondja nekem ez a keresztény úri hölgy. Hát igen. Költő volt ákos dalok. De micsoda aszexuális középkori baromság, hogy szerelmes ember nem lehet szent?! Szerintem, aki nem ismeri a szerelmet, az nem is lehet teljes étékű ember! Pilinszky igen jóképű, mondhatni szép ember volt (még idősebb korában is), és nagyonis szerelmes természetű. De nem egy parázna vérnősző barom volt, nem egy macho, nem nőfaló, Don Juan, Savanarola, hanem szerelmes.
Azt viszont mindenki kezdetektől fogva érezte, hogy amit alkot, az bizony költészet a javából. A szűkszavú, de végtelen gondolatisággal megáldott költő versei és szövegei egyre népszerűbbek, nemcsak a műértő felnőttek, hanem a fiatal generáció körében is. Szavainak nyila tökéletes pontossággal talál a céltábla (vagyis szívünk) közepébe. Jelenem, létem Ekkora zajban s z ó l n i csak a Csönd képes. Ezt gyakorlom. Szilágyi Ákos: a kései Kádár-kor szabadabb volt | 24.hu. Fodor Ákos több szempontból is érdekes és eredeti szerző. Amint az az est folyamán is elhangzott, sokan voltak hozzá hasonló rokonlelkek, gondolok itt többek közt Pilinszky Jánosra, Tandori Dezsőre vagy Petri Györgyre, akikkel a költő jó barátságban is volt. Valahol mindannyian a hallgatás jegyében írtak, és műveikben a kimondhatatlant próbálták megragadni. Fodor Ákos költészetének van azonban valami elemi része, amitől ő mégis különbözik tőlük: ez pedig az immár védjegyévé vált rövid, elképesztően egzakt kifejezésmód. Autodiagnosis hangom csend-függő Ő az az ember, aki három szóba képes volt összefoglalni a mindennapi élet legmélyebb igazságait, és ezáltal mindenkiben saját gondolatmeneteket generálni, amelyeken keresztül eljuthatunk valami különös, belső megértetésig.
Életének 70. évében február 21-én szombaton elhunyt Fodor Ákos költő, műfordító, a magyar nyelvű haikuköltészet legnagyobb alakja - tájékoztatta Podonyi Hedvig, a művész felesége vasárnap az MTI-t. Fodor Ákos a haiku forma művelője, emellett zenés darabok, musicalek, operák és operettek szövegírója volt, de vers- és drámafordítóként is dolgozott. Forrás: Az alkotó 1945. Költő volt ákos étterme. május 17-én született Budapesten. A Zeneakadémián végzett 1968-ban, 1978 óta több mint tíz kötete jelent meg. 2007-ben az Artisjus Irodalmi Díj egyik kitüntetettje volt, 2010-ben a lírai kategóriában a Bank Austria Literaris elnevezésű osztrák irodalmi díjat ítélték neki. Főbb kötetei közé tartozik a Kettőspont (1978), a Jazz (1986), az Akupunktúra (1989), a Buddha Weimarban (2002), a Gonghangok (2009) és a Kis téli-zen (2013). A költő műveiből ITT olvashatsz!
Nem Moszkva jelent veszélyt, hanem azok a vezetőink, akik a maguk zsebére üzletelnek vele, akiket nem az oroszokhoz, hanem saját milliárdjaikhoz fűz gyengéd szeretet. Sokak szerint legendás humort örökölt kabarészerzőként ismert édesapjától, Szilágyi Györgytől, de már ritkábban nevet, mert a nevetés a szabadságérzés barométere egy társadalomban. A kései Kádár-rendszerben a társadalom szabadabb volt, mint évtizedekkel később: ma alig van nevetés Magyarországon. Igaz, kicsit az egész európai világ ilyenné vált. Költő volt asos.fr. Az autoriter személyiségek nem tudnak nevetni, de szerinte a szabadság és a szellem fogyatkozását jelzi, hogy már a narcisztikusan egójukba záródott fiatalok sokasága sem. Kiemelt kép: Fortepan /Magyar Rendőr Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Szilágyi Ákos szerint a liberális értelmiség nem követett el hibákat, mert nem volt hol, a "rendszerváltást a nyers anyagi érdekek hajtották", amiben csak némi szekértolói szerep jutott. A liberális politikai elit viszont hibázott doktrinerségével, civilizátori attitűdjével, nemzeti süketségével. Szerinte ezen fordult meg 2010-ben a magyar demokrácia sorsa. Évekkel megelezte Orbánt Magyarországon először, 2008 elején, ő használta az illiberális demokrácia fogalmát, Fareed Zakariától, mert már akkor világos volt. merre tartunk. Azt mondja, arról nem tehet, hogy 2013-ban Orbán Viktor ellopta tőle, – ahogy Hitler lopta el Chaplin bajuszát –, és politikai szabadalmat csinált belőle. Verssorait az országgyűlési napló azért őrzi, mert Torgyán József a millecentenárium évében a Szittya-szótyár című parodisztikus hőseposzából kiragadott sorokat. Megtisztelő volt bekerülni a "nemzetisten-gyalázókként" gyalázottak klubjába, Vörösmarty, Ady, Babits és József Attila, vagy épp Esterházy mellé. Már nem kutatja, csak döbbenten bámulja Oroszországot, amely nyomulása ellenszenves, de jelen helyzetében nem veszélyes Magyarországra, az EU-ra, mert elszigetelt, gazdaságilag gyenge.