Ha több juvenilis hormon termelődik, az meghosszabbítja a lárvafejlődési szakaszokat, késlelteti az átalakulást. Óriási lárvák fejlődnek, de a hormon meggátolná a bábállapot kialakulását, az óriás lárvák elpusztulnak. Gerincesek: a neuroendokrin rendszer szabályozó központból és több elkülönült mirigyből áll. A központi részt a hipotalamusz és az agyalapi mirigy alkotja. A hipotalamusz a gerincesek agyának elkülönült része, a neuroszekréciós sejtek ebben találhatóak, olyan hormonokat termelnek, amik az agyalapi mirigy hormontermelését szabályozzák. Az agyalapi mirigy hormonjai további belső elválasztású mirigyeket késztetnek a hormonjaik előállítására. : pajzsmirigy, mellékvese, ivarmirigyek hormontermelő sejtjei. Ha ezek több hormont termelnek, az gátló hatású a szabályozó központ működésére. Miben különbözik az idegi a hormonális szabályozástól?. A rendszer normális működését a folyamatos visszajelzés biztosítja (hierarchikus rendszer). A neuroendokrin rendszerre a központi idegrendszer hatása a hipotalamuszon keresztül érvényesül. A belső elválasztású mirigyek közül néhány az agyalapi mirigy hatásától függetlenül működik, pl.
A hormonrendszer feladatai: a többi szervrendszer működésének szabályozása, a hormonrendszer szabályozza folyamatosan belső környezet állandóságát; növekedést; szaporodást. A hormonrendszer működése: valamilyen inger hatására a belső elválasztású mirigy hormont ürít, a hormonmolekulát a megfelelő felszíni fehérjével rendelkező sejtek megkötik, ezeknek a sejteknek a működése megváltozik. A hormon termelését szabályozza: – a belső környezet egyik tényezője: a vér nagy cukortartalma a hasnyálmirigy inzulintermelését fokozza, hibás szabályozás: cukorbetegség – egy másik hormon közvetítésével az idegrendszer: a tartós hideg az idegrendszeren és az agyalapi mirigy hormontermelésén át fokozza a pajzsmirigy tiroxintermelését, és így a sejtek lebontó anyagcseréjét fokozza, hibás szabályozás: strúma; – közvetlenül az idegrendszer: veszélyhelyzet hatására az idegrendszer a mellékveséből adrenalint ürít, amely szimpatikus hatást vált ki, hibás szabályozás: stressz. A hormonok általában nem fajspecifikus anyagok.
Növekedést, ivarérést, szaporodást szabályozzák. Ízeltlábúak: A neuroszekréciós sejtek mellett megjelennek a belső elválasztású mirigyek. Rovarok növekedése: Az agyban lévő neuroszekréciós sejtek a belső elválasztású mirigyet aktiváló hormont termelnek. Az egyik belső elválasztású mirigy (az agyi hormon hatására) elkezdi a vedlési hormon elválasztását, ennek bebábozódást serkentő hatása van. A másik belső elválasztású mirigyben termelődik eközben a juvenilis hormon, ami az átalakulást késlelteti. A fejlődési szakaszokban az emelkedő vedlési hormonszint kiváltja a vedlést. Ezután a juvenilis hormon termelődik, ami megakadályozza a bebábozódást; a lárva a vedlés után a következő lárvafejlődési szakaszba kerül. A többi szakaszban a juvenilis hormon egyre kisebb mennyiségben termelődik, a bábállapotkor termelése megszűnik. A vedlési hormon hatására kialakul a báb, kibújik a rovar. Ha több vedlési hormon termelődik, a vedlések közti időtartam lerövidül, a kifejlett rovarok életképtelenek, törpe méretűek lesznek.
Kérje állásértesítőnket, és naponta küldjük a legfrissebb ajánlatokat!
Szakembereknek – Schönherz Bázis
Alapítva: 2017 Cég mérete: 40+ Központi iroda: Vinnytsia