Ne sírj most kedves, csak nyugodj meg A kezem fogd, szorítsd meg Megóvlak téged én minden bajtól Lásd, itt vagyok, ne sírj már Kicsi vagy még, de erőd van Biztonságban vagy itt a karomban A kapocs köztünk törhetetlen Lásd, itt vagyok, ó ne sírj A szívem vigyáz rád Mostantól és mindörökké már Hisz mindegy ki mit mond Mindig, míg élsz
A Fülesbagoly Tehetségkutató a Fülesbagoly Alapítvány szervezésében, az Öröm a Zene rendszerében, 32 zenei szervezet illetve szereplő partnerségében, a Hangfoglaló Program és a Szerencsejáték Service Nonprofit kft. támogatásával jött létre. A könnyűzenei verseny fő médiatámogatója a Petőfi Rádió. További információ a oldalon található.
És egyszer csak megnyílt… Mesélni kezdett, olyan dolgokat, amiket talán még soha senkinek. Úgy, ahogy talán még senkivel nem beszélt. És a történetek, amelyek sebzett lelkéből szakadtak elő egy pillanat alatt engem is falhoz állítottak. Éreztem őt. Csak írt, nem láttam az arcát, mégis tudtam, hogy sír. Kicsit talán felszabadítóan, mert végre nem elnyomnia kell magában a fájó emlékeket. Egy védtelen, törékeny gyermek volt az üzenőfal másik végén, és én tudtam: a világgal is szembe mennék érte, hogy megvédjem – de a múltjától már nem tudom, azt ott fogja hordozni magában, én legfeljebb csak segíthetek talán, hogy könnyebb legyen a terhe. Szerettem volna megölelni, hogy megvigasztaljam, hogy érezze: mostantól biztonságban lesz! Honnan tudnám letölteni a "szívem vigyáz rád " c dalt audio formátumban?. Ő pedig szeretett volna egy ölelésben megnyugodni, hogy újra mosolyogjon, hogy elővegye a "rocksztár vagyok, nincs semmi baj" arcát, a könnyező helyett. De volt köztünk még fél óra, és közel 30 kilométer… Akkor érezhettem újra azt a vágyat, ami egyszerre fájdalmas és gyönyörű: hogy magamhoz ölelhessek valakit, akit többé nem is engedek majd el!