Tevékenységét azóta, Entz Ferenc Könyvtár és Levéltár néven folytatja, 2016-tól ismét a Szent István Egyetem (2020-tól Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem) részeként. A Levéltár egyrészt gyűjti és őrzi az átfogó feladatkörű igazgatási és egyéb egységek működése során keletkezett maradandó értékű iratait. Másrészt gyűjti és őrzi a Villányi úti Campuson működő három egyetemi kar (Kertészet-, Élelmiszertudományi és Tájépítészeti Kar), valamint a hozzájuk tartozó oktatási, kutatási és igazgatási feladatokat ellátó szervezeti egységek maradandó értékű iratait az elmúlt 150 évből. Legrégibb intézménytörténeti források az 1876-tól megmaradt hallgatói nyilvántartások. Az egykori és jelenlegi tanárok, egyetemi dolgozók irathagyatékai (33 fond), valamint a magyar kertészettörténet muzeális dokumentumai (írott és tárgyi források egyaránt) is fellelhetők a gyűjteményben. A legrégebbi ilyen jellegű dokumentum egy 1697-ben kelt szőlőbirtok eladási szerződés. A levéltári anyag mennyisége 2014. január 1-én 93 fond, 95 állag, 3270 raktári egység (2869 doboz, 22 csomó, 383 kötet), összesen 399, 55 ifm.
Látogatás a Corvinus Egyetem Könyvtárában A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Bibliográfiai Szekciója és a Műszaki Könyvtáros Szekció eptember 30. -án szakmai látogatást tett a Budapesti Corvinus Egyetemen. A csoport meglátogatta az új épületben elhelyezést nyert Entz Ferenc Könyvtárat. A könyvtár ritkaságait, ujdonságait, elrendezését dr. Megyeriné, Viola Andra igazgatónő mutatta be. A … Egy kattintás ide a folytatáshoz…. → Látogatás a Corvinus Egyetem Könyvtárában – meghívó Meghívó A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Bibliográfiai Szekciója és a Műszaki Könyvtáros Szekció Tisztelettel meghívja soron következő rendezvényére: Látogatás a Budapesti Corvinus Egyetem Entz Ferenc Könyvtárának új épületében és séta az Arborétumban 2011. szeptember 30. 14 órától Helyszín: BCE Entz Ferenc … Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →
(tovább…) Címkék: Debrecen, Év Könyvtárosa-díj, irodalomtörténész, Könyvtáros, nekrológ, Simon Zoltán, statisztika, TEKE, Településeink könyvtári ellátása, Települések könyvtári ellátása Címkék
Az internet, a szakirodalmi adatbázisok és a fénymásoló használata, valamint a fényképezés csak regisztrált (beiratkozott vagy napijegyet váltott) használók részére megengedett! A térítési díjak 27% ÁFÁ-t tartalmaznak, kivétel a késedelmi díj.
Szent István Egyetem Tájépítészeti és Településtervezési Kar • 1118 Budapest, Villány út 29-43. • E-mail:
Az este folyamán a kortárs német művész tárlatához készült katalógus bemutatására is sor kerül. Ráadásul workshop, élő zene, bor és finom falatok is várják a közönséget. Ne búsuljanak azok sem, akik nem tudnak részt venni az októberi Múzeum+ esten, idén még két alkalommal lesz lehetőségük rá: november 18-án a Szépművészeti Múzeumban és december 9-én a Magyar Nemzeti Galériában. Kiemelt kép: Ferenczy Károly: Október, részlet (Forrás: Wikipédia)
Ez (előfizetéssel) elérhető az Arcanum adatbázis állományában, rövid leírást tartalmaz egy valós avatásról. Feltételezésem szerint mindez összefüggésbe hozható azzal, ami a Budapesti Negyed egy másik, "A Kerepesi úti temető másfél évszázada" című cikkében is szerepel, Ferenczy Károlyt eredetileg a 32-es parcellában temették el, majd a '60-as évek elején temették át mostani helyére. A teljesség kedvéért terveztem idézni a Wikipédia szócikkének ide vágó bekezdését: "A Szépművészeti Múzeumban ravatalozták fel, majd a Kerepesi temetőben helyezték végső nyugalomra... Síremlékét, amit fia, Béni tervezett, születése 100. évfordulóján, 1962-ben avatták fel. " Az állítást forrás nem támasztja alá, de nem kevés keresés eredményeként beigazolódott, a cikkben írtak első része (ravatal a múzeumban) szerepel a Pesti Napló, 1917. márciusi számának híradásában, míg az 1962-es avatás, ill. az évfordulóra történő megemlékezés a Népszabadság 1962. novemberi cikke alapján igazolható. Ferenczy Károly életrajzi adatairól, munkásságától több ismeretanyag: Források: EPA Budapesti Negyed 25.
ELŐADÁS 18. 00 Helyszínek és motívumok Ferenczy Károly művészetében – Plesznivy Edit művészettörténész előadása Ferenczy Károly neve a köztudatban leginkább az 1896-ban létrejövő nagybányai művészteleppel kapcsolódott össze. Életműve szinte egybeforrt a Nagybánya-fogalommal. Az impresszionizmus és posztimpresszionizmus hazai változatának megteremtésével, a művészkolónia kiemelkedő alkotójaként, vezető mestereként a modern magyar festészet megalapozójává vált. Œuvre-jének tetemes részét alkotják a Nagybányán született, az ott élőket, a környező vidéket, a varázslatos fény- és színviszonyokat megörökítő festmények. Ferenczy életműve ugyanakkor jóval árnyaltabb, alkotói évei során számos más, stílusát és témaválasztásait meghatározó helyszínhez is kötődött. Tanulóévei alatt élt Rómában, Nápolyban és Párizsban, kibontakozó művészete idején pedig Münchenben, Szentendrén és Nagybányán. Majd az 1900-as évek első évtizedétől, a Képzőművészeti Főiskola oktatójaként, elsősorban a fővárosban, Budapesten.
Nemcsak a művei, hanem maga Ferenczy Károly mint ember is szerethető jelenség volt, aki egyszerre kötötte össze életét két igaz szerelmével, a művészettel és – a szintén szakmabeli – Fialka Olgával, haláláig hűségesen ragaszkodva hozzájuk. Szép szerelmükből három gyermek született: a legidősebb Valér ugyancsak festőművész, az ikrek közül Béni szobrász, Noémi pedig gobelinművész lett. Ferenczy Valér emlékezései alapján apja "szép ember volt, szeretetre méltó világfi", kissé tartózkodó, de széles látókörű, több nyelven beszélő férfi, aki élt-halt családjáért és a festészetért. Életművében a finom naturalizmus és a bibliai témák ugyanúgy megjelentek, mint a plein air festészet és családtagjairól készült nagyszerű portrék sora. Amellett, hogy megjárta Párizst, élt többek között Szentendrén, Nagybányán és Pesten, a Művészház igazgatósági, a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Körének tervezési, a Képzőművészeti Főiskola tanári feladatait is ellátta, és a Magyar Országos Képzőművészeti Tanács tagja volt.
A budapesti királyi magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi karán szerzett diplomát 1926-ban. Tanulmányaival egy időben öt esztendeig gyakornok a II. sz. Kórbonctani Intézetben, ahol kórszövettani kutatással is foglalkozik. 1930-ban Magyarországon elsőként megszervezi a szociális betegellátás keretén belül az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) VI. ker. Csengery utcai Központi Fogászati Rendelőintézetben az önálló Fogászati Röntgenosztályt és lesz annak vezető főorvosa. [1] [2] Intenzíven részt vesz a tudományos közéletben és a szakirodalomban. 1932-ben szabadalmaztatja a Ferenczy-féle filmtartót, ami az intraorális röntgenfelvételek készítésekor igen előnyös sugárvédelmi és higiénikus szempontból, továbbá szájzár esetében is. [3] 1941-ben a Magánalkalmazottak Biztosító Intézet (MABI) VII. Péterfy Sándor utcai Fogászati rendelőintézet önálló röntgenosztályát szervezi meg és az országban először a korszerű diathermiás részleget is. 1944. július 5-én habilitálták egyetemi magántanárrá a debreceni egyetem orvostudományi Karán.