(Ursa Maior) vagy a magyar hitvilág szerinti elnevezése: Nagy Göncöl, az egész évben látható csillagképek közé tartozik (ún. : circum Polaris – Sarkcsillag körüli) csillagkép. a Nagy Medve és környezete A Nagy Medve (latinul: Ursa Major) csillagkép, melynek hét legfényesebb csillaga alkotja a (számunkra e néven ismert) Göncölszekeret. Fontosabb csillagai • α Ursae Maioris a Dubhe (medve) nevet viseli. 1, 8 magnitúdó fényes, K0 színképtípusú vörös óriás, 124 fényév távolságra van a Földtől, és 226-szor fényesebb a Napnál. Tőle 0, 6 szögmásodperc távolságra egy kísérőcsillag található, ami a főcsillagot 44 év alatt kerüli meg. • β Ursae Maioris neve Merak (ágyék). Gyulai Hírlap - Honnan kapták a nevüket a csillagképek?. Látszó fényessége 2, 4 magnitúdó. 79 fényév távol van. Abszolút fényessége a Napénak 57-szerese. • γ Ursae Maioris neve Phedka (lábszár). Látszólagos fényessége 2, 5 magnitúdó, valójában 59-szer fényesebb a Napnál. Távolsága: 84 fényév. • δ Ursae Maioris – Mergez (comb): mintegy 80 fényévnyire lévő, 3, 3 m-s, fehér színű csillag.
A jó oldala a Mizarnak a kifejezetten erős, szinte áradó művészi képesség.
Jakob Bartsch vagy Jakobus Batrschius (1600-1633) 1624-ben az Usus astronomicus planisphaerium Argentinae című művében Zsiráfnak nevezte el ezt a csillagképet, és így nevezzük ma is. HIÚZ: (Latinul: Lynx) A terület Johannes Heveliustól kapta mai nevét 1687-ben: ezen a csillagban szegény, a Nagy Medvétől, az Ikrektől és a Szekerestől körülhatárolt terülten olyan nehéz bármit is észrevenni, hogy egy hiúz éles szeme szükséges.
Kisszótár Címszavak véletlenül két csillagkép az északi féltekén, a nagy G. (Ursa major) 120-207° rektaszcenzió és 37-72° deklináció közt. Heis szerint 227 még szabad szemmel látható csillagból áll, melyek közül a 7 legszembetünőbb képezi magát a G. -t; 6 másodrendü és 1 harmadrendü áll együtt olyformán, hogy 4 csillag a szekér testét, 3 pedig a rudját képezi. A rud utolsó csillagja Benetnas, a középső a Mizar, mely tőle 11 3/4"-nyire távol levő Alkorral kettős csillagot alkot, a rud kocsifelüli csillaga Alioth, a legutolsó csillag a Dubhe. A görög mitosz szerint Hera Kallistot, mikor Zeustól megszülte Arkast, medvévé változtatta, ezt azután Zeus a csillagok közé helyezte el, innen a görög, illetve latin név; nevezték még sptentrionesnek is, amiért aztán ezt a szót az északi irány jelölésére használták. Az araboknál a 4 szekércsillagot ravatalnak (nas) nevezték, épugy a zsidók is. A kis G. (Ursa minor) a 210-270° rektaszcenzió közt és a 67° északi diklinaciótól a sarkon tul terjed. 54 szabad szemmel látható csillagból áll, melyekből a 7 legfényesebb (de csak 2-4 ranguak), épugy van szekéralakban elrendezve, mint a nagy G. -nél, csak ellenkező irány felé fordulva.
GYULAI HÍRLAP • Korsós Marianna • MAGAZIN • 2011. január 21. 18:00 Honnan kapták a nevüket a csillagképek? Csillagképek születése A Nagy Medve csillagkép A csillagképek nevei a régi ember gondolkodásáról, hiedelmeiről, világhoz való viszonyáról sokat elárulhatnak számunkra, hiszen az akkori felfogás szerint a világegyetem középpontjában az ember állt. Régóta ismeretes, hogy a csillagképek mitológiai vagy jelképes eredetű elnevezéseinek semmiféle kapcsolata nincs a bennük foglalt égitestek fizikai természetével, vagy térbeli helyzetével, alakzatukat többnyire a fényesebb csillagok véletlen eloszlása adja. Magukat a konstellációkat csillagtérképek segítségével könnyű felfedezni az égbolton, de sajnos az elnevezésük eredete alig ismert. A ma használatos és hivatalosan elfogadott 88 csillagkép felének elnevezése, kialakítása az antik görög kultúráig nyúlik vissza, bár eredetük még sokkal korábbra, a mezopotámiai tudományból ismerhetjük. Az időszámítás előtti 5. században már görög gondolkodók átvették a mezopotámiai, perzsiai, egyiptomi és kínai asztrológiai-csillagászati tanokat, és azokat átdolgozva egyesítették a saját eredményeikkel.
A módosítás kezeli ugyan az eredeti törvény számos ellentmondásos pontját, de a legfontosabbat nem. A törvény a tegnap elfogadott módosítás után is lehetővé teszi, hogy bizonyos polgároknak egyoldalúan, akartuk ellenére elvegyék az állampolgárságát. Szerintem innentől egyértelműen kijelenthető, a törvény korlátozásai tulajdonképpen már csak rólunk, felvidéki magyarokról szólnak. Ez eddig is így volt. Minek kellett a módosítás? A szándék az volt, hogy a külföldön, elsősorban a Brexit utáni Nagy-Britanniában élő szlovákokat segítsék. A törvénymódosítás után, ha bizonyítani tudják, hogy legalább öt éve életvitelszerűen tartózkodnak kinn, abban az esetben megtarthatják szlovák állampolgárságukat a brit felvétele után is. Vegyük észre az ellentmondást! Mi az a rendi alkotmány?. Mi, akik itt élünk a szülőföldünkön, erős, élő kötelékeink vannak, mi elveszítenénk az állampolgárságunkat, ha felvennénk egy másik országét. Ehhez képest azok, akiket már minden egy másik országhoz köt, ott élnek, ott a családjuk, haza legfeljebb csak sátoros ünnepekre jönnek, ők megtarthatják a szlovák állampolgárságukat.
A közös alkotmányozás napja hamarabb fog eljönni, ha nem próbálunk egyoldalú alkotmányozással elébe vágni – és a végtelen messzeségbe vész, ha úgy akarunk szakítani a Fidesz-uralommal, hogy követjük a Fideszt az egyoldalú alkotmányozás kísérletében.
Forrás:, fotó: PS