Egyrészt, érdemes megnézetni, hogy van-e bármi problémád a gluténnal vagy a laktózzal – intolerancia vizsgálat, illetve a sejtjeid energiaszintjére gyakorolt hatásaik ellenőrzése is ide tartozik. Ételteszt mérés ünkön ez utóbbit van lehetőséged megnézetni. A lapos has titka | Dani, a személyi edző. Ennek megfelelően érdemes változtatni az étrendeden. Továbbá segít minden mozgásforma, ami hatást gyakorol a bélmozgásodra, a csavarással járó és a nyújtó gyakorlatok például. EZT a cikkünket érdemes elolvasnod a lapos has érdekében! Értékelje ezt a tartalmat
A hasizom fűzőként öleli körbe a gerincedet, ezáltal stabilizálva, de részt vesz a kilélegzésben, dolgozik szülés során sőt még a WC-n ülve is 🙂 A hasizom funkciója szempontjából a lapos has csupán esztétikai kérdés, mert lehet erős a törzsed nagy túlsúllyal is, amennyiben következetesen edzel rá. Egészségügyi vonatkozásban persze már más a helyzet, hiszen a zsigeri zsír (a mélyebben fekvő, szervek köré lerakódott, szabad szemmel nem látható zsír) már komolyabb egészségügyi kockázatot jelent. Fontos megjegyezni, hogy a hasizom az több részből áll. Amikor lapos hasról vagy kocka hasról beszélünk az egyenes hasizomra gondolunk. Amikor valaki az "oldal hasát" edzi, azzal a szándékkal hogy lefogyjon az úszógumijából valójában külső ferde hasizmára gondol. A hasizomnak ez a két része a leglátványosabb, ezek után már mélyebben fekvő rétegek következnek amik szabad szemmel nem láthatók, a belső ferde és a haránt hasizom. Likeold a Facebook oldalt további fogyókúrás tartalomért! A hasizom edzése Először is, szögezzük le, hogy minden ember hasa kockás.
Egyszerűen anatómiailag így van felépítve. Az, hogy te nem látod, hogy kockás a hasad az azért van mert a felette lévő zsírréteg eltakarja. A kockák méretét viszont növelhetjük egy bizonyos mértékig, a megfelelő hasizom edzéssel. Fontos azonban tudnod, hogy nincs az a hasizom gyakorlat a világon ami a hasadról eltudná tüntetni a fölösleges testzsírt. Ez azért van így mert az adott izom működés közben nem pusztán a körülötte lévő zsírraktárakat használja fel. Képzelj csak el egy duci embert aki reggeltől estig felüléseket végez és semmi mást. Ha létezne helyi zsírégetés, akkor ez az emberkénk egy idő után ugyan kocka hasú lenne, de közben meg a mellek, karok, lábak megmaradnának eredeti méretükben lévén, hogy oda nem edzett. Ugye elég vicces ezt elképzelni is? 🙂 Hogyan edzem a hasam? A hasizom jól reagál a terhelése, de amilyen gyorsan megerősödik, olyan gyorsan el is gyengül amennyiben rendszertelenül edzünk rá. Ha jelentősebb túlsúly van rajtad (több mint 10 kiló) fölösleges időpazarlás a hasizom koncentrált edzésével komolyabb időt eltölteni.
A Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) az utóbbi évtizedekben világviszonylatban is kiemelkedő eredményeket ért el az úgynevezett rekonstruált őstulok tenyésztésében. A kutatási eredményeket a park munkatársai örömmel osztották meg velünk, bízva abban, hogy olvasóink is szeretnék jobban megismerni ennek a fajtának az érdekes történetét. Kerekes Viola projectkoordinátort elkísértük terepi munkájára, hogy minél többet megtudjunk ezeknek a különleges állatoknak a nemesítéséről – hozzá intéztük kérdéseinket. • Honnan tudhatjuk, hogyan nézett ki az őstulok? Elterjedt volt-e Magyarország területén? Funkcionálisan kihaltnak nyilvánították a vadon élő koalákat. – Az emberiség történelmének igen fontos mozzanata volt a környezetében élő egyes vadállatfajok domesztikációja. A szarvasmarha kialakulása ennek a folyamatnak az egyik legjelentősebb momentuma volt, kutatásának már hosszú évszázadok óta kiemelt szerepe van a különböző korok szakembereinek munkásságában. Az őstulok (Bos primigenius) kipusztulása csak néhány évszázaddal ezelőtt következett be, így szemtanúk leírásai, valamint tárgyak (például vadásztrófeák, ivóserlegek) sokasága emlékeztet a faj korábbi jelenlétére.
Az 1997 és 2016 között a Pireneusokban világra jött bocsok mind egyetlen szlovéniai állattól, egy Pyros nevű hímtől születtek. Egy másik, 2016-ban ugyancsak Szlovéniából származó hím barnamedvét, Goiatot tavaly jószág elpusztításával vádolták meg. Úgy tudni, hogy a garázda Goiat egy kost, négy kecskét és egy birkát támadott meg tavaly ősszel a katalóniai Vall d'Aran régióban, de a ragadozó már korábban hírhedtté vált a határ francia oldalán, ahol gazdák az elejtését követelték. Úgy hiszik, hogy jelenleg a katalán oldalon él, ahol legalább egy utódot nemzett tavaly. Rekordszámú barnamedve a Pireneusokban - Ecolounge. Kép forrása: / Szerző: Frank Vassen forrás: MTI 40 év után bukkant fel egy kihaltnak hitt denevérfaj A természetvédők eddig úgy gondolták, rég kihalt a Hill-féle patkósdenevér, ám 40 év után találtak egy példányt Ruandában. Segíthetünk hódot számolni! A 19. század közepére kipusztultak a hódok a Kárpát-medencéből, de az elmúlt évtizedek visszatelepítési programjainak... Jóval kevesebb erdei fülesbagoly telel idén hazánkban Lassan hagyománnyá válik hazánkban az éves erdei fülesbagoly számlálás.
Ezt követően több európai és amerikai állatkert is csatlakozott a kezdeményezéshez. A Müncheni Állatkertbe például 1982-ben érkeztek az első állatok Almeríából. Időközben az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA), illetve az Észak-amerikai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (AZA) is életre hívta a maga mhorr gazellákra irányuló tenyészprogramját. (Az ilyen programokat Európában EEP, Amerikában SSP néven ismerik. ) Bő tíz évvel ezelőtt már kilenc európai, tizenegy észak-amerikai és egy dél-afrikai állatkert foglalkozott a mhorr gazellák szaporításával, napjainkra pedig a részt vevő intézmények száma tovább növekedett. Jelenleg egyedül az EAZA tagjai közül mintegy két tucat állatkert vesz részt a programban, ezek közé tartozik a mi Állatkertünk is. Budapesten 2007 vége óta foglalkozik ezekkel a patásokkal, az akkor érkezett két nőstény mellé 2008 májusában egy hímet is kaptunk, így tehát 2008 óta van szaporításra alkalmas állományunk. Az első gida a következő évben, 2009. április 6-án született meg, és azóta számos alkalommal sikerült szaporítani a mhorr gazellákat.
© Technológia: Már a debreceni állatkertben is megtekinthető a vadonban kihalt kardszarvú antilop. Nem ez az első eset, hogy a faj megtekinthető Debrecenben, a korábbi két példány szép kort élt meg. Két kardszarvú antilop érkezett Lipcséből a debreceni állatkertbe; az Afrika-panoráma kifutójában már megtekinthető a Katja és Kirsten névre hallgató hatéves anya és kétéves lánya. Az állatkertbe érkező állatok olyan fajhoz tartoznak, amelyik 2000-ben kihalt a vadonban. Nagy Gergely Sándor, az állatkert igazgatója szerint a világ állatkertjei népes állománynak adnak otthont a kihalt antilopoknak; már 1985 óta tart a visszatelepítési program. A debreceni állatkert 2009-ben kezdett a faj tartásába, az akkor érkezett pár mindkét tagja szép kort élt meg. Az egykor egész Észak-Afrikában elterjedt kardszarvú antilop remekül alkalmazkodik a sivatagos és félsivatagos élőhelyekhez és az esetleges vízhiányhoz: 46 fokos testhőmérséklet mellett sem kezd verejtékezni, így akár hónapokig is megél ivóvíz nélkül, pusztán az elfogyasztott fűfélék nedvességtartalmát hasznosítva.