Esemény neve: Kékfrankos 24 Időpont: 2013. 08. 24 00:00 – 2013. 25 00:00 Helyszín: Soproni borvidék és pincészetei, valamint a Fertő-táj Elérhetőség: A Kékfrankos nyár egyik kellemes napján 24 órás bortúra várja a kirándulás, a szép vidék, a remek társaság, no és a zamatos borok kedvelőit. Kalandos túra "áldozat Dionüsszosz oltárán". Maximális résztvevői létszám: 25 fő, a regisztrációhoz kérjük, vegye fel a kapcsolatot a szervezőkkel! Tel. : 06 30/471-2135
A Soproni borvidék pincészetei által termesztett szőlőfajták: Zweigelt, Kékfrankos, Zöld veltelini, Cabernet sauvignon, Irsai Olivér, Merlot, Sauvignon blanc, Pinot noir, Tramini, Zenit
Soproni borvidék 1880 hektár a) Soproni körzet: Fertőboz, Fertőendréd, Fertőrákos (Jandl Kálmán és Jandl Arnold:; Horváth József:), Fertőszentmiklós, Fertőszéplak, Harka, Hidegség, Kópháza, Nagycenk, Sopron (Ákos István:; Fényes Tibor:; Gangl Zoltán és Gangl Szabolcs:; Iváncsics Zoltán:; Pfneiszl Birgit és Pfneiszl Katrin:; Roll Péter 20/323-2870; Töltl József), b) Kőszegi körzet: Csepreg, Kőszeg, Vaskeresztes.
1893-ban pl. 1000 hektoliter, 1894-ben 500 hektoliter, 1895-ben 200 hektoliter aszúbort termeltek a soproni borvidéken. A filoxéravész után eltűnt a soproni aszú és csak a Fertő-parti Ruszton élt tovább. 1919 után aztán Ruszt is eltűnt – legalábbis Magyarországról -, de a ma osztrák területen lévő városkában kiemelkedő évjáratokban ma is készítenek aszút.
A Soproni borvidék szőlőtermesztési kultúrája évszázados hagyományokra épül. A bortermelés és a borkereskedelem mindig fontos szerepet játszott Sopron gazdaságában. A borvidék a Soproni-középhegységtől indulva a Fertő partján húzódik. Székhelye Sopron és 10 település tartozik hozzá. A tájra jellemző mikroklimatikus viszonyok miatt magas a napsütéses órák száma, amely a vegetációs időszakban 1900 óra felett van. A termést a hosszú száraz ősz is kedvezően befolyásolja. Már a kelták felismerték a vidék szőlőtermelés számára kedvező adottságait. A rómaiak is termesztettek itt szőlőt, de csak a középkorban alakult ki a mai borvidék szőlőtermesztési és bortermelési kultúrája. 1297-ben Sopron városa királyi privilégiumként III. Andrástól azt a jogot kapta, hogy az itt termelt borokat mindenhova szállíthatják és ezért tőlük senki sem szedhet vámot. 1333-ban Károly Róbert ezt a kedvezményt megerősítette. Sopron és környéke ezért a középkortól Magyarország jelentős bortermelő vidékének számított.
A ~ vezető pincészetei április elsején sajtó tájékoztatón mutatkoztak be a Magyar Borok Házá ban, ahol ebben a hónapban a nyitott borvidék program keretében a pincészetekkel a nagyközönség is megismerkedhet. hirdetés... A ~ en a kékszőlő, főleg a kékfrankos termelése kiemelkedő (Sopron a kékfrankos fővárosa), de jelentősek még a zweigelt, cabernet sauvignon, merlot, és pinot noir ültetvények is. A ~ az ország egyik legősibb bortermő vidéke. Szőlőmag-leletek bizonyítják, hogy itt már a kelták is foglalkoztak szőlőműveléssel. A szőlőművelés e tájon töretlenül folyik azóta is. Szinte mindenkinek volt szőlője és pincéje, és itt minden gazda saját borkimérési joggal rendelkezett. 1884-ben még a ~ fő fajtájaként tartották számon. Ma már egyértelműen mór a szinonimája, ahol elképesztő sav - cukor egyensúly t képes felmutatni. ~ Területe: 5. 294 ha Borvidékbe tartozó települések száma: 13 A ~ a Sopron-hegység előhegyeinek oldalán, a Fertő tó környékén valamint Vas megyében a Vas-hegy és a Kőszeghegyalja lankáin alakult ki.