Az első kutatási eredmények alapján kimondottan előnyös a két oltóanyag keverése, így ugyanis erősebb védelem érhető el. Az AstraZeneca- és a Pfizer-vakcina dózisainak keverése "erős immunválaszt vált ki" a koronavírussal szemben egy új kutatás szerint. A kutatásban a Pfizer után adott AstraZeneca vagy az AstraZeneca után beadott Pfizer-vakcina egyaránt magas koncentrációjú antitestválaszt váltott ki a páciensekben, ha a két dózis bedása között négy hét telt el. Az eredmények nyomán lehetőség nyílik a nagyobb rugalmasságra, az oltakozóknak nem kell az először beadott vakcinára várniuk, hanem a másikat is megkaphatják második oltásként, ha az hamarabb áll rendelkezésre. Ezek az AstraZeneca vakcina mellékhatásai oltás után. A kutatást ellenőrző Matthew Snape oxfordi professzor kiemelte, hogy a négy hét különbséggel adott két különböző oltás olyan immunválaszt váltott ki, amely "meghaladja az AstraZeneca-vakcina standard ütemterve szerint meghatározott küszöbértéket". Az Oxfordi Egyetem által végzett Com-COV kutatásból az is kiderült, hogy a vakcinák beadásának sorrendje is számít.
Ez is érdekelheti: Szputnyik vakcina: ezek az oltás utáni mellékhatások Pfizer vakcina: ezek a 2. oltás utáni mellékhatások Kínai vakcina: mikortól véd, miért nincs védettség az oltás után? Ez a teszt mutatja ki, hogy mennyi antitestje van oltás után Forrás: OGYÉI
A vakcina nem tartalmazza magát a SARS-CoV-2 vírust, így nem okozhat COVID-19 betegséget. A koronavírus vakcina leggyakoribb mellékhatásai többnyire enyhe vagy mérsékelt intenzitásúak, és az alkalmazást követő néhány napon belül javulnak. Vérrögök és az AstraZeneca Az Európai Gyógyszerügynökség (European Medicines Agency, EMA) felhívja az egészségügyi szakemberek és a AstraZeneca oltásban részesülők figyelmét arra, hogy legyenek tisztában a nagyon ritkán, az oltást követő két héten belül kialakuló, alacsony vérlemezkeszámmal járó vérrögképződés eshetőségével. Ez idáig a legtöbb esetet 60 év alatti nők körében jelentették, akiknél a vérrögképződés az oltást követő két héten belül alakult ki. A jelenleg rendelkezésre álló bizonyítékok alapján specifikus kockázati tényezőkre nem lehet következtetni. A beoltottaknak ajánlott azonnal orvoshoz fordulni, amennyiben az alacsony vérlemezkeszámmal társuló vérrögképződés tüneteit észlelik magukon (ld. lent). AstraZeneca-vakcina után Pfizer? Ilyen hatása van - HáziPatika. A PRAC megjegyezte, hogy a vérrögök az agyi vénákban (agyi vénás sinustrombózis - cerebral venous sinus thrombosis, CVST), a hasüregi vénákban (splanchnicus vénás trombózis), valamint az artériákban keletkeztek, és alacsony vérlemezkeszámmal, néha vérzéssel társultak.
Fontos kiemelni, hogy az AstraZeneca esetén az óvatosságot nem az esetleges mellékhatások, hanem a nem kellően alátámasztott hatásosság indokolta: ha van más oltóanyag, ami bizonyítottan magas szinten védi az időseket is, akkor azt kell használni. Eleinte ezért nem oltottak vele 60–65 év felettieket. A fejlesztés, tesztelés egy percre sem áll le az engedélyeztetés után sem, a sorra megjelenő tanulmányok pedig március elejére eloszlatták az aggodalmakat. Kiderült, hogy az idősek számára is megfelelő védettséget nyújt, ezért a tagállamok – köztük Magyarország – elkezdték ezen korosztály oltását az AstraZenecával is. Nem tisztázott, de rendkívül ritka A hónap közepén aztán egyes országok felfüggesztették a vakcina alkalmazását, mert felmerült, hogy mellékhatásként vérrögképződés léphet fel. 78 millió adag oltás után 6 esetben új mellékhatást vizsgálnak az AstraZenecánál | Alfahír. Összesen 17 millió beoltott személyből 15 mélyvénás trombózisos és 22 tüdőembóliás esetet jelentettek, ami 0, 00021 százaléknak felel meg. Az EMA folyamatosan vizsgálódik, egyelőre két vérrögképződéses állapot kapcsolatát nem sikerült kizárni a vakcinával, de ennek ellenére az oltási kampányok folytatását javasolják – itt írtunk erről részletesen.
A kutatást a Lancet folyóirat online kiadásában publikálták. Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Négy helyett 12 hét elteltével aktuális a második oltás azért, mert kiderült, így hatásosabb. Végül a legfrissebb, keddi hír, ami alapján feltételezhetjük, hogy a látszat ellenére az AstraZeneca körül még nem akarnak csendesedni a hullámok. Alighogy a fenti kutatás eredménye napvilágot látott, az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézeteinek (NIH) egyik alosztálya, az Országos Allergiás és Fertőző Betegségek Intézete kiadott egy közleményt a bejelentett eredményeket illetően. Astrazeneca vakcina oltás után plc. Ebben az intézetnek az adatokat és a biztonságot monitorozó testülete megkérdőjelezte a vakcina hatásossági százalékát, és utalt arra, hogy a gyártó régebbi, elavult adatokból dolgozhatott. Fontos megjegyezni, ez nem biztonsági, hanem hatásossági kérdéseket vet fel, s hogy mi lesz belőle, azt majd meglátjuk.
A döntéshozók nyilvánvalóan azt mérlegelték, hogyan hatna a járvány terjedésére, a kórházakra, az egészségügyre, a halálozásokra az AstraZeneca felfüggesztése. Közben pedig folyamatosan érkeztek az újabb és újabb vizsgálati eredmények, amelyek ismeretében – ha úgy alakul – egy perc alatt közbe lehetett volna lépni. Szerencsére az EMA is azt erősítette meg, hogy helyes volt a stratégia, vagyis az oltások folytatása. Astrazeneca vakcina oltás után r. Dózisok és egy új kérdés Hasonló eredményre jutott az eddigi legnagyobb, több mint 32 ezer fő bevonásával végzett kutatás is: nem találtak összefüggést a vérrögképződés és az AstraZeneca vakcinája között. A hétfőn publikált eredmények azt is egyértelművé tették, hogy a vakcina hatásossága minden korosztályban jobb, mint ahogy eredetileg ismert volt. A tünetes Covid-19 megelőzésében 79 (65 év felettieknél is), a súlyos vagy kritikus állapotú betegség megelőzésében, illetve a kórházi kezelés kivédésében 100 százalékos. A folyamatosan érkező újabb és újabb adatok – mondhatjuk azt is, a tapasztalatok – vezettek oda, hogy többek között az AstraZeneca esetében is kitolták a második dózis beadásának idejét.
Négy év alatt egy méterrel alacsonyabb lett a Mont Blanc, az Alpok legmagasabb hegye a szakértők legújabb mérései szerint. A Mont Blanc jelenleg 4807 méter és 81 centiméter - közölték szerdán Grenoble-ban. Egy 30 szakértőből álló csoport mászta meg szeptemberben a hegycsúcsot, hogy megmérje - ezt nagyjából húsz éve kétévenként megteszik. 2017-ben 4808 méteres és 72 centiméteres volt a hegy, a 2019-es eredményt nem közölték. Legmagasabbnak - 4810, 9 méteresnek - 2007-ben mérték Nyugat-Európa legmagasabb hegycsúcsát, tehát jó három méterrel volt magasabb, mint ma. A szakértők szerint a számok azért ingadoznak, mert a hegycsúcsot egy vastag "örök hótakaró" borítja, amelynek formája egy hótorlaszhoz hasonlóan a szél és az időjárás hatására állandóan változik. Mont blanc magassága watches. A jelenség pontos magyarázatát a klíma- és gleccserkutatókra hagyták. Maga a szikla magassága viszont stabil: 4792 méteres. Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.
Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
0. A bunkós hagyma (Allium sphaerocephalon) Magyarországon is őshonos díszhagyma faj, mely védettséget élvez hazánkban. Természetes élőhelyét a száraz gyepek, homok puszták jelentik. A körülbelül 90cm-es maximális magasságot elérő bunkós hagyma gömb alakú virágai, tömöttek, lila színűek. Jól mutat nagyobb sziklakertekbe, virágágyásokba ültetve és vágott virágnak sem utolsó! Képek forrása: / Szerző: J. van Berkel; / Szerző: J. van Berkel; Flickr / Szerző: Col Ford and Natasha de Vere / Licence: CC BY 2. 0; / Szerző: J. Mont Blanc - Hírnavigátor. van Berkel; Wikipédia / Szerző: Lucarelli; / Szerző: J. van Berkel; Wikipédia / Szerző: Mike Peel () / Licence: CC-BY-SA-4. ; Források: Wikipédia – Hagyma nemzetség; Wikipédia – Allium caeruleum; Wikipédia – Allium christophii; Wikipédia – Allium hollandicum; Wikipédia – Allium roseum; Botanikaland – Allium hollandicum; Botanikaland – Allium moly; Botanikaland – Allium sphaerocephalon; – A díszhagyma ültetése; – Allium caeruleum; – Allium roseum; Megyeri Szabolcs Kertészete – Bunkós hagyma
Alacsonyabb termetű díszhagyma, kb. 30-40cm-es magasságot ér el. Jól mutat sziklakertbe és virágágyásba ültetve egyaránt. Virágzata világos rózsaszín árnyalatú, jellemzően áprilisban és májusban nyílik. Nem csak a kertben, hanem vágott virágként lakásunkban is díszít. 7. Nagyfejű hagyma, Schubert-hagyma (Allium schubertii) Allium schubertii / Kép forrása: / Szerző: J. van Berkel A nagyfejű hagyma vagy Schubert-hagyma (Allium schubertii) közepes magasságú, hagymás évelő növény, melynek természetes élőhelyét, Közép-Ázsia, valamint a mediterrán térség jelentik. Hosszú életű vágott és szárazvirág, valamint igazán érdekes külsejű dísznövény, mely főként a tavasz végén díszít. Mont blanc magassága jewelry. Gömb alakú, akár 20-25cm átmérőjű virágzata igazán különleges látvány. A hosszú, húsos virágszár végén májustól kezdenek el nyílni lila színű virágai. Levélzetét szíjszerű levelek alkotják. 8. Bunkós hagyma (Allium sphaerocephalon) Allium sphaerocephalon / Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Mike Peel () / Licence: CC-BY-SA-4.