Ki szeretne egy múzeumban lakni. Ahol meg csak innováció van azt úgy hívják, hogy kísérleti laboratórium. Abban megint vannak izgalmas dolgok, de ki szeretne lakni egy laboratóriumban? Ha a kettő együtt van, tradíció és innováció, mi úgy mondjuk ezt, hogy reformáció, akkor élő, szilárd alapokkal bíró közösségről beszélünk. Élő, szilárd alapokkal bíró közösség a kettő együtt, a múlt és a jövő" – mondta Balog Zoltán. A Farkas utcai református templomot 17 hónap alatt újították fel. A 18, 9 millió lej (1, 3 milliárd forint) értékű munkálatok költségeit az Európai Unió és a román állam fedezte, az egyháznak csak mintegy 305 ezer lejes (21, 3 millió forintos) önrésszel kellett hozzájárulnia a költségekhez. A 60 méter hosszú, 19 méter magas belső boltozatú templom megépítését Mátyás király rendelte el 1486-ban. A ferences rend által 1489 és 1516 között felépített templomot a Boldogságos Szűz Máriának szentelték. Az épület megszenvedte a protestánsok és a katolikusok közötti villongásokat. Bethlen Gábor romos állapotban juttatta 1622-ben a református egyháznak.
Farkas utcai református templomot 1486-1516 között gótikus stílusban Mátyás király építtette a ferences rendi minoritáknak. A hitújítás hatására 1536-ban kiűzték a szerzeteseket, így a zárda és a templom is üresen maradt 1581-ig, amikor Báthory fejedelem a jezsuitáknak ajándékozta. 1603-ban, az unitáriusok hatására a város lakossága megtámadta a templomot, mindent összetört, ami csak az útjába került, még a templom boltozatának egy részét is beontották, ahol 14 ember vesztette életét. A templom újra üresen maradt. Végül 1622-ben a reformátusok kapják meg a romos templomot, renoválását 1646-ra sikerült befejezniük. Akkor állítják fel a díszes reneszánsz szószéket is. A templom méretei lenyűgözők. A hajó hossza 34 m, szélessége 15 m falmagassága pedig eléri a 19 métert. A faragásos padjai a XVII században készültek, besztercei fafaragók munkája, az asztal intarziás, a rokokó orgona pedig 1765-ból származik. A 60-as évek végétől rendszeres orgonahangversenyeket tartanak itt. A szentélyben van az Apafiak fejedelmi sírja, a falakon az erdélyi nemesi családok címerei láthatóak.
Szintén feltűnő látvány és művészettörténeti érdekesség a templomban található gazdag címerkollekció. Ezek halotti címerek, a korabeli nemesi reprezentáció eszközei. A nemesi temetkezésekkor szokás volt olyan címertáblákat készíteni, amiket majd a halottal temettek el, ezeket kiaggatták a templomban is, ahol a temetkezés zajlott, sőt egyszerűbb verziójukat el is küldték rokonoknak, ismerősöknek, egyféle meghívó gyanánt a szertartásra. Mivel a Farkas utcai templomban számos fontos nemesi család tagja nyugszik, a falra sok címer került, később pedig divat lett az is, hogy olyanok is küldtek címert a templomnak, akik nem is ott temetkeztek, hiszen "megtiszteltetés volt" oda kiállítani. " Mindegyik korszak a legminőségibb nyomát hagyta rajta" Weisz Attilát arról kérdeztük, milyen érzés visszatérni a templomba hat évvel a felújítás után. Mint fogalmazott, sokszor felidézi az akkor átélt élményeket, és újra maga előtt látja az állványerdőket. "Az ember fel tud jutni a templom olyan részeihez, ahova másképp nem lenne lehetőség, és közelről meg tudja figyelni a részleteket.
636. 614, 92 lej áruforgalmi adó. A tervezett beavatkozások kivonata: Tervezett szerkezeti megoldások A barokk tetoszerkezetek (hajó + szentély) problémáinak megoldási javaslata: a biológiai károsodásokat mutató elemek részleges vagy teljes cseréje, ácskötés-toldások segítségével; az elmozdult kötések megerosítése húzóero átadására alkalmas fémkonszignációk segítségével; a fertozések melegágyait képezo, hozzáférhetetlen fedélszerkezetek bontása és újjáépítése, hozzáférhetoségüket biztosító muszaki megoldásokra hagyatkozva. A tartófalak felújítására vonatkozó javaslatok: az eroteljesen málladozó szakaszok újjáépítése; az elmozdult koelemek visszaágyazása hidraulikus mész alapú habarcsba; a repedések kezelése (injektálás / kiékelés / esetenként újraszövés, vagy más megoldások azonosítása. A födémekre vonatkozó javaslatok: a hajóboltozat repedéseinek kezelésérol a boltozat idobeli viselkedésének monitorizálása és elemzése nyomán kell dönteni; a kerengo 5-6 oszlopközének vasbeton födéme lebontandó, és a fedélszerkezetre függesztett, könnyu mennyezettel helyettesítendo; az archívum-funkcióból származó töbletterhelést a toronyban meg kell szüntetni.
A miniszter beszédében azt a kérdést feszegette, hogy mi lesz itt velünk 10, 20 vagy 100 év múlva? Aki újat épít, annak viszonylag könnyű dolga van, szabadsága van fantáziára, kreativitásra. Aki régit állít helyre, annak más az alapállása. Aki régit állít helyre, az a régiek iránti tisztelet parancsát követi a helyreállításban, ehhez kell hozzátenni a pluszt, amit mi tudunk hozzáadni. Balog Zoltán szerint a templom a mai technikának köszönhetően jobb állapotban van, mint valaha, azonban meg kell kérdeznünk magunkat is, hogy mi jobb állapotban vagyunk? A kettő együtt nekünk a korparancs. A miniszter a tradíció és az innováció ötvözését tartotta az egyház, a magyarság, de talán a románság legfontosabb feladatának is, hogy a tradíció ne csak múlt legyen, az innováció ne csak jövő legyen. "Ahol csak tradíció van, az múzeum. Nem szeretnénk, ha ez a templom múzeum lenne, amelyik érdekes, tekintélyes, tiszteletre méltó, de lakni benne? Ki szeretne egy múzeumban lakni. Ahol meg csak innováció van azt úgy hívják, hogy kísérleti laboratórium.