Ötödször: a téma és annak megfogalmazása. Ez utóbbi a legfontosabb mind közül. A Das Boot egy német tengeralattjáró legénységének szemszögéből mutatja be a háborút. De nem egy csapat fanatikus nácit látunk, hanem hús-vér embereket, akiknek az élete egy fémhengertől függ. Az összezártság, a szűk hely, a háború németek számára egyre reménytelenebbé válása (ezt különösen a tisztek tudják a hajón, kivéve a hithű első tisztet, aki még a mélyben is a náci propaganda mondatait szajkózza), az eseménytelen hetek tompává, depresszióssá és apatikussá teszi őket. Igazi sellők? - Képzelet vagy Valóság?. Az U-boot ugyanis hiába portyázik, hosszú hetekig (az idő múlására a legénység szakállának méretéből is következtethetünk) semmi nem történik. Egy idő után már mindenki harc után vágyakozik unalmában, ami be is következik, csak nem egészen úgy, ahogyan szerették volna. A depresszió rettegésbe csap át, és a tenger fenekére süllyedt hajón már csak egy csapat félőrült embert látunk, akik semmi mást nem akarnak, csupán életben maradni. Ezt a kétségbeesést, reménytelenséget, tehetetlenséget, az "élve eltemetve" atmoszféráját Petersen és színészei páratlan tökéletességgel mutatták be.
Ehhez nagyban hozzájárult terjedelmes elbeszélése, közel 3 órás hossza, amit megfejelt ráadásul a később televízión vetített, több részre bontott változata közel 5 órás műsoridővel. Akinek tehát kevésnek tűnt a moziváltozat szenvedése, nyugodtan alámerülhet ismét. A Das Boot 32 millió Márkás költségvetésével a valaha készült legdrágább német filmet jelenti, a Metropolis után ez a második legköltségesebb filmjük. Világszerte bőven megtérült a befektetett energia, mert közel 80 millió dollárt fialt. Kiváló kritikákat kapott fajsúlyossága és remek színészeinek köszönhetően. Retro-mozi: A tengeralattjáró (Das Boot). 6 Oscar jelölést kapott, BAFTA és Golden Globe-díjra jelölése mellett, és noha egyiket sem váltotta valóra, mai napig az egyik legfontosabb háborús és német alkotásként tartják számon a filmek világában. A film Lothar-Günther Bucheim regényéből készült, aki maga is részt vett a háborúban tengeralattjárós merülésben. A produkció 1976-tól készült, eleinte amerikai rendezők is érdeklődtek, a főszerepre pedig Robert Redford és egy másik változat szerint Paul Newman volt a kiszemelt.
Kíváncsi vagy, hogy ki találkozott még sellőkkel? Hogy van-e létezésükre racionális magyarázat? Lapozz érte a következő oldalra!
A helyszínből adódóan az operatőr rengeteg félközeli és még több premier plán beállítással dolgozik, ez pedig olyan kvalitásokat követel, amelyekkel a színész képes elhitetni a nézővel az elmúlás nagyon is valós közeledtét. Ennek megfelelően nem láthatunk grandiózus akciójeleneteket, sőt, az ellenséget is alig. Csatajelenet nincs a filmben, az ellenséges süllyedő hajónak kegyelemdöfésként szánt torpedó és a mélységi bombák robbanásának látványa csak üdítő színfolt. A Das Bootban valójában mindent a legénység szavaiból és reakcióiból tudunk meg. Az őket kereső aktív szonár egyre szaporább pingelése a néma csendben olyan feszültséget teremt, amelyet semmilyen vizuális hókuszpókusz nem lenne képes ilyen tömény dózisban megteremteni. Valóság és fikció 75 évvel később Az U 96 igaz története. A csend egyébként is központi szerepet játszik az egész filmben. Egyfelől egy tengeralattjárón nincs miért üvöltözve beszélgetni, éppen ezért a dialógusok is halk hangon folynak. (Kiabálást csak akkor hallunk, ha egy mélységi bomba a hajó közelében robban, és vészhelyzet áll elő. )
Popkult | 2019-01-20 | Juhász Péter Ha akad bárki, aki jobban képes visszaadni a II. Világháború borzalmait, mint a németek kérem, szóljon! A Bavaria film világán felnőttek egészen biztosan tudnak néhány kivételesen erős mozit, amit a germánoktól kaptunk. A Sztálingrád például Joseph Vilsmaier rendezésében egyike ezeknek. Mégis a legismertebb film 1981-ben készült, és az a Wolfgang Petersen dirigálta, aki később Hollywoodban is sikeresen megvetette lábát a Vírussal vagy Az Elnök különgépével. A Végtelen történettel világhírnévre szert tevő rendező hozta tető alá a háborús filmek egyik legsúlyosabb, legnyomasztóbb darabját. Jürgen Prochnow nagy áttörését is jelentő, több órás klausztrofób dráma hatása annak realizmusából, kendőzetlenségéből fakad. Itt nincs amerikai pátosz meg negédes csöpögő pillanatok Zewa softiesra kalibrált könnycseppeknek. Ebben a filmben a gépolaj torkot maró szaga, a tenger ereje és a háború végtelenségének idegőrlő jelenléte minden egyebet felemészt. Az alkotók is azt akarták elérni, a nézők átérezzék a háború valódi poklát a film megtekintése alatt.
A detektívek egy rövid búcsúlevelet találtak a nő precízen összehajtogatott kabátjában, melyet a 86. emeleten találtak meg, a kilátóban. "Nem akarom, hogy a családomból bárki is lásson. Kérem, hogy hamvasszanak el. Könyörgöm, hogy semmilyen szertartás vagy emlék ne legyen rólam. A vőlegényem júniusban akart elvenni. Nem hiszem, hogy bárkinek is jó felesége lehetnék. Sokkal jobb lesz neki nélkülem. Mondják meg apámnak, hogy anyám túl sok rossz tulajdonsága lakozott bennem. " Evelyn-t, kérésének megfelelően, elhamvasztották, nem volt temetése, nincs sírhelye. A boncnok szerint Evelyn valamennyi létező csontja eltört, teste szinte "folyékonnyá" vált a becsapódás erejétől. A kép ezek tudatában még döbbenetesebb. Két esetben a szél akadályozta meg az öngyilkosokat. 1972-ben egy Bronx-i asszony, míg 2013-ban egy Massachusetts-i turista ugrott le a 86. emeletről. Mindkét esetben egy erős széllökés a 85. emeletre dobta a testeket. Mindketten túlélték az esetet néhány csonttöréssel. Az Empire State Building legveszélyesebb balesete 1945. július 28-án következett be, amikor William Smith ezredes az amerikai hadsereg B-25-ös bombázójával az épület 79. emeletébe csapódott.
Az Empire State Building építése - YouTube
Nevét onnan kapta, hogy New York államot is gyakran emlegetik Empire State-nek. Az épület elkészüléséhez alig több mint egy évre volt szükség, de az irodaház megtöltéséhez ennél több idő kellett. Mivel sokáig állt nagyrészt üresen, ezért az Empire helyett Empty (üres) State Buildingként is csúfolták. Más probléma is volt, 1945-ben egy repülőgép becsapódott az épületbe, több ember halálát okozva ezzel. 102 emelettel rendelkezik, ablakainak száma több mint 6. 000, a dolgozók közlekedését pedig összesen 75 lift biztosítja. Golden Gate híd A Golden Gate híd (Aranyhíd) San Franciscot köti össze a szárazfölddel. 1937-ben adták át a forgalomnak, és megnyitásától számított 27 évig a világ leghosszabb függőhídjának számított. Az építmény jellegzetes narancssárga színét abból a megfontolásból választották, hogy jobban látszódjon a ködben is. A híd már több, kifejezetten erős földrengést is kibírt, ami főleg tervezőinek tudását dicséri. A hídon gyalogos forgalom is van, ami sajnos nem csak az átkelni szándékozók, de az öngyilkosságot tervezők által is használt helyszín.
Egy Wall Street-i pénzügyi szakember minden kapcsolatát latba vetve teremtett elő a gazdasági világválság idején 41 millió dollárt, hogy felépülhessen a világ legmagasabb építménye. A terveket három építész, Shreve, Lamb és Harmon készítették. A telek megszerzése után 1930. január 22-én kezdődtek el a munkálatok. 3400 munkás dolgozott, főként európai bevándorlók és mohawk indiánok, hogy a torony hamarabb elkészüljön, mint a 42. utcában épülő Chrysler Building. A rohamtempóban 14 építőmunkás veszítette életét. Az épület rekordidő, alig több mint egy év alatt készült el, és 1931. május 1-jén adták át. Az 1940-es évekig a legtöbb irodának nem akadt bérlője az épületben, ezért az Empty State Building (Üres Állami Épület) gúnynevet aggatták rá. Az évtized végén építették fel a kerítést a legfelső kilátóterasznál, mert három hét leforgása alatt öt ember kísérelt meg öngyilkosságot azzal, hogy a mélybe vetette magát. 1945. július 28-án egy B-25 Mitchell bombázó repülőgép csapódott a toronyba, 14 ember halálát okozva.
2015. június 12. 15:09 "Bill, milyen magasra tudod felépíteni úgy, hogy ne dőljön össze? " - kérdezte a legenda szerint John Jakob Raskob befektető William Lamb építészt. Az 1920-as évek legvégén végül 320 méterben állapodtak meg, amely mindössze egy méterrel előzte meg a Chrysler Buildinget, amely New York legmagasabb épületének számított. Az 1931. május 1-jén, a tonboló gazdasági világválság közepén átadott gigantikus épület végül 388 méter magas lett, később pedig egy antennát erősítettek a tetejére, így 444 méteres magasságával egészen az 1970-es évekig csúcstartó volt az egész világon. A Nagy Alma egyik jelképe - előre elkészített elemeinek, valamint a precíz tervezésnek és logisztikának köszönhetően - szédületes gyorsasággal épült, mindössze 14 hónap alatt elkészült. A 41 millió dolláros felhőkarcoló építése azonban áldozatokat is követelt, a lélegzetelállító magasságokban és - mint az a képeken is látható - sokszor védő- és biztosítófelszerelések nélkül dolgozó 3500 munkásból 14 vesztette életét.
Az első hidrogéngázzal töltött léggömböt 22 km megtétele után félelmükben az emberek szétverték. (238 éve) olvasható a z weboldalán. Párizsban szállt fel a Jacques-Alexandre César Charles francia fizikus által épített, … A teljes cikk itt olvasható: Az első hidrogéngázzal töltött léggömböt 22 km megtétele után félelmükben az emberek szétverték. (238 éve) Ahogy a z beszámolt ma róla: Párizsban szállt fel a Jacques-Alexandre César Charles francia fizikus által épített, 3, 5 méter átmérőjű 27 köbméteres, selyemmel és gumival bevont léggömb. A kísérlet a Montgolfier-fivérek 1783. június 5-i személyzet nélküli léggömbrepülésének sikerét folytatta. A világon az első hidrogénballon 42 perces repülés után Párizstól 22 km-re, Gonesse falu közelében ért földet, a környékbeliek nem kis meglepetésére. Alig merték megközelíteni az égből aláereszkedett szörnyet, majd nekirontottak és vasvillákkal szétverték a földre szállt ördögöt. Tovább az eredeti cikkre: Az első hidrogéngázzal töltött léggömböt 22 km megtétele után félelmükben az emberek szétverték.