Endoterm esetén pedig energiát közölsz a rendszerrel, pl. hőenergiát, ekkor melegíted, és ha eléggé melegíted, forrni kezd. Így a forrás endoterm. 20:08 Hasznos számodra ez a válasz? 5/7 Silber válasza: 100% "Forrás: az Eb(r) nő (a víz vagy oldat melegszik) --> hőelnyelő ==> exoterm Párolgás: endoterm, ezért fázol " Mivel a rendszer aspektusából nézzük a folyamatokat, így a forrás endoterm (mivel hőt közlünk a rendszerrel, tehát hőt nyel el). Ugyanez van párolgásnál is azzal a különbséggel, hogy ott nem érjük el a forráspontot. Hisz a testedből von el hőt a víz, hogy el tudjon párologni. Biztosra veszem, hogy csak elírtad. 20:36 Hasznos számodra ez a válasz? 6/7 anonim válasza: A szublimáció olyan halmazállapot-változás, amikor a szilárd halmazállapotú anyag gázzá fejlődik melegítés hatására anélkül, hogy közben folyékony állapotot venne fel. Ezért endoterm. Fizikai kémia | Sulinet Tudásbázis. 17. 09:18 Hasznos számodra ez a válasz? 7/7 Calvin Broadus válasza: Silberé a pont a #3-adik válaszoló meg menjen inkább kubikolni... 2014. ápr.
2020 Az ilyen kémiai reakciókat, amelyekben az energia hő formájában abszorbeálják, endoterm reakciónak nevezzük, míg azokat a kémiai reakciókat, amelyekben az energia felszabadul vagy hő formájában fejlődik ki, exoterm reakciónak nevezzük. Tehát a fő különbség e kifejezések között abban rejlik, hogy bármely kémiai reakció során felhasznált vagy felszabaduló energia formájában van-e szó. Exoterm folyamat fogalma. A kémiai reakciók nemcsak laboratóriumokban zajlanak, hanem napi rendszerességgel is, a testünkben is. Például a jégkockák olvadása vagy a folyékony víz elpárologtatása endoterm reakció, másrészről, ha a víz jégkockákba fagy, akkor ezt exoterm reakciónak nevezzük. Bármilyen kémiai reakció során sok energiára van szükség, amely a molekulákat egymáshoz tartó kötésben létezik. Tehát amikor a reakció molekulák és vegyületek (reagensek) között zajlik, ami kötések megszakadásához vezet, és így hatalmas energiát bocsát ki. Másrészt, a reakció után képződött új kémiai kötések (termékek) szintén energiát igényelnek, és így az összenergiát a megtört és képződött kötések száma számítja.
Tehát exoterm. 2011. márc. 16. 19:59 Hasznos számodra ez a válasz? 2/7 A kérdező kommentje: Akkor pl: forrásnál. A víz részecskék gyorsabban fognak mozogni, és magasabb energiaszintre kerülnek és nő a belső energiájuk akkor endoterm? 3/7 anonim válasza: 42% A belső energia egyenesen arányos a hőmérséklettel (arányossági tényező: 3/2nR, mivel Eb=3/2nRT), tehát ha az csökken, a hőmérséklet is. Forrás: az Eb(r) nő (a víz vagy oldat melegszik) --> hőelnyelő ==> exoterm Párolgás: endoterm, ezért fázol Fagyás: az Eb(r) csökken, mert az anyag hűl, ugye ==> exoterm Olvadás: a Eb(r) nő, ezért megolvad az anyag ==> endoterm Szublimáció: endoterm, nem tudom magyarázni Égés: exoterm, egyértelmű Bomlás, oldódás, hidratáció: azt hiszem, anyagtól függ Fontos, hogy ne magold be, inkább értsd meg! Exoterm reakció, típusok és példák / kémia | Thpanorama - Tedd magad jobban ma!. Jó tanulást, sok sikert a dolgozathoz! :) 2011. 20:08 Hasznos számodra ez a válasz? 4/7 anonim válasza: Igen. Exoterm esetén úgy is megjegyezheted, hogy energiát veszel el a környezettől. Fagyásnál például hőenergiát veszel el, a rendszer hőmérséklete csökken, ezért exoterm.
1. A vízből jég képződik. Szén égetése (égetés). A víz és az erős sav reakciója. Az endoterm reakció meghatározása Ahogy a neve is sugallja, az " endo " azt jelenti, hogy "elnyeli", míg a " termikus " a "hőt" jelenti. Tehát az endoterm reakciókat olyan kémiai reakcióként definiálhatjuk, ahol az energia felszívódik a reagens termékké való átalakulása során. Ez a molekulák közötti kötések disszociációja miatt történik. Később az energia felszabadul, amikor az új kötések kialakulnak. Az endoterm reakció során a termékek több energiát tartalmaznak, mint a reagensek. Ezekben a reakciókban a hőt a környezet veszi fel, amelynek következtében a reakció hőmérséklete hidegebb marad. Még az entalpia (ΔH), amelyet úgy határozunk meg, mint a hőenergia változása a reagensek termékekké történő átalakulásakor, a reakció végén magasabb lesz. Az ΔH, DH vagy DE értéke mindig pozitív. Az endoterm reakciók kevés példája: 1. Fotoszintézis - Az a folyamat, amelyben a zöld növényekben jelen lévő klorofill a víz és a szén-dioxidot napfény jelenlétében glükózmá és oxigénné alakítja, amely energia szolgáltatóként működik.
Míg a jég képződése a vízből, a szén égetése (égetés), az exoterm reakciók példái a víz és az erős sav közötti reakció. Következtetés A fenti cikkből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy különféle típusú reakciók zajlanak, amikor a molekulák kölcsönhatásba lépnek egymással. Az endoterm és az exoterm reakciók a kémiai reakciók két típusa, amelyet a kémiai reakció során végbemenő viselkedésük alapján kategorizálunk, és ezeket a szavakat egymással ellentétesnek találtuk.