Manga: Fejezet: Oldal: / 21 Hirdetés: Oldal: / 21
Manga: Fejezet: Oldal: / 20 Hirdetés: Oldal: / 20
Manga: Fejezet: Oldal: / 18 Hirdetés: Oldal: / 18
Kínától eltérően azonban – a pénzek alapanyaga esetében – a japánok arannyal és ezüsttel is próbálkoztak. További eltérés, hogy míg Kínában öntötték az érméket, Japánban verték azt. A mindenkori kormányzati központban és környékén viszonylag jól működött a pénz, a távolabbi vidékeken azonban változatlanul virágzott a cserekereskedelem. Ennek egyik és el nem hanyagolható oka volt, hogy az egymást követően kibocsájtott érmék mind kevesebb értékkel bírtak és így fokozatosan térvesztést szenvedtek, pl. a legfőbb értékűnek számító rizzsel szemben. Japán késfajták. Ezért a kormányzat annak érdekében, hogy biztosítsa az érmék értékének állandóságát vállalta, hogy igény esetén rizsre váltja át azokat. (711-ben egy érme 4, 32 liter rizsre volt beváltható. ) A rizs jelentőségét kiválóan szemlélteti továbbá az is, hogy a termőföld adás-vételénél is értékmérőként alkalmazták. Ennek kettős jelentősége volt: egyrészt elkülönítette az érme anyagértékét a ráütött összegszerűségtől, másrészt növelte a kormányzat hitelét.
A Bank of Japan fenntartja a nulla-nulla közeli kamatpolitikát, a japán kormány pedig korábban szigorú inflációellenes politikát folytat (2019-ben az infláció mértéke 0, 5% volt). Milyen a jen megjelenítés formája? Jelenleg érmékben hat darabos sorozattal találkozhatunk 1, 5, 10 és 50, 100 valamint 500 jen értékben. A papírpénz sorozat 1000, 5000 és 10000 jen értékből áll, még ritkán, de előkerül a 2000 jen névértékű bankjegy. Itt ki kell hangsúlyozni, hogy jelenleg, 2021-ben ez a sorozat van forgalomban, a lecserélését biztonsági kódokkal, jelekkel megerősített bankjegyekre 2024-re tervezik. Egy Kés Filozófiája — Zwilling Kés Ár. Néhány érdekesség a jelenlegi érmékről, bankjegyekről: Az érmék a 10 jenes kivételével általában valamilyen Japán szimbólumot tartalmazó növényt ábrázolnak, pl. rizskalász, krizantém, cseresznyevirág. Méreteik körülbelül a magyar pénzérmék méreteihez hasonló, névértékükkel arányosan növekedő sorban. Ebből ugyancsak kivétel a 50 jenes ugyanis ez kisebb mint az 5 és 10 jenes. Az 1000 jenes bankjegyen Japán egyik legelismertebb és nagyrabecsült orvosa, Nogucsi Hidejo (1876-1928) orvos és bakteriológus látható.
Végül a jelenlegi legnagyobb értékű, 1000 jenes bankjegyen találkozhatunk Fukuzava Jukicsi (1835-1901) nevével és arcképével. Deagostini legendás autók. A Meidzsi-kor (1868–1912) egyik legnagyobb hatású szellemi munkása volt, szabad, független értelmiségi egy rendszerváltó korban, igazi demokrata, aki alacsony rangú szamurájcsaládból származván, sem a xenofób sógunátus, sem a kezdetben még idegengyűlölőbb császári klikk mellé nem állt, holott fontos pozíciókat szerezhetett volna, hanem az emberek és népek (valamint a nemek) egyenlőségét hirdette, a nyugati kultúrát és tudományt propagálta, elvetve mind a "maradi" konfucianizmust, mind a 'nemzeti kultúra' (kokugaku) még maradibbnak ítélt irányzatát. Fontosnak tartotta a nyugati kultúra megismerését, megtanult hollandul és angolul, népszerű közművelő előadásokat tartott kémiából, fizikából, anatómiából, újságcikkeket írt. Művei összesen több mint négymillió példányban keltek el. 1858-ban alapított magániskolájából nőtt ki később a nevezetes Keio Egyetem, Kedves Olvasó, röviden – csak nagyon röviden – ennyit a jenről, de az árfolyamról azért elindulás előtt érdeklődjön!
A 13. században – a pénzforgalom számottevő elterjedésének köszönhetően – a terménykölcsönök mellett megjelentek a pénzkölcsönök is. Érdekessége ezeknek az ügyleteknek, hogy sokszor szerzetesek vagy egyéb vallási elöljárók léptek elő hitelezővé. Ők egyrészt azért érvényesülhettek jól ezen a területen, mert a különféle templomok jövedelmei révén nagy mennyiségű készpénz fölött rendelkeztek, másrészt pedig a tartozások behajtását is "megkönnyítette", hogy az adósok – az istennek a haragját elkerülendően – igyekezettek időben kiegyenlíteni a tartozásukat. A sogunátusok korában gyökeresen megváltozott a helyzet, hűbértartományonként megjelentek a különböző pénzkezelési hivatalok -klasszikusan banknak nem lehetne őket nevezni – saját pénzverési, adószedési jogosultsággal, természetesen a helyi hűbérúr alárendeltségében. A jen fogalma része volt a 19. század végi Meidzsi- kormány japán gazdaság modernizációs programjának, amelynek elhatározott szándéka volt az egységes valuta megvalósításának az egész országban, az európai tizedes valutarendszer mintájára.