A hatodik évad első részeiben ugyanis Loras és Margaery még mindig a Főveréb rabságában senyvednek, míg nagyanyjuk, Olenna kicsit szerencsésebb helyzetben van: ő amellett, hogy nyilvánvalóan izgul unokái sorsa miatt, Cerseitől és Jaime-től szenvedett diplomáciai és politikai vereséget. (Hogy Margaery mily módon mutatkozott valamiképp mégis erősnek, azt a hatodik epizódban láthattuk. A trónok harca könyv. ) Forrás: HBO Martell ház: Meg nem hajol, meg nem rogy, meg nem törik Sajnos mostanában a mediterrán Dorne-ban nem sokan hangoztathatják a Martell család jelmondatát – ahogy maga a mottó is meg lett csúfolva, hiszen az elmúlt egy-két évad során alaposan meg lettek tépázva a soraik. Meghajolni, megrogyni és megtörni kényszerült mind Oberyn (akinek fejét a Hegy roppantotta össze egy rútul végződő párbajban), mind a bölcs Doran herceg, mind fia, Trystane (utóbbi kettőt a vér- és bosszúszomjas Ellaria és kis csapata gyilkolta meg). Kíváncsian várjuk, mikor és kinek köszönhetően válik ismét aktuálissá a családi mottó, amely egyébként talán a leghangzatosabb mind közül.
Arya-ból felfedező lesz, Westeros olyan részein hajózik, ahol egy lélek sem járt előtte. Még Magellán sem lenne erre képes! Jon Snow visszatér az Éjjeli Őrségbe. Jon Snow-t arra ítélték, hogy az egész életét az Éjjeli Őrségben töltse le, házasság és család nélkül. Végül, a faltól északra megy legjobb barátjával, Tormunddal. Mit jelentenek a Trónok harca házainak jelmondatai?. Érdekesség: A Stark testvérek elvileg szeretik egymást, mégis minden alkalmat megragadnak, hogy a világ legtávolibb pontjain lehessenek egymástól, főleg az utolsó pár évadban. Most már békében és külön-külön élhetnek mindannyian, a saját maguk által uralt régióban. Azért azt remélem, hogy 'Arya, a hódító' valamelyik Trónok harca spinoff-ban szerepelni fog. Viszlát Trónok harca!
A megzabolázhatatlan szabadságvágyában és vagányságában, a felvágott nyelvében, a vörös tincseiben, meg persze abban, ahogy bevezeti az Éjjeli Őrség felesküdött tagját a tutiba. A feketébe öltözött, göndör hajú, kissé lányos vonású pasik a gyengéi, akikkel politikai okok miatt aztán nem jönnek össze a dolgok, és ez nagyon szíven szúrja. 5. Melisandre (Carice van Houten) Egy titokzatos és kissé piromániás Vörös Papnő, aki szerint az éj sötét, és tele van iszonyattal. A trónok harca 1.évad 9.rész. A tüzes kisugárzásának hatása alól nem nagyon tudja kivonni magát senki, ő pedig bátran beveti a vörös leplek alatt rejlő formás idomokat is, ha arra van szükség. Azor Ahai-ra, aki az ő vallása szerint egyfajta megváltóként végleg le fogja győzni a sötétséget. Mondjuk hogy kiben keresi, abban van némi bizonytalanság. 4. Shae (Sibel Kekilli) Egy hadsereggel utazó lorathi kéjhölgy, akire felfigyel Tyrion, és a szeretőjévé teszi. Megpróbál tisztességes életet biztosítani neki, de a kapcsolatukat nem vállalhatja fel, ami végül Shae árulásához vezet.
Kedvenc fantasysorozatunkban nemcsak a számtalan karakter és a hozzájuk kapcsolódó kacifántos történetszálak között nehéz kiigazodni, hanem a Hét Királyság uralkodó családjainak szlogenjei között is – segítünk rendet vágni a káoszban. Targaryen ház: Tűz és vér A nagy múltú valyriai Targaryen ház vérvonala csaknem teljesen kihalt: egyedül Daenerys őrzi, de nem úgy tűnik, hogy mostanában bokros teendői mellett lenne ideje a családalapításra. Becsületére legyen mondva, hogy ennek ellenére legalább derekasan képviseli a harcos família mottóját. A legsokkolóbb pillanatok a Trónok harca fináléjából | Elle. A második évad egyik részében egy gyújtó hatású monológban vágja oda, hogy "Viharban Született Daenerys vagyok, és tűzzel és vérrel fogom elvenni azt, ami az enyém! " Forrás: HBO De az első szezon emlékezetes záró epizódjának még emlékezetesebb záró jelenetében saját magával szemléltette mindezt, amikor újszülött sárkányaival az oldalán előlépett a Khal Drogo testéből emelt máglyából. Ahogy meglehetősen sok tűz és vér volt a legújabb, hatodik évad negyedik részében is, amikor Daenerys élő gyújtósként lobbantotta lángra a dothrakiak főhadiszállását – miközben neki magának nem esett bántódása.
Tehát önző módon olyanok, amiket én szeretek. Persze ahhoz, hogy a temérdek, szereppel alig bíró főúr, helyszín, fegyverzet, lobogó, miegyéb leírása élvezhető legyen, ahhoz így is kell megírni. Martinban az is szimpatikus, hogy önálló véleményre képes emberként kezeli az olvasót, és nem ragozza túl a saját szájíze szerint a dolgokat. A trónok harca része. Az, hogy több, különböző oldalhoz tartozó és különböző helyen tartózkodó szereplő szemszögéből derülnek ki az események, és még csak nem is ugyanazok az események több nézőpontból, szintén nagyon "felnőttes" fogás. Nem kapja meg a másik oldal a lehetőséget (általában), hogy a saját nézőpontjából is elmagyarázza az olvasónak, mit kell gondolnia arról, amit a többiek csináltak. És ettől olyan jó kis erkölcsi relativista, mint a valóság. Ennek a szájbarágós vonalnak a hanyagolása szerintem szintén nagyot lendít az élvezeti értékén az átlagos többmesélős történetekhez képest, ahol ugyanazt adják elő, én-így-láttam, te-úgy-láttad stílusban. És persze, a csalódások elkerülése végett: nem fantasy, inkább lovagregény.
És be is jött. Az egy dolog, hogy nekem, aki perverz vonzalommal viseltetik a nehezen emészthető könyvek iránt, de felfoghatatlan mennyiségű másik embernek is a világ minden pontján. Trónok harca - Mindenki, aki nincs velünk, az ellenségünk - YouTube. Egy ilyen sokkötetes regénymonstrum, amiben több a leírás és felsorolás, mint az orosz klasszikusokban, és amiben nem minden egyes szereplő, esemény és kimondott mondat arra szolgál csak, hogy előre vigye a cselekményt. Olyan rég olvastam ilyet friss könyvben, hogy alig mertem hinni a szememnek. Szóval az ömlengést az is indokolja, hogy én elvi síkon is szeretem ezt a könyvet. A sikere hátha kedvet csinál ahhoz, hogy elszaporodjanak a nehezebben fogyasztható, sokszálas, terjengős, kevésbé célratörő és előcsócsált történetek megint. Az olyanok, amiben van idő olyan dolgokat is leírni, amik szimplán izgalmasak, de semmi jelentőségük a vége szempontjából, és ha megjelenik egy szereplő, nem lehet száz százalékban kitalálni, hogy ő lesz a főhős/főellen/ezeknek lieblingje, mert senki másnak nincs helye a könyv keretei között.
Most már nem érdekel Cersei, igazságot Dany-nek! Drogon lángra lobbantja a vastrónt. Pillanatokkal azután, hogy Jon elárulja Daenerys-t, a sárkányok anyját, az utolsó élő sárkánya, Drogon azonnal megjelenik, és halott anyját nézi. Szívszaggató! Drogon ezután Jonra pillant, már látszódik a tűz a torkában, majd, amikor azt hinnénk, hogy elevenen felégeti Jont, az utolsó pillanatban a vastrón felé fordul, és azt égeti fel. Addig okádja a tüzet, amíg a szimbolikus trón szó szerint elolvad. Ha értenénk Drogon szavait, a "RREEERREEEREEET" üvöltés azt jelentené: "Ha Daenerys-é nem lehet a trón, akkor nem lesz senkié! " Sansa leégeti Edmure Tully-t. Persze, a Lannisterek halála láttán sírva fakadtam, Daenereys halálától pedig mérhetetlenül dühös lettem, de nem tudok elmenni a tény mellett, hogy mennyire vicces volt, amikor Sansa beszólt az unokabátyjának. Hetekkel az őrült királynő halála után Tyrion fogolyból Westeros új tanácsadójává válik, a Tanácsban pedig a legnagyobb hatalommal rendelkező urak és úrnők vesznek részt.